Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-26 / 46. szám
8. »Idal. Kidőltek, de mi pótolni fogjak ezeket ~ a hivatalos statisztika szerint a magyar görögkatolikusságnak van legnagyobb szaporodási arányszáma ebben a hazában. De ugyanakkor, mikor pótoljuk az elveszett lelkeket, nem mondunk le a hetvenezer magyarról soha! (E szavaknál pecekig tartó tapsvihar szakította félbe a püspök beszédét.) De *em mondunk le azokról sem, akik nem bírták már a harcot s idegen testekbe szívódtak fel. Nem bántunk senkit, nem vetünk ki senkit tulajdonából, de akik ▼elünk egyek vo’tak, akik velünk együtt jöttek az őshazából a Kárpátok medencéjébe, azokhoz ragaszkodunk! Teleki Pál mondotta egyszer a görögkatolikus magyarságról: Ha az erdélyi végeken nem volna az a hetvenezer magyar, akkor teremteni kellene. Teleki Pál tisztán látta a végvár szerepét betöltő magyarság nemzetmentő hivatását, — Az elveszett magyar lelkeket azon ban csak mi tudjuk - visszaszerezni a magyarság számára, — folytatta Dudás püspök. Erre nem képes semmi más felekezet, egyedül ősi, görögkatolikus szertartásunk tudja betölteni ezt a hivatást. Beszédének további részében hangsúlyozta, hogy a vallás nem politikai eszköz, politikai célokra nem lehet felhasználni. Nem akarjuk a másét, de aranyhíd vagyunk, melyen át az ellé- velyedett magyarok tízezrei 'térhetnek vissza édesanyánkhoz, a magyar hazához. A görögkatolikus magyarság mai jelentőségéről beszélve Dudás Miklós püspök megállapította, hogy a görög- katolikusság jelenlegi hivatása a szent- istváni ^ gondolat mai megvalósításában jut legjobban kifejezésre. Mi össze tudjuk olvasztani a különböző kisebbségeket a magyarsággal békében és szeretet- ben. A görögkatolikus magyarság gord- viselésszerű kapcsolat a Kárpátok me- dencejeben lakó nepek között: egyrészt a nemzet testéből valók vagyunk, kezünkkel azonban a kisebbségek ’kezét fogjuk. Beszédének befejező részében i Isten áldását kérte a magyar görögka- j tolikusságra, hogy az egyetemes ma- s gyarságal kezet fogva teljesíthesse hivatását újabb ezer éven át. Dudás püspök beszédét gyakran sza- j ki tóttá félbe a jelenlevők tetszésnyilvánítása, majd a beszéd végén pere kig ünnepelték a főpapot. Ezután művészi műsor volt. A záróbeszédet Papp Gyula szeníszé- ! k\ tanácsos, paróchus tartotta. Rámu- iaiotf arra, hogy a debreceni véres me. m.m, imwmmmmm í JiftllWIDEK szabolcsi Hm hírlap (Trianon 24.) 1944 február 2fi. rénylet örök mementó lesz azok számára, akik nem tartották a görögkatolikus magyarságot magyarnak. Kijelentette, hogy mikor idegenek mondják a görögkatolikusságra, hogy nem magyar, akkor büszkeség magyarnak lenni, de mikor saját fajtája taszítja el magától, akkor magyarnak lenni: hősiesség. — Beszédének végén köszönetét mondott dr. Dudás Miklósnak, aki fáradságot nem ismerve eljött Debrecenbe. Köszönetét mondott a város vezetőségének, is. — Az impozáns emlékünnepélyt a Szózat eléneklése zárta be. Kúlypálc, háztartási ci ekek, mezőgazdasági áruk, Ródlík és gyermekszánkók nagy választékban Ztmbtri iitirás yaskereskedéBél NYTFKOYHáZA Bessenyei tér 6. sz. — Telefooszám : 31-42. Agy ob szúrták a bíró fiát fekteti a súlyt, hogy mennyi idő aísttk hány feladatot oldott meg valak s * megoldás minőségileg milyen. Rend- kíviü szellemes próbákkal állapítjá* meg az egyes diákok szókincs-tartalmát, fogalom-kincsét, tehenikai- érzékét, képzelőerejét, szemmér [éké# * azt a képességét, hogy a figyelmét zavarás esetén mennyire tudja koncentrálni. A kérdések is igen érdekesei. Például felteszik a vizsgálati alanynak a következő kérdési: „Mit mond a kereskedő a vevőnek, ha az árú, amit a vevő kér, kifogyott?