Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-07 / 4. szám

oldal StSsotcsi mirlAP (Trianon 2%Z} 1944 január 7. A magyar becsület megőrasése Az újesztendő alkalmából a magyar belpolitikai életben ünneplő megnyilat­kozások nem történ:ek. A súlyos idők­höz mérten az események felett elha­ladva az elmúlt esztendő magyar telteit és eredmányeit mérlegelve tekintetün­ket a jövő felé fordítottuk, amely jövő az 1944-ik esztendőben nagy külföldi vezető politikusok és álamférfiak meg­állapításai szerint, súlyos, döntő jelen­tőségű év lesz az emberiség számára. Ilyen kilátások közepette tartott úgy­szólván minden magyar ember .terep­szemlét a saját környezetében, hozzá­tartozói körében, számba vettük nem­zeti értékeinket, megvizsgáltuk azokat a gondolatokat, amelyek részünkre a Du­na medencéjében eddig életet biztosí­tottak s megerősödtünk azokban az esz­mékben, amelyek vezetni fognak min­ket továbbrais a világközvélemény előtt a becsület mezején. Amikor az óra mutatója éjfélre len­dült s az újesztendő küszöbének pilla­natát éltük, felcsendült a magyar rádió­ban egy mélyzengésű, szép férfihang, vitéz nagybányai Horthy Miklós rend­kívüli követ és meghatalmazott minisz­ter hangja, a harc mezején vértanú­halált halt Kormányzóhelyettesünk iest- véröccsének hangja. Kormányzó Urunk ifia, aki tudvalevőleg brazíliai követ volt, rádióüzenetet küldött a Dél-Ame- rikában elő magyarokhoz. Bár ez az üzenet messze az Óceánon túlra irá- irányíttatott, idehaza a területében és lé­lekszámúiban meggyarapodott Magyaror­szág is felfigyelhet rá. Mert az üzenet sok olyan veretes igazságos tartalmaz, amif ércbe lehet önteni s márványba vésni. „Egyedül állunk a népek nagy óceánjában, egymás kezét keresi a ma­gyar, egymásra kell támaszkodnunk...“ i A világ népei közül kevesen értik meg a magyar lelkületet. A magyar lovagias- I sag és önfeláldozás sorozatos történél- ' mi etapokat tud felmutatni s úgyszól­ván abban merült ki ezer esztendős tör­ténelmünk, hogy önfeláldozóak ás lova­ginak voltunk, amit alig méltányolt a világ. Ezért fontos a magyarság számá­ra s talán minden más néptől megkü- lönböztetten fontos, hogy szorítsa meg egymás kezet vészterhes időkben, mert a magyar lélek megtartásáért, az önálló magyar állami lét és alkotmányos be­rendezkedésnek fennmaradásáért csak ilymódon tud eredményesen síkra szállni. A délamerikai magyarsághoz intézett rádióüzenet tájékoztatta a tőlünk elsza­kadt testvéreinket Magyarország mai helyzetéről s közölte, hogy mi nem ke­restük ezt a háborút s mégsem térhet­tünk ki előle. A körülmények kénysze- ntió hatasa manapsag oly helyzetbe hozza a kis nemzeteket, hogy talán ép­pen azzal mentik meg puszta léjüket, amit egyébként legszívesebben elkerül­tek volna. A magyar nemzet a sors kényszerűsége folytán vállalta a veszé­lyeket és meghozta az áldozatokat. Ez­zel is bizonyságát adta, hogy mint kis nemzet, hű maradt ezeresztendős tradí­cióihoz. Tisztában vagyunk azzal, hogy ebből a nagy világégésből új világ fog meg­születni. Hogy milyen lesz az, ki ;udná pontosan körvonalazni. De egy bizo­nyos, hogy az egyes népek helyét és rangját belső erejük, erkölcsi értékeik és az emberiség szempontjából értékes nemzeti tulajdonságaik fogják megálla­pítani. Ezeket a gondolatokat fejtegetve, a délamerikai magyarokhoz intézett íá- dióüzenet erre a konklúzióra jutott: „Ezért tartjuk mi magyarok olyan fon­tosnak a magyar becsület megőrzését és csorbítatlan fenntartását “ Meg kell óvnunk az erkölcs, a j> g és az igazság tiszteletiét. Ez mind hozzátartozik a nemzeti becsülethez. Reméljük, hogy Horthy Miklós rend­kívüli követ és meghatalmazott minisz­ter mélyenszántó, magvas gondolatokat tartalmazó rádióüzenete átjutott az óceánon a brazíliai magyarsághoz. Oda vigaszt, megnyugvást és tiszta, becsüle­tes tájékoztatást vitt. És főként elvitte egy becsületben élő és dolgozó nemzet figyelmeztető szavát tőle elszakadt vé­reihez, hogy mindenütt, ahol magyar él e föld kerekségén, iránytű legyen a szí­vekben: a becsület. Vigyázat! Szállodai tolvajok garázdálkodna k Héraapok óta fosntogfetfft a. vidéki városok szállodáit egy furfangos tolvaj Az ilmult héten számoltunk be atról a vakmerő szállodai lopásról, melyet a nyíregyházi Korona-szállóban követtek el, ahol egy „vendég“ kifosztott egy kétágyas szobát, melynek minden érté­két magával vitte. Hasonló bűncselekmények elköveté­séről kaptunk hírt Debrecenből is„ ahol majd minden szállodában járt a tolvaj és mindenütt elvitte az ágyne­műeket és a szobák értékesebb holmi­jait. Egyik jelentés a másik után érke­zik a rendőrkapitányságokra, amelyek mind arról számolnak be, hogy egy furfangos szállodai tolvaj garázdálko­dik az orzágban. A nagyobb vidéki vá­rosokat keresi fel, ott is csak a jobb j szállodákat, különböző nevek alatt száll meg és egy alkalmas pillanatban kifosztja a szobát. .A háborús idők termelték ki a bűnö­zőknek ezt a típusát, akik a szállodák­ban vendégként állítanak be és távozá- I sukkor magukkal viszik az értékes ágyneműfélét. Manapság, amikor egy lepedő és párnahaj árából szinte egész hónapon át megél a tettes, érthető, hogy egyre jobban elszaporodik ezeknek a lopásoknak a száma. A szállodai tolvaj jól bevált, ravasz trükkel dolgozik. Bőröndjével beállít a szállodába, o[t kétágyas szobát vesz ki azzal, hogy a felesége a következő vo­natai érkezik. Hogy , bizalmat keltsen előre kifzeti a szoba árát és meghagy­ja. hogy mikor költsék fel. Reggel az­tán a bőröndjébe becsomagolja a lepe­dőket, párnahuzatokat, térítőkét és egy alkalmas percben kisétál a szállodából. A rendőrség erélyes nyomozást és rádiókörözést indított a szállodai tol­vaj kézrekerítésére. Ezúton felhívják a közönség figyelmét, hogy aki lúd va­lami közelebbit a szállodai tolvajról, jelentse be a rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályán. Mivel tfimogatjáh a vidéki8 vArosob a RztDhftialiat Érdekes adatok kerültek nyilvános­ságra a magyar vidéki városok 1944. évi kulturális költségvetéséből, amelynek fontos tételei ma már azok az össze­gek és természetbeni juttatások, ame­lyekkel a vidéki városok a színházuk működését támogatják. — Kiderül a költségvetésekből, hogy tíz vezető vi­déki város 647.170 pengőt juttat a ma­gyar színjátszás támogatására. Az áldo­zatkészségben a nagy alföldi város: Szeged vezet, amely csak egymagában 120.593 pengő évi juttatásban részesíti a színtársulatát. Második helyen áll Debrecen 87.325 pengővel, harmadik helyen Kassa 74.338 pengővel, negyedik helyen Pécs 74.075 pengővel. Kolozsvár 60 ezer pengőt, Miskolc 57.196 pengőt, Szabadka 35.072 pengőt, Győr 32 ezer pengőt, Kecske­mét 25.575 pengőt, végül Marosvásár­hely 14 ezer pengőt fordít évente a színtársulatok támogatására és a szín­ház fejlesztésére. Érdekes statisztikai összeállítás derül ki abból, hogy állandó illetményként mennyit fizetnek az egyes városok a színházak pénztárába. Ebben a vonatkozásban Debrecen vezet 7589 pengővel, utána Pécs következik 7054 pengővel, Kecskemét 4625 pengővel, — Kassa 4468 pengővel, Szeged 3636 pen­gővel, Miskolc 3522 pengővel és Sza­badka 1872 pengővel. Fűtési és világítási megtérítésben