Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-07 / 29. szám
4. oldal. É'ÉL— /«YnWIDER Ä SZÄBOtCS! HtMlPüT (Trianon 24.) 1944 február 7. szí[sük el fejünket. Rendőrbflnfeföbiról ítéletek Schwartz Rózsi nyíregyházi, Kígyó-U. 18 szám alatti lakost, mert az elsötétítést rendelkezéseknek nem fett eleget, a rendőri büntetőbíró 50 pengő pénz- büntetésre ítélte. Titkunidecz Sámuelné Ujkisteleki- szöllő 5 szám alatti lakost légoltalmi kihágásért 40 pengőre, dr. Schön Géza orvos, Szent István-u'cai lakost ugyanezért 100 pengő pénzbüntetésre, Sombár Istvánná Deák Ferenc-utca 9 szám alatti lakost 25 pengőre, dr. Deák Endre ügyvéd, Vay Ádám-utca 2 szám alatti lakost 100 pengőre, Szántó Ernő Ér- u;ca 5 szám alatti lakost 100 pengőre és Jászai Bertalan ny. jegyzőt Buza-u. 6 szám alatti lakost 30 pengő pénzbüntet sre ítélték. Breier Aladár kereskedő, Kótaji-utca 10 szám alatti lakost 80 pengőre, özv. Homik Mártonná Kótaji-utca 29 szám alatti lakost 30 pengőre és Springer Lajosné Kereszt-utca 4 szám alatti lakost 50 jengő pénzbüntetésre ítélték, mert ők sem tettek eleget az elsötétité- si rendelkezésnek. Hasonló kihágásért ítélték el Friedmann Sándor Bujtos-utca 15 szám alatti lakost 50 pengő, Dávid János Rákóczi- űt 40 szám alatti lakost 40 pengőre és Kiss Kálmán Rákóczi-u. 50 szám alatii lakost 50 pengőre büntették. .........................................—a— ——apb H ogyan viselkedjünk vasalón és hajón légives?é!v idején? Hámory Imre MÁV titkár a Magyar Vasút és Közlekedés című szaklapban cikket írt a légvédelmi készültség és légiriadó alatti vasúti utazás kérdéséről. Cikke elején megemltí, hogy a bombázó repülőgépek a kínálkozó sok cél között elsősorban a vasúti és közlekedési berendezéseket igyekeznek tönkretenni. A vasútvonalak, de különösen a vonatok már nagy magasságból is láthatók nappal. A szerelvények négyezer, a füstölgő mozdonyok pedig hétezer méter magasságból már • észrevehetők. A cikkíró felteszi a kérdést: mit kell tehát tudni az utazás légoltalmával kapcsolatban? Az indulást nem szabad az utolsó pillanatra halasztani. A búcsúzkodásít\ rövidre kell fogni. Ha villamossal, autóbusszal, gépkocsival igyekezünk ' az álomás felé és közben felzúg a sziréna, azonnal meg kell állítani a járművel. A sínhez nem köpött jármüvei az úttest jobboldalán kell megállni, az] igavonókajt pedig kulcsra kell zárni, majd a legközelebbi óvóhelyre sietni. Ha a vonat riadó esetén már indulásra készen áll, úgy mindjárt-el is indítják, amennyiben azt az egyéb forgalmi szabályok megengedik. A vonatszerelvény ugyanis a nyílt pályán nagyobb biztonságban van, mint az állomáson. A békében, szokásos pályaudvari ki- kíséréstől, fogadástól feltétlenül tartózkodjunk, mert az állomások a repülőgépek kedvenc célpontjai. — A MÁV ugyanis nem építhet nagy embertömc- geknek a védelmére megfelelő befogadóképességű óvóhelyeket. Ha riadó esetén már vonaton vagyunk s kint járunk már a nyílt vonalon, húzódjunk a kocsifalak mellé vagy feküdjünk le a padlóra, hogy az ablakra irányíttott esetleges géppuska- tüz elől megmenekü-jünk. A nyílt vonalon megtámadott és megállt vonatnál az utasoknak szét kell széledniök. A vonat a légveszély elmúltával megvárja az Utasokat, ismét felveszi őket és csak a beszállás után indul tovább. Hajón való utazásnál a riadóra ne veAz idei gyönyörű almatermés hihetetlen arányú üzleteknek vetette meg az alapját. A hosszú nyárias ősz még jobban elősegítette a gyümölcs értékesítésének lehetőségeit. Szabolcsban különösen az almatermés óriási volt, így érthető, hogy az ország minden számottevő gyümölcskereskedője, nem is beszélve a sok „alkalmi“ kereskedőről — rávetette magát az almára s nagy kereslet következtében, az árak toronymagasságig emelkedtek. Az őszi hónapokban az almakereskedelemben az volt az elgondolás, hogy a téli hónapokban az almának el kell érnie kilónként a 10 pengős árat. Azóta az almaszakmában beállott a dekonjunktúra és az alma messzire esett a 10 pengős ártól. Valahol tehát hibának kellett becsúsznia a ka’kulációba. — Áz almaszakma egyik szakértője erre- vonatkozólag a következőket mondja: — Igaz, — a spekulációba hiba csúszott: az alma ezidén már nem tudja magái feltornászni a tízpengős árra. Az üzletek kirakatai kínálva kínálják a szép, hibátlan Jonathan almát kilónkint 4.60 pengős árban. Budapesten mosttj sokkal olcsóbb az alma, mint az ősszel volt. i A spekuláció azokon a kiskereskedő- | kön bukott meg, akik sohasem foglak i koztak eddig almával, de akiknek pén- ! A múlt nap telefonon jelentették az ügyszségnek, hogy Sajó Zsuzsámra 46 éves konyári lakos Faragó Lajos baga- méri gazdálkodó tanyájának istállójában felakasztotta magát és mire rátaláltak, már nem tudtak rajta segíteni, mert meghalt. A csendőrsági a nyomozás megállapította, hogy nem forog fenn bűncselekmény és így az ügyészség megadta a temetési engedélyt. Az egyszerű csendőrségi telefonjelentés mögött egy élet tragédiája húzódik meg. Sajó Zsuzsánna édesapja mint jómódú gazdálkodó, hosszú időn keresztül Ide-oda rohanni nem szabad, mert a hajó könnyen elveszti egyensúlyát és nehézkes lösz a vezetés. Igen fontos az éjjeli utazás alkalmával a vonatoknál és a hajóknál a teljes elsötétítés végrehajtása. Az egyes fülkék elsötétítéséért az abban ülő mások egyetemlegesen felelősek. zük volt és látták a tavalyi konjunktúrát: arra számítottak, hogy mivel az olasz narancs és citrom ezidén nem jut el piacainkra, tehát mindenki almát fog enni, hogy hozzájusson a mindennapi vi[amin-adagjához. Rávetették magukat tehát az almára. Ezért történt, hogy Szabolcsban az ősszel már 4 és 4.40 P-s árban vásárolták vagóníételben az almát arra számítva, hogy télen majd 10 pengős árat érhetnek el az almáért. A. számítás azonban megbukott. — Közbejött ugyanis, hogy nagyon sok cukrczatlan almalekvárt gyártottak a konzervgyárak — hullott almából, aminek ugyanaz a vitamintartalma, mint a hibátlan príma almának. A másik oka az alma „krach“-nak az volt, hogy az árut nem tudták megfelelően kezelni, helyük sem volt rá, ezért a szép alma romlani kezdett. — Ettől megrémültek a kereskedők és igyekeztek veszteséggel túladni az almán Az idei tél szokatlanul enyhe, a gyakorlat1 azt mutatja, hogy ilyen „nyárias“ időjárás mellett sokkal kevesebb az alrna- fcgyasztás, mint a hideg hónapokban. Piacra került a sok alma, ami az árakat még jobban lenyomta. Sok kereskedő olcsóbban adja el az almát, mint ahogy azt a nyáron megvásárolta. így bukott meg az idei almaspekuláció. vilf Konyár község bírája. A nagy élettapasztalattal rendelkező ember mindig a reális oldalát nézte az életnek még akkor is, amikor leányát férjhez adja. Tapasztalatból tudta, hogy ha két fiatal gazdagon összekerül, nem sokra értékelik a vagyont és legtöbb esetben mindketten tönkremennek. Éppen ezért nemcsak hogy ellenezte volna, sőt egyenesen rajta volt, hogy leányát egyik derék bérese elvegye. — Úgy gondolkozott, hogy a szegénysorban lévő béres megbecsüli a leányára maradó vagyont és- ezenfelül szorgalmával még gyűjt is hozzá valamit ahhoz a 38 holdhoz, ami leányára marad. Az idős ember feltevése azonban nem igozalódott be. Leánya férjétől csakhamar elvált és utána ismét férjhez mént Második házassága sem volt valami szerencsés kimenetelű, mert ennek is válás lett a vége. Közben a községi bíró meghalt és a másodszor is elvált Sajó Zsuzsánna ismét feleségül ment elő férjéhez. A tragédia itt kezdődött. Férje most már nem sokat törődött a vagyonnal. Második esküvőjük után nyomban eladott 20 hold földet és sertéshizlalásrít rendezkedett be. Ez azonban nem sikerült és egy év alatt odalett a húsz hold föld. Ezután az embernek már nem volt sok kedve a gazdálkodáshoz és felment Budapestre. A még megmaradt 18 hold földet eladta, mert ára az állásával kapcsolatos kaucióhoz volt szükséges. Hogy mi történt, nem lehet tudri, de a kaució is odaveszett és állás nélkül maradt az ember. A bíró leánya ekkor, ismét külön ment férjétől és vándorbotot vett a kezébe, Dolgos kezével akart magának új megélhetést biztosítani. — Amikor a cselétkezést megúnta, elment tanyára szakácsnőnek, de sohasem tudja felejteni, hogy a 38 hold föld után cselédeske- désből kell tengetni életét. Nap-nap után komorabb lett és végül búskomorság vett rajta erőt. A mitlt nap azután leszámolt életével. Bement Faragó Lajos bagaméri gaz- dálkidó tanyájába és egy kötőfékkel az istálló mestergerendájára felaaksztotta magát. Teltének oka bizonyára az, hogy 38 hold földje egy év alatt ment el. Zérórafnllépésért Iliiéit vesdéglésüfe A nyíregyházi rendőrkapitányság kihágás! osztályán özv. Reskó Mihályné, Selyem-u'íca 1. szám alatti lakos, ven- dléglősft záróratúllépésért elítélték 100 pengő pénzbüntetésre. Béres Mihály nyíregyházi korcsmá- rost ugyancsak záróratúllépésért ítélték el 100 pengő pénzbüntetésre. A német városok kulturális feladatai A német városok nehéz és a háború kövelelményei nyomán állandóan újabb terhekkel súlyosbodó munkájában ma az a gondolat áll előtérben, hogy feladniuk nem merül ki csupán az ellenséges behatások következtében elpusztult falak és épületek újraépítésében, hanem ezzel kapcsolatban arról is gon- ' dorkodniuk kell, hogy a város új alako öltő külső képében ne menjen veszendőbe a város lelke sem és a város sajátos kulíúrélete az új keretek közöli is megtalálja a fejlődés lehetőségeit. E gondolat egyik legjellemzőbb, de természetesen korántsem egyedülálló pé’dájáf a súlyos megpróbáltatásoka! átélt Essen szolgáltatta, amikor a váró« szellemi energiáinak isiápolására irodalmi segélyintézményt létesített. Ennek keretében évenkint tekintélyes mennyiségű pénzösszeget bocsát rendelkezésre, melynek olyan költő vagy író jutalmazása a célja, aki Essenben működik, vagy pedig munkásságává: valamiképpen szoros kapcsolatban áll a várossal. A tervek szerint a jutalmat kiosztásánál elsősorban irodalmi mű vek jönnek számításba, azonban tudományos munkák kitüntetésére is van lehetőség. Az első díjodaítélés mái meg is történt. Lpvélpa ott*. 1 ól to toll. Fénykép iíbucn. Smíékkönvv. Íróasztali készletek Süt p3pír' és iw Cw irószeróéletben Valahol hiba csuxoti az alma spekulációba Am alma msssxeeselt a számításba vett 10 pengős átlói Egy tönkrement, asszony tragédiája Hőnapok alatt elúszott a vagyona és elkeseredésében felakasztotta magát
