Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-07 / 4. szám

3. olde! (Trianon 24.) ianüár 7. Egyet akarunk, egyesülni, összefogni nemzetünk érdeké* ben kötelessége ma minden magyarnak — mondotta Tóth István elnök a Gőrögls átélik ns Tanítók Országos nagygyűlésén A görögkatoiikus íauiiók nyíregyházi gyűlése fontos határozatokat hozott Közvetlenül az ünnepek előtt tar tóttá neg évi rendes közgyűlését a Görög- ra'iOlikus Tanítóü Országos Egye-úi- ete a nyíregyházi gör. kát. iskoia nagytermében. Az országos közgyű­lésre összesereglett a gör. kát. kuitura harcos gárdája az ország minden ré­széből. A közgyűlésen megjelent Ama- ióczy Kornél kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, egyházi elnök, akit igaz szeretettel vett körül a tanítóság és aki az őt jellemző igazságosággal és tár­gyilagossággal ve;t részt a ta.nácskozá- okban s mindenben útbaigazít, segítsé­get és jó tanácsot adott. Megjelent a közgyűlésen Papp György dr. kanonok 3 aki a görögi :a;olikusságot érintő több kérdésben szólalt fel és nyújtott értékes felvilágosítást. A közgyűlésen. ima után Tóth István elnök elsősorban a Kormányzó Ur ő Főméltóságáról emlékezett meg, aki ebben az évben a nemzet imádkozó szeretetétől körülvéve ünnepelte 75. születésnapját. A közgyűlés a legelső magyar emberről emlékező fankölt szavakat mély tiszteletadással állva hallga ta végig. Ezután az elnök lendü? etes Szávák­ban ismertette a helyzetet. Vázolta az ádáz viharnak, az öldöklő háborúnak a leltekre nehezedő hatását, majd a kö­vetkezőket mondotta: Beudaieüeafii hiszünk az. Igazság győzelmében 1946. ig Dem volt szabad a városba Jönnie, 15 naps elapár&sra ítéltek Barna Erzsébet 23 éves, többszörö­sen büntetett, fcglalkozásnélküli leányt, nyírtéti lakost a rendőrkapitányság 1946-ig kitiltotta a város területéről. A kitiltó határozat ellenére Barna Erzsé­bet visszatért és itt csavargóit, míg a rendőrőrszem elő nem állította a kapi­tányságra. A nyíregyházi rendőrkapitányság bün­tető bírója Barna Erzsébetet tiltott vis­szatéréséit 15 napi elzárásra ítélte. Lakatos Antal 35 éves, foglalkozás- nélküli egyént, ugyancsak tiltott vissza­térésért ítélte el a rendőri büntetőbiro. Lakatost három évre tiltották ki a vá­rosból, mégis itt csavargott. Tíznapi el­zárásra ítélték. Sertést öllel, lakoda­lomra készültek és minden megégett as éléskamrában Varga Kálmán egri lakos házában a hét vegén ismeretlen okból kigyulladt az éléskamra és majdnem végzetes tü­zet okozott. Vargáéi: sertést vágtak és lakodalomra készültek, mert „ma tartja esküvőjét“ Varga Flórián, Varga Kal­már fia. Az éléskamrában már mindent előkészítettek a lakodalomra és így a tűz jelentős károkat okozott. Előbb az ajtó égett le, majd a mennyezet teljesen leomlott s meggyűlt a sok élelmiszer. Vargáné menteni akarta, ami menthe­tő és berohant az égő kamrába, hogy kihozza a tekintélyes mennyiségű zsírt. A lánggal égő z sir kiömlött és Varga Kálmánná arcán és karján súlyos égési sebeket szenvedett. A kivonult tűzoltó­ság részesítette első segélyben. Az asz- szor.y nem törődött fájdalmával, még ekkor is csak azon bánkódott, hogy odaégett a menyasszonyi koszorú is a kamrában. A lakosság példás készséggel segített a tűz oltásánál. Vigyázni kellett, hogy az égő éléskamra lángja bele ne kap­jon Vargáék új házába. 600 német színtársulat a frontkatonák szolgálatában A mai háború kitörésekor Német­országban csupán 60 színtársulat szol­Ezeréves nemzetünk fennmaradása j vagy pusztulása, a lét vagy nemié; nagy kérdése áll előttünk a nagy világégés lángjainak rőt fényében. Rendületlenül bízunk az igazság győzelmében, de a jövő titok előtjiink s bármi következ- zékis, felkészülten kell elébe néznünk. A tanító egész élete munkájával a jövőt alapozza, építi az iskolában. Szilárd erkölcsi alapon, a vallásos érzés elmélyítése útján jellemes, be­csületes ember kialakítására törekedve s az életben való boldogulást elősegítő ismeretekkel ellátva, neveljük a gond­janikra bízott új nemzedéket a mesz- sze jövőnek. Azonban mire elfoglalja helyét a felnőttek társadalmában: az idő múlása, a környezet ráha­tása, a küönböző jeszavak zászlaja alatt terjesztett eszmék zűrzavara és az élet körülményeit befolyá­soló viszