Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-10 / 6. szám

4. cd dal »• JpIRRDiK wíflaotcsi hírlap (Trianon 24.) 1944 január 10. Písszer János propa­ganda cikke a kemény fa Imzaálaía mellel! Az országos szaklapban Pisszer Já­nos érdekes cikket írt a keményfa na­gyobb arányú használatának bevezeté-i se érdekében. Cikkének bizonyítékait a következőkben foglalta össze: Bizonyára senkisem gondol arra, hogy az eddig használt fenyőfélék he­lyébe lépjen a keményfa. Nem! Azt azonban feltételezhetjük, hogy a fe­nyőfélék beszerezhetésének és* így fel- használásának mai es meg ki tudja med­dig tartó nagy nehézségei csökkenté­séle, a keményfák is beiktattassanak az építőipar anyaga ináig, frekventíáilítbb használata sorába. Tehát tehermentesít­sük a fapiacot, de tehermentesítsük egyben az építőipart, az iparosokat is, de nemcsak, hanem főként éppen az ipaiosokat, akiknek idegrendszere hova tovább nem bírja azt a sok idegmun­kát, amely a fabeszerzés nyomán őrli az iparosok egészségét. Ha kapható lesz a keményfa nemcsak tűzrevalóként, hanem építőárúként is, akkor jobban megindulhat még a lakástermelés is, mint ahogyan az ma, a fenyőfahiányban megállott. Ámde a nemzetgazdasági érdeket más is igazolja. * Tudjuk, hogy a keményfák terhelési igénybevétele a puhafánál 20-25 száza lékkai lehet nagyobb. Ugyanis- húzott, vagy' hajlított keményfa cm2-kénti igénybevétele 100 kgcm2, míg a fenyő­fáé: 80 kgcm2. Tisztán nyomásnál pe­dig a keményfa: 80 kgcm2, míg a puha­fa: 60 kgcm2.re vehető igénybe, Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szerkezetben kevesebb faanyagra van szükség, ha kemenyfát, mintha puhafát alkalmazunk A megtakarítás a 20-25 százalékot is elen. Ez 'pedig nem megveendő a ma kialakult áraknál, akkor, amikor a ke­ményfa még időállóbb is, mint a puhafa Másfelei azonban elgondolható, hogy minő versenyt fejthet ki a keményfa használatának általánossá válása a puhafapiacon! Ha ntm kell nmánkodni a fatermelőknek. a pu. hafáért, hanem megfelelő mennyi- ség és minőségben lehet majd ke. ményfát is beszerzve, felhasználni a munkáknál, akkor láthatjuk majd meg, hogy meny­nyire enyhül a fabeszerzés ma' kínos ahapota és mennyivel javul az iparosok nak és talán — a detailkereskedők- nek is az idegállapota! A fenti elgondolásoknál a bükkfára meg nem is voltunk figyelemmel. Nem kei nagy képzelőerő, hogy a viszonyok miként javulnának, ha a bükköt is be­vonnák a parkettákon túl és felül is az építőanyagok sorába. Mi akadálya len­ne ennek is? De az egyéb kemény dombiak beiktatása esetén is? Hihefő- eg ilyen akadály nincsen, vagy ha vol- na, az kiküszöbölhető! 1940-ben 1,874.761 kát. hold kemény- fa és 1,006.682 kát. hold bükkfa, tehát összesen: 2,881.443 kát. hold keményfa- erdővel szemben összesen: 439.975 kát hold erdei, fékeit és egyéb fenyőerdő szolgáltatta a fanyagot. Az ekként kö­zel 6.6-szer nagyobb területű keményfa erdő, jobban felhasználva az építűtörek­vés szolgálatába, helyreállíthatja a ma megbillent egyensúlyt úgy a fapiac, __ m int a kereskedők és főként az iparo­sok idegállapotában. Ezt csak megkí­sérelni kell. Okos gondolat tehát az, amely Deb- íecenből útjára indulva ma már az egesz ország iparosságát is áthatotta: az építőiparba a keményfát minél in­tenzivebben vigyük be. A. sertéslsast is beszánitjftb » gazda beszoljg&ltatdsi fcötelezettstfgtelJesittfMébe A hivatalos lap szerdai száma közel­látási miniszteri rendeletet közölt a gazdálkodó által beszolgáltatott set lés­húsnak a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésébe való beszámítása tárgyá­ban. A gazdálkodó, ha a gazdaságban alkalmazott éves gazdasági cselédek és időszaki munkások szalonna- és zsír- sziikségletének fedezésére sertést vá­gat, a levágott sertés húsát beszolgálta­tást kötelezettségének teljesítésére fel­ajánlhatja. A vágás előtt 15 nappal előbb írásban kell bejelenteni a szándé­kot a mennyiség megjelölésével a terü­letileg illetékes közellátási felügyelő­ségnél. A határozatot a közellátási felü­gyelőség írásban közli az érdekeltek­kel. Elfogadás esetén a sertéshúst a gazdálkodónak a szabadválasztású ter­ményekre és termékekre vontkozó be­szolgáltatási kötelezeUtsíége teljesítésé­ben kilogramonkénf hat búzaegységgel kell beszámítani. A beszámításnál a csontot is — ha az a beszolgáltatott húsmennyiség 25 százalékát nem halad­ja meg, számításba kell venni A beszolgáltatott húsért az átadás helyére megállapított hatósági árat fi­zetik. A húsforgalmi és húsfogyasztási adó. valamint a húsvizsgálati díj a be­szolgáltató gazdát terheli. Kis» Lajos könyve tiszta néprajz, amely őt a Hermann Ottók, Bíró Lajosok, Györffy Istvánok mellé emeli A magyar néprajz-tulomány folyóira­tában, az Ethnographiában Vajda Lász­ló ismerteti Kiss Lajos múzeumigaz gató kiváló művét, A szegény asszony életét. A könyv megjelenése alkalmá­val írt cikkünkben jeleztük, hogy fi­gyelemmel kísérjük a Kiss Lajosról szóló különböző méltatásokat. Már fog­lalkoztunk több cikkel, de egyik sem olyan döntő jelentőségű, mint a most megjelent írás, mert itt maga a nép­rajzi tudomány mond ítéletet a Jósa. Múzeurn tudós igazgatójának könyvé ről. Kiss Lajos könyve — írja az Ethno­graphiában Vajda László, — A szie- gény ember élete testvérkötete, egy meghatározott pszichlogiai alapanyag és egyidőben és térben többé-kevésbbé megismerhető környezetkomplexum pre Clz és gondos leírásával alapot teremt a hasonló irányú további vizsgálatok- nak s — nem hallgathatjuk el — mintaképül szolgál a politkummen- tes ,,falukutatás“ száméra. A csaknem 400 oldalas könyv rend­szerezi és sorrveszi a szegény asszony íformáit a libapásztortól a megesett lányig, a lúdtömö asszonytól a rengeteg kofatípusig, a bábától a koldusasszonyig Kiss Lajos pompás munkáját legké­nj elmesebb volna tipológiának minősí­teni: valóban az is, de egy magasabb- rendű tipológia. A könyv figyelmes ol­vasója leiratlanul is megkapja az igazi típust, amely már valóban nem élet­forma, a szegény asszony típusát: azt a hatalmas vegyülési energiákat hordo­zó alapvegyületet, amely a milliónyi reakció folytán-és folyamán életformák alakjában konkretizálódott. Hogy a sze­gény asszony élete — az anyag feldol­gozásának minden nehézsége s a szo­ciográfiái szemlélet minden csábító le­hetősége ellenére — tiszta néprajz, az éppen Kiss Lajostól nem örvendetes meglepetés, hanem megnyugtató bizo­nyosság. Feltétlenül meg kell emlékeznünk a könyv őszinte és tiszta stílusáról; né­hány gyönyörű oldala — a libapásztor magányos játszogatása, Marosának, a szóbeli fehércselédnek“ Gide-regé- •nyekre emlékeztető története — Kiss Laj-ost a magyar néprajz irodalomi klasszikusai, a Herman Ottók, Bíró La­josok, Győrffy Istvánok mellé emeli. Ez a kritika megérteti mindenkivel, hogy Nyíregyházán a magyar néprajzi tudomány egyik legelső reprezentánsa el es dolgozik serényen, de örök érté­keket termő lelkigazdagságában. Busz ke lehet rá vármegyéje és városa. Hirdetmény Értesítjük a t. utazóközönséget, S/' évi január hó l#-től kez- dődoleg a tüzelőanyag takarékos­kodása céljából t( vábbi intézke« desig az alábbi vonatforgalmi kor­látozásokat léptetjük életbe,: Elmarad a 102 sz. gyorssinautó- busz vonat Herminatanya - Sátor­aljaújhely között, tehát Nyíregy- háza Bessenyei térről 10 42 órakor indu ógyorssínautóbusznak Sátor­aljaújhely felé nem lesz csatlako- zása, A 103 sz. gyorssinsu óbusz oatoraljaujhely Nyíregyháza kő- zött elmarad mely Sátoraij*ujhely. ból t4 órakor indul és Nyíregy­háza Bessenyei térré »6 órakor érkezett. Elmarad továbbá a Nyír­egyháza-Dombrád között köile- kedö 204 és 201 sz. gyorssinató* buszvonat, az előbbi indult Nyír­egyházáról 21 órakor, az utóbbi pedig érkezett Nyiregyháza-Besse- nyeí térre 1 órakor. Elmarad végül a 113 sz, voDat barospatak—Hermínatanya között, honnan 10.44 órakor indult és rierminatanyára 12 órakor érke­zett. így Herminatanyáról induló 113 sz. vonatunknak Sárospatak telol csatlakozása nem lesz. , Az elágazásról 15 órakor induló es Nyíregyháza-Bíssenyei térre 17 órakor érkező 115 sz. vonatunk vegyesvonatként fog közlekedni. Nyíregyháza, 1944. január 6. ÜZEMVEZETŐSÉG JRádió HÉTFŐ, január 10, Budapest J. 15.00: Melles Béla zene- kar. 15.30; Lakodalom a Nagykunságon 16.20: Haydn: Esz-dur vonósnégyes._ 1 6.45: Időjelzés, hírek. 17.00: Fiatalság (Elbeszélés.) 17.20: A rádiózsnekar műsorából. 18.10: Legkedvesebb írem, 18.30: Beethoven: c-moll szonáta. 18.50 Hírek. 19.00: Set Svanholm ária- és dalestje. 19.50: A líra él. 80.10: „Bécsi romantikusok“. 21.15: A debreceni diákok régen és most. 21.40: Hírek. 22.10: Hírek német, angol és francia nyelven, 22.40: Szórakoztató muzsika. 23.45: Hírek. Budapest II. 17.00: Hírek német, ro- mán, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 19.00: Német nyelvoktatás. 19.30: Bura Sándor cigányzenekara. —- 20.10: Set Svanholm ária- és dalest je. JI. rész. __ 2 1.00: Felovasás. 21.10: Mosolygó nó­ták —- mosolygó versek. 22.40: Hírek. Levélpapír, 1 oito toll. Fényképalbum. Emlékkönyv, íróasztali készletek óbapapir-és KEDD, január 11. Bulapest I. 15.00: Toki Horváth Gyula cigányzenekara muzsikál. Köz­ben 15.30: Gyermekdélután. ‘6.20: Ta- bányi Mihály tánc egy eüttese. 16.45: Hírek. 17.00: BSZKRT-zenekar. 17.50: Akiket mindig szívesen hallgat’.mk. — 18.00: Művészlemezek. 18.30: , Az «Iso“. Színjáték három felvonásban.— Az I. felv. után kb. 19.10: Hírek, 20.45 Dal, tánc, hangulat 21.40: Hírek. 22.10: Hírek német, angol és francia nyelven! 22.40: Szórakoztató zene. 23.45: Hírek. Budapest II. 17.00: Hírek német, rcv nfnó .SzIovák’ ruszin ^ horvát nyelven. * ^ földmívelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. 19.30: Cigány­1!L55: Lant és kereszt- (Versek.) I , •' R56 Magda Grieg-dalokat éne­2/E1Öadás- 2L00: Felolvasás. ti.25: Könnyű muzsika. 2.40: Hírek.

Next

/
Thumbnails
Contents