“ Tíz éves gyéreitek^611 néhány másodperc alatt leírni» a választ. Az egyik pld. a következői ina. „Nagyon sajnálom, most épe» nincsen, de tessék a jövő héten jönni.“ Másik kérdés: „Hol nyitná meg az üzletét, a forgalmas körúton, avagy a csendesebb mellékutcán?“ Az előbbi válasz adója azt felelte rá hogy feltété lenül a forgalmasabb útvonalon. Nyit vauvaló. hogy az ifjúnak van kereskedői érzéke. Az eddig végzett kutatások alapján, egy természetes csoportosítást állapított meg az Intézet Ezeket a kategdriabeli eloszlásokat nem előzetesen ál- aputottak meg, hanem a vizsgálatod ezreinek tanulságából szűrték le. Há- f0-?1. '^en kategóriát, nagy csoportot különböztetnek meg. amelyekbe többé- kevesbbé beletartozhat mindenki. Az eko csoportba tartoznak azok. akiknek érdeklődési körük az ember felé fordul. Ezekből lesz a pan, az ügyvéd a művész, >az író, stb A második cso- po.. tagjait a mennyiségeknek egymás. Í°Z JaÍÓ, ';\sfnya s az oksági kapcsolok érdeklik (mérnök, orvos, kereskedő, gazda, iparos tsb.). A harmadifi csöpög pedig a gyakorlati típus, amely -ulonosebo tehetséggel nnicsen meg- a.ava. Természetesen mind a három ka. tegoriabaa annyiféle változat képzelhe- o e., ahanyféle ember van s a kategóriák sem különülnek el egymástól mereven, hiszen az élet nem ismeri a« egeszen zárt logikai törvényszerűségeA fővarosnak ez az intézete ige* nagy jelentőségű munkát végez, hiszen elobb-utobb valam lyen formában or- szagosan is kiterjesztik a tehetségvizs- T a ot- Érthet'° is ez, mert a társad» lomnak s az államnak is elsőrendű ér. eke, hogy mindenki a tehetségének! egmegfelelőbb életpályán dolgozzon, es töltse be hivatását. Vidékre is iiterjeiztife a tehetségvizsgálatot NpgyszerS munkát végez a Pályaváksztásí Tanácsadó és Képesiésvizsfifáíó Intézet Hétfőn: Kedden Szerdán Szilassv ée Sif-ndrőy szerepelnek a Korona Kávéházban, CsütöH SziJ.ssy a Korona Szombat Vasárnap: Tátnc * Korona Kávéhazban *>vai a’a*t közlőitekéit sem a szes- nem ílnli Seai 3 Wadóftivatal felelőségé (Mesén és fél vés&rol Férfi, női és gyermek divatciirtekbeB nagv választék - Teiefca : 27 35 szám Vay Ácfárrt utca 1. szám. Tánc Korona Kavéházban megbishalóau éy ;6I vásárol- ha* az évtizedek éta fennálló LEFROYITS botorkfitöniegességl íerakatábaa Kossuth tár 6» *g»Am. Veres esemény foglalkoztatja a Kassa közelében levő Htakóc község lakóit. Szalonna Imre, a községi bíró 20 éves fia együtt mulatozott a kocsmában barátjával, Kozsej József 21 éves hatkóci lakossal és többi legénytársával. A legények később valamin összegeztek, miközben Szalonna Imre és Ko- :sej József összepofozkodtak. A nézet- eltérések elintézése után azonban minien elcsendesedett és amikor a kccs. nából való távozásra került a sor, már senki sem gondolt a veszekedésre. — 'Jyugcdtan haladtak az utcán a legé- lyek, egyszerre azonban Szalonna Im- e nek!támadt ellenfelének, Kozsej Józsefnek, akit botjával néhányszor fej- lesujtott, úgy, hogy az a földre esett. )e Kozsej József hamarosan talpra- Lgrotf, majd kirántotta hosszűpengéjü sebkését és támadójába szúrt. A kés aarkolaug szaladt Szalonna Imre mellbe úgy, hogy a szívét is megsértette, zalonna Imre a szúrás után megforuUit, mire Kozsej megegyszer feléj szúrt, ez a szúrás lapockáján érte szerencsétlen fiatal legényt. A megszúrt legény ereje utolsó meg feszítésével a közelben levő kocsmáb vánszorgott. ahol éppen ott tartózkod apjától a következő szavakkal búcsú zott el: —- Isten veletek, nekem meg kel halnom .. . Szalonna Imre ezután összeseit é néhány pillanat múlva meghalt. A halállal végződő falusi tragédi; Jgyében a csendőrök még az éjjeli órái aan őrizetbe vették Kozsej Józsefet ikit másnap bekísértek a kassai ügyész >ég fogházába. Kozsej József ellen szál iékos emberöés bűntette miatt indítót- ák meg a bűnvádi eljárást. A terheli jeismerte a gyilkosságot, de azzal vé- lekezett, hogy tettét jogcs önvédelem jen követte el. A vizsgálóbíró tovább olytatja a vizsgálatot a gyilkosság igyében. Madách halhatatlan remekművének, ,-Az ember tragédiájáénak falanszter, j jelente forog az eszüknben amikor a j Pályaválasztási Tanácsadó és Képes- ; ségvizsgáló Intézet kapuján belépünk. Három esztendővel eze’őtt a székesfő- j város szervezte meg ezt az intézetet, I amelynek címéről első pillanatra azt hinné az ember, hogy a Madách-féle j falankszter-korszak előfutára. Amikor a Magyar Vidéki Sajlójudó- i sí tó budapesti munkatársa végignézi Áfra János dr. igazgató vezetésével az j Intézet helyiségeit és az igazgató el- ; magyarázza, hogy miféle módszerekkel i történik a „paciensek“ képességvizsgá- j la‘a kiderül, hogy bizony itt nem ar. j ról van szó, hogy a diákok vagy tanon- j cck agydudoráról biológiai úton el- ! döntsék jövő életpaályájuknak sorsát, ■ hanem ellenkezőleg: lélektani vizsgá’a- I tok alapján állapí ják meg természetes ! hajlamaikat? s velük egy üt meg is beszelik, hogy melyik hivatás vagy pá- j lya volna számukra a legalkalmasabb, i Fennállás óta az intézet többezer J gyermeket és ifjút vizsgált meg. 1U—14 j —18 évesek voltak, ugyanis ezekben az életkorokban szoktak iskolát választani s az ilyenkor kiválasztott iskola már erősen befolyásolja a későbbi pályaválasztásukat. Érthetően fontos időpontok ezek, hiszen egy életet lehet elrontani vagy helyes irányba terelni az okos és helyes választással. A kévé bbé tehetséges mindig megsnyli és az életben nehezebben érvényesül majd, ha nem a neki megfelelő hivatásban dolgozik, s a nemzet is veszít vele, mert esetleg hasznos energiák maradnak kiaknázatlanul, a tehetségtelenül végzett munka pedig értéktelen. Az Intézet csoportos vizsgálatokat is végez, mert a vizsgálati rendszer erre nódoí ad. A pác ens, akinek tanácsot sell adni, hogy milyen pályára menjen, ?cbb vizsgálati lapot tö’t ki. Ezeken a apokon mindig egy aránylag egyszerű számolási, technikai vagy geomefr ai reladnot kell megoldani, esetleg kérdé- ■ekre válaszolni. Az Intézet vezetői iz|án a ki ö’tött lapból ál’apítják nieg, logy a diák érdeklődése, veleszületett népessége, hajlama, tehetsége milyen űvatás betöltésére teszi legalkalma. aobá. Eddig látszólag igen egyszerű a izsgálat rendszere, ám a sajátos mód- zer nem ebben rejlik. A kérdések és eladatok ugyanis nem olyan természe- űtk, amelyeket valaki előzőleg meg- anulhatoít, h'mem olyan általános jel. egűek, amelyeket többnyire mindenki Jegoldhat. A mérlegelés, amelyből az ntézet az eredményt levonja, arra j NYILT-TÉR*) Külonválfan élő feleseim Szé~ Kely rerencné, született Törők loca Nagykálló. Naqykert szőlő 1 os y,se t dolgaiért, fizetési köt®- lezettsegeiért semmiféle felelősséget nem vállalok.