Szeged 34.890 pengője vezet. Debrecen 24.328, Kassa 25.189, Miskolc 23.750, Pécs 19.710 pengője előtt. Érdekes az, hogy vigalmiadó-megtérítést csak Sze- j ged juttat 34 ezer pengőt és Debrecen 8000 pengőt. Mindezekből az adatokból az derül i ki, hogy a vidéki városok a közelmúlt közönyös és semleges magatartásával szemben megváltoztatták álláspontjukat és egyre nagyobbfokú áldozatkészséggel sietnek a színházi kultúra és ezzel a város szelemi élete fejlesztésének se­gítségére. i felszabadít lanoncofe tömegesen hspfáfe el pályájnlat Az Iparostanonciskolai Tanítók Egye­sületének hivatalos lapja figy elemre- meltó cikket közöl arról, hogy a felsza­badult tanoncok tömegesen hagyják el ipari pályájukat. A felszabadult inasok segédlevéllel a zsebükben nem folytat­ják mesterségüket, hanem elmennek vii- lamoskalauznak, postásnak, közszolgá­lati altisztnek, vagy más közszolgálaiba ahol nyugdíj vár reájuk. Mások viszont Január 6—9. Péntektől—hétfőig. Budapesttel egyidőben A legújabb magyar film! UFA víLághiradó Nviregvházan először. Eoldogf idöls "ítelinflÉJ Tgfita 25-24 Fősz-: Karády Katalin, Ajtay Andor, Mihályi ^r^n stb. Előadások 3A4, x,ö6 és Vs8 órakor. a jelenleg nagyobb bérfizető gyárakba szegődnek el kisegítőmunkásnak, nap­számosnak. Kétségtelen, hogy ez a háborúokozta helyzet csak átmeneti. Azonban ez idő alatt is sokat veszít áz ipar és sokat ve- szítenek ezek az ifjak, aidk a pillanat­nyi jobb kereseti lehetőségek miatt ta­nult pályájukat otthagyják és elmulaszt­ják szakképzettségük továbbfejlesztésé. A tanonciskolának, a munkaadónak és a hatóságnak kellene itt közbelépnie — mondja a cikk. Az iskolának a tanulók­ba kell oltania a hivatásszeretetet, a be­csületes munkateljesítés örömét, a mun­kaadó iparkodjék inasában foglalkozása iránt munkakedvet kelteni, őt az iparos névre büszkévé nevelni és vele bajfár- siasan érintkezni. A hatóságnak pedig folytatnia kell az iparostársadalom tisz­tes megélhetésére irányuló törekvésének eddigi támogatását. Szabályozza rende­letileg a tanulók iparostanonciskolai bi­zonyítványának értékét és fejlessze to­vább a munkásság öregségi ellátását» hogy a jól megérdemelt pihenés anya- güag is biztosítva Iegyer részükre. Felalüitotti magát m nyíregyházi gazda Öngyilkosság történ az UjkitelekS- szöllőben. Felakasztotta magát egy gaz« da, akit családtagjai holtan találtak a: konyhában. Kovács Pál 47 éves, nyíregyházi, Uj~ kisteleki-szöUo 140 szám alatti lakosi» eddig még ismeretlen okból eldobta ma­gától az eletet. A jóerőben lévő, egész­ségesnek látszó gazda tegnap reggel, •amíg a lakásban egyedül tartózkodott, a konyhában felakTzfotta magát és meg­halt. Az öngyilkossággal kapcsolatos nyo­mozás eddig még nem tisztázta, hogy miért halt meg Kovács Pál & mi oka lehetett az öngyilkoságra. — A CUKORSULYVESZTESÉG: MEGTÉRÍTÉSÉT KÉRIK A FŰ­SZERESEK. A Fűszerkereskedők Or­szágos Egyesülete panasszal fordult az illetékes fórumhoz a cukorsúlyveszte- ség megtérítése ügyében. Előadták, hogy a kiutalt cukrot a csomagolással együtt számított bruttó súlyban kapják és egy 20 kilós tételnél negyedkilót nyom a papírzsák. Tehát már az átvételnél ke­vesebb cukrot kapnak, mint amennyivel el kell számolniok. Ehhez járul még a kimérésnél elkerülhetetlen porlódás is. A fűszerkereskedők az elszámolási dife- renciák megelőzése végett kérik a cu­kor elszámolásánál megfelelő kiló en-» gedélyezését. Töltő­tollak (viágmárkás) nemes fém beggyel, csavar Írónők. 4 szín ü i r ó ?> o k bő választékban papirüzlct Nyíregyháza, Bethlen utca, 1»

Next

/
Thumbnails
Contents