Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-07 / 29. szám
(Trianon 24.) 1944 február 7. S. «Mal. Dohánylopásért egy egy évi börtön Vinter István és Pénzes István nyír- lúgcsi lakosok feltörték Keresztes János ottani gazdáikodó dohánypajtáját és onnan elloptak 500 pengő értékű dohány:. — A. lopás ügyében megindult csendőri nyomozás eredményre vezetett. Vinter István és Pénzes István lakásán megtalálták az ellopott dohányt, — a tengericsutika közé dugva. A nyíregyházi törvényszéken Arad- ványi Endre dr. kir. büntető egyesbíró ítélkezett a dohány tolva jók felett. — A vádlottak beismerésben voltak, azzal védekeztek, hogy nagyon szegények és ruhaneműt akartak venni a dohány árából. A törvényszék Vinter István és Pénzes István vádlottakat fejenkint egy.egy évi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. Árdrágítás Orosz György, Berkó Antal és Szoták Pád kisvárdai lakosok a korpát kilogra- monként 28 fillér legmagasabb ár helyett — 40 fillérért árusították. Az árdrágítók a nyíregyházi (törvényszék uzsorabírósága elé kerültek. Dr. Aradványi Endre kir. büntető egyes bíró a vádlottakat fejenkint 200—200 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az eljárás során a lefoglalt néhány mázsa korpa elkobzását is elrendelték. Felülvizsgáljál az albérlő Ifiül- kereskedőket A Magyar Tudósító jelenti: A körzeti textilbizottságok az utóbbi időben gyakran tapasztalták, hogy egyes textil-, kereskedők üzletüket véglegesen vagy átmenetileg szüneteltetik s ezt a tényt a körzeti textilbizottságnak nem jelentik be. Ezzel kapcsolatban sok visszaélés keletkezett, mert tfcbb kereskedő üzletének -szüntetejlése ellenére átveHíe a kiutalt texfülmennyiséget. A jövőt ben még szigorúbban fogják ellenőrizni a textilkereskedők működését és az ilyen visszaéléseket minden körülmények között megakadályozzák. Azt is megállapították a textilhatóságok, hogy egyes textilkereajkédők. akik üzlethelyiséggel nem rendelkeznek, egyszerűen bejelentenek a textilbizoít- ságnál egy címet és közük, ohgy ott albérlőként működnek az üzlethelyiségben. Kiderült azonban, ohgy a bejelen- léeek között sok a hamis, mert a bejelentett cimen a főbérlő kereskedő nem is ismerte azt, aki nála albérlőként kívánt szerepelni. A teítilbizotíság most elhatározta, hogy az flbérlőként nyilvántartott íex- tükereskedöket a helyszínen ellenőriztetik és amikor kiderül, hogy valótlan adatokat jelentettek be, a büntetőjogi következményeken felül megvonják az illetőktől a textilbevásárlási könyvet. Salétromsavval megmérgezte magát egy nyíregyházi leány Kiért balt meg Korcos Vera ? Titokzatos hátterű öngyilkosság történt Nyíregyiázán. Megmérgezte magát egy leány, aki másnap az Erzsébeti- kórházban szörnyű szenvedések közepette, — kilehelte lelkét. Konczos Vera 40 éves, nyíregyházi Uj utca 15 szám alatti lakos, öngyilkossági szándékból salétromsavval megmérgezte magáf. Eszméletlen állapotban a mentők szállították az Erzsébet-kór- házba, ahol másnap délután meghalt. Az öngyilkosság ügyében a nyíregyházi rendőrsáég széleskörű nyomozást indított, Konczos Vera öngyilkosságának háttere ismeretlen, még a hozzátartozói sem tudják az okát, hogy miért kellett meghalni a látszólag egészséges leánynak, aki senkinek sem panaszkodott, búskomornak sem látszott. A nyomozás fogja tisztázni, hogy »iért követte el végzetes tettét Konczos Vera és hogy jutott nagyobb mennyiségű salétromsavhoz? ■esEseza&iaawis Titokzatost női holla a fagyngolyha A ialabcrfalvai csendőrség egy Uglya községben szolgálati úton levő járőre a falubeliektől arról értesült, hogy a község határában a Nagyugolyka patakban egy ismeretlen női hullát találtak. A járőr a hulla ügyében azonnrl megkezdte a nyomozást, amelynek során megállapította, hogy a holttest Nyegre Anna 29 éves uglyai lakos, aki a jelek szerint bűnös úton került a patak vizébe. A holttestet a helyszínrajz felvétele után kiemelték a patak vizéből és bepatakban szállították a községbe, ahol a körorvos megállapította, hogy azon a tarkó jobb felén, a nyakszirt környékén egy éles, nehéz tárgytól származó, 12 centiméter hosszú, mély seb van. Az orvos megállapította, hogy a hol ütést feltalálása előtt öt-hat nappal került a vízbe. Minthogy a jelek bűntényre vallanak, a csendőrség a legszélesebbkörű nyomozást indította meg a bűncselekmény szálainak felderíésére. Miért nehéz az élet a falun ? Egy csobajf népfőiskolád vallomása & falu emberének küzdelmeiről A Bessenyei Társaság felsősóskúti népfőiskolájában számos, igen érdekes és népismereti szempontból rendkívüli tanulságos dolgozatot írtak a szabolcsi gazdaifjak. Juhász Gerzson csobaji gazdaifjú arra a kérdésre, miért nehéz az élet a falun, őszinüe vallomássil felelt. Erről a kérdésről — kezdi dolgozatát — nagyon sokat lehetne írni. Azzal kezdem, hogy a falu életének nehézségeiről pontos beszámolót nem is adhatok talán, mert nem v3gyok eléggé jártas a község dolgaiban. De azt, amit így is megláttam, most megírom. — A falun először is igen nehezek az útviszonyok. A rossz út nehézségeivel . a falusi embereknek meg kell bírkózniok. A mi falunkban olyan rosszak az utak, hogy ilyenkor már nagyon nehezen tudunk a jószággal kimozdulni. Másodszor a falun nagyon hiányzik a műveltség. A falusi ember ezelőtt nem nagyon szert etit iskolába járni, s az iskola^'ajárás nem is volt szigorúan kötelező. Ezért, sajnos, sok ember nem ;tud írni-olvasni sem. A műveltségnek azt a hiányát is. látom, hogy a mi községünkben nincs felsőbb iskola, pedig a falubeliek közül sokan járnának pl. polgári iskolába. 1 __ E zzel nem azt akarom mondani, hogy „urak akarnak lenni“. Nem, ezek a törekvőbb fiatalok is megmaradnának a fölművelésnél, de mindjárt» iskolázottabb, műveltebb ember válna belőlük és így műveltebbé lenne a falu is. Az is nagy hiba, hogy a mi falunkban nincs vasút és így mifelénk, a Taklaközben nehéz és drága a termény beszállítása a legközelebbi álomásra. Elsősorban, szerintem, ezeken a hiányokon kellene segíteni. A falu szegényeinek sorsáról ezt írja Juhász Gerzson népfőiskolás: Nálunk nagyon sok igen szegénysorsú calád van. Ennek az az oka, hogy két angybirtok volt) a határunkban és a község lakóinak nagyon kevés földjük volt. Az egyik birtokot 1942-ben osztották fel s ez nagyon sokat segített a fa.un, de ez is leginkább az amúgy is módosabb embereken. A szegény ember nem nagyon tudott hozzájutni a földhöz, mert drága volt. Egy hold föld 1200 pengő volt. így a kisebb ember legfeljebb egy holdat vehetett, de ezt is csak úgy, hogy a takarékból vett fel pénzt a földre. Nem nagyon volt nálunk megfelelő munka sem. Az embereknek más faluba kellett munkát keresni, hogy ha valamiképpen meg akart élni. Sokan kimentek a faluból és hónapokig dolgoztak más községben, leginkább Prügyön a cukor- gyártelepen. Ezeknek az embereknek igen keserves és küzdelmes volt a soruk. Sokszor ennivalójuk sem volt. — Egész télen át kukoricadarát ettek. — Nagynéha akadt egy kis kenyér az asztalra, mert a munkásokat is soványan fizették. Sok munkás nem tudott enniva- lói. ruhát beszerezni Egész télen át ki sem tud'ak mozdulni a házból, pedig az nem volt éppen meleg. A legszomo- rűbb azokntk a sorsa, akik nem tudnak sem földhöz, sem megfelelően fizető munkához jutni. Az elszomorító és nyomasztó súllyal mindannyiunk lelkére nehezedő valóságokat írta le Juhász Gerzson a népfőiskolán. Dé éppen a népfőiskola indítja meg azt a szellemi világosságot, amelynek fénye mellett lassanként megindul arnig a legszegényebb falvakban is a gazdasági és szociális fejlődés. Pénteken, február hó 11-én a vármegyeháza nagytermében rendezendő népfőiskolái záróünnepségen találkozik Nyíregyháza társadalma a derék ifjak- kal, akik tanulnak, hogy szebb legyen a magyar falu jövője, erősebb, boldogabb legyen az ország. —" r 1 ’Il'iifWniinrTMirWMiinBKBWWlWWWWMTWMWBffll^l Gsövestengerit lopott, eg? héaap! fogházra ítélték Domoszlai János nyírpazonyi lakost lopás bűntettével vádolta meg a nyíregyházi kir. ügyészség, mert özv. dr. Hermann Gyuláné gazdaságából, ahol akalmazásban volt, — egy zsák tengerit ellopott és azt ismeretlen egyéneknek eladta. A törvényszéki tárgyaláson Domoszlai azzal védekezett, hogy több gyermeke van s nagy nyomorban él. Dr. Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró a vádlottat egyhónapi fogházra ítélte. Salak fürdők Német* országban Németórzág egyes bányavidékein, így a Ruhrvidéken és Szászországban újfajta salakfürdőt rendeztek be. amelyek mint ismeretes, főleg a reuma gyógyítására szolglnak. Olyan fürdőről van szó, amelyeknek vizét olvasztott folyékony salakon hevítik. A víz különböző könnyen 'oldható anyagokat választ ki a salakból, amelyeknek gyógyító hatása igen kiváló. A gyógyfürdő vize 40 C fok hőmérsékletű, amelyet minden egyéb melegítő eljárás nélkül állandóan megőriz. (MNK) Országszerte ismert nevű konfekciókereskedő hasonló üzlet céljaira főútvonal mentén Társulás is lehetséges. Közvetítőt díjazok. Válaszokat „1903“ jeligére a kiadóba kérek 1
