Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-10 / 6. szám
3. oldal (Trianon 24.) 1944 január 10 Előnyös magtér me lé sí szerződéseket köt: saláta, retek, uíorka, bab, miede» fajta bo-só, lóhere és lucerna, stb„ magvakra, Rias var Mezőgazdák Szövetkezete , 1U Wm & J ___________** NYIRFGYHÁZA. ZRÍNYI ILON'k U 7. I. EM. S Z k BÖLCS VÁRMEGY EI KJRENDELTSEGE ?es£@ásiDi@s Jelenség a inunkáscsábítás a niai világban s éppen eaért érthető, ha mindazok a szervek, testületek és.hatóságok, amelyeknek befolyása van a munkapiaora, mindent elkövetnek a kártékony munkáscsábítás egyre nagyobb elharapód- zásának megállítására és visszafejlesztésére. A normális termelési rend. alapja á munkás megelégedettsége és állhatatossága, amivel ragaszkodik a munkahelyéhez és munkaadójához. Mihelyt ennek a két tényezőnek szilárdsága meglazul, máris veszedelem fenyegeti a termelési rendet, Ietflég7<;n akár ipari, akár mezőgazdasági termelésről szó. Mihelyt a munkaadó ki van téve annak, hegy alkalmazottja akár szerződésszegés árán is egyik napról a másikra magára hagyja, elvész a biztonság, nem lehet megbízható alapra helyezni a munkaterveket s lazulni kezd az egész termeési rend. így azután az a munkaadó, aki akár igére ékkel, akár lepénzelé&ekkel, akármiféle más csábítással valósággal elorozza egy másik munkaadó alkalmazottját, saját maga. ellen is cselekszik, mert a munkaárkok* meglazulása kétélű fegyver, őt - éppen úgy megsebezheti holnap, mintaho.gy ma ő adott vele sebeket. De a munkás értékét, emberi megbecsülését is aláássa ez az eljárás, mert az ilyen rálicitáló munkaadó csak addig foglakoztathatja, amíg képességeit és munkaerejét kihasználhatja, azután már ereszti i.s szélnek. A régi időkben az ilyen eszközök a munka biztosítására még akkor is ismeretlenek voltak, amikor esetleg egy- egy szakmában, vagy egy-egy iogial- zási. ágban munkáshiány jelentkezett. Tisztelték egymást a munkaadók, megbecsülték munkásaikat, akik vistzont ragaszkodik munkaadóikhoz. Csak ez az egység adhatja meg a munkarend és a termelés biztonságai s miután erre a. biztonságra a naai időkben olyan nagy szükség van, mindnyájunk közös érdeke, hogy küzdjünk minden ellen, ami ezt a biztonságot veszélyezteti. Egy harctéren járt nyíregyházi ' tanár előadása a Missziós Leányklnbbna Szerdán délután 6 órai kezdettel rendkívül érdekes előadás lesz Nyíregyházán a Misszió Társulat Leány klubjában. Az előadó Horváth Sándor, a.kir. kát. gimnázium fiatal tanára, tartalékos hadnagy, aki résztvett a nagy keleti harcokban és oroszországi élményeit tárja most fel a Misszió Társulat Leány klubjának érdeklődő tagjai előtt. Az előadás a klub helyiségében szerdán pontosan 6 órakor kezdődik. Az elnökség bizonyosra veszi, hogy a mai élet szempontjából a Leányklub egy tagja sem marad el. Azért lopott, mert gumicsizmát akart venni Eltéltélfék a tolvaj cselédlányt ■ I Oláh Erzsébet 19 éves, háztartási alkalmazott Tiszadob községben elszegődött mindenes leánynak Szabó Máriához. Munkahelyéi nem becsülte meg, mert már az első hetekben meglopta gazdaasszonyát, akitől 300 pengő értékű zsírt és szalonnát vitt el. A lopott holmival Munkácsra utazott és ott értékesítette. Feljelentették Oláh Erzsébetet s így került- a rendőrségre. A tolvaj cselédleány bűnügyében ’ szombaton délbe« ítélkezett a nyíregyházi törvényszéken dr. Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró. A tárgyaláson a vádlott fiatal leány hangos zokogás közepette ismerje be a lopást, azzal mentegette- magát, hogy nagyon vágyakozott egy gumicsizmára, barátnői mind szépen ötlözködtek, neki azonban a havi 80 pengős fizetősből (teljes ellátással) nem tellett az öltöz ködésre. Azért lopta el a zsirt és a szalonná, hogy annak árából vehessen magának egy szép gumicsizmát. A nyíregyházi törvényszék a síró rívó leányt 4 hónapi fogházra ítelte. Az ítéletben a vádlott megnyugodott, az ügyész sem fellebbezett, így az jogerőssé vált. Újra felhangzik az országos követelés: Rendezzék véglegesen a cigánykérdési Jóbáné1 Nyíregyháza tisztiorvosi hivatalának információja, amely szerint a hastífusz terjesztésében főként a tetves cigányok működnek- közre, újra kiéleződött városunkban is a cigányoklól való ösztönös félelem. De nemcsak Szabolcsban, hanem országos viszonylatban is, mind erősebben hangoztatják a cigánykérdés megoldásának szükségességét. A Zöldmező-mozgalom lapja körkérdést intézett a magyar gazdákhoz. A kérdésre beérkezeit feleete kigazolják, hegy országos követelés a cigánykérdés végleges megoldása. Egy vármegyei irodatiszt írja a körkérdéssel kapcsolatban: — Miután a cigányoknak 80—85 százaléka még ma is munkanélkül, kéregetéssel, lopással és elhullott állatok összeszedésével tartja fenn magát és családját, és miután a szándékosan szétszórt állati részek újabb fertőzést, megbetegedést és elhullást idéznek elő, — tisztátalan, mezítelen és rendkívül sok betegség csíráját magukban hordó vol iuk nemcsak állatállományunk egészségét veszélyezteti az újabb elhallás elő idézése céljából szétszórt fertőzött állati részekkel, hanem az általános emberi közegészséget is igen erősen veszélyezteti a ma is vándorlással, (csavargással) lopással, kéregre!éssel -és állal hullák összeszedésével élő cigánynép. Ha a dúvadak elszaporodnak, hatóságilag is irtainak s a társadalmi egyesületek (vadásztársaságok) által :s irtatnak. Ka betegek vagyunk, gyógyi- tatjuk magunkat, ha kell operálással is- A cigány, értve a nem rendes foglalkozással élőket, a csavargókat, stb., a nemzet testén élősködő olyan betegség, «i«nii |i in mii».....ifciiwiii t ii inrn—r—rrm elyet le kellene operáltatni, gyógyítani, s a betgséget csírájában elfojtani. Igen ajánlanám a tekintetes Szerkesztőségnek, hegy ezt a nemcsak cgyérrt, hanem az egész nemzetet érdeklő kérdést minél jobban kiszélesíteni kegyeskedjék. Kegyeskedjék ,,Korkérdés“ űrlapot készíttetni és azokat községi orvosok, járási föszolgabirák- nak, állatorvosoknak és főleg a m. kir. csendőrparancsnokságoknak, akik a cigányokkal napirenden. éraitkezésben vannak, elküldeni azzai, hogy e kérdésre vonatkozó őszinte véleményükét az űrlap felhasználásval küldjék be a t. Szerkesztőséghez. Ha ez megtörténik és az így befutott a cTgánykerdes-re vdnatkozó őszinte vélemények és nyilatkozatok a t. Szerkesztőség által elolvastatnak, egy olyan kép adódik, illetve egy olyan vélemény, mely hasonló lesz ahhoz, amikor a beteget beviszik a kórházba és ott megállapítják, hogy azon nal operálni kell, mert minden késede- lem veszélyes lehet. Nemcsak közegészségügyi, de szociális és egyéb politikai szempontból is operálni kell ezt a beteg kérdést, mert a cigány-putrik, s az azokat környező lakosság, melegágyai a nemzetellenes, nemzetközi mozgatóknak is. Nem dolgozó, de állandóan elégedetlenkelő és irigykedő arra aki szorgalmas munkája gyümölcseként mondhat magáénak valamit. A semmittevők a legnagyobb követelők és a legkönnyelműbb emberek. Csordás Márton testvéremnek igaza van, hogy miként a gazt, a gyomot az egyes emberek sem tűrik meg kis kertjükben, miképpen tűrheti azt a nemzet, a nemzet nagy magyar kertjében ,.. j — ADOMÁNY A FÁZÓ CSALÁDNAK. A fázó nyíregyházi családnak egy nyíregyházi úriasszony 14 pengőt adományozott. A óemesszívű adományt köszönettel nyugtázzuk és átadtuk Gáspár Józsefnek, a fázó család segítséget kérő fejének.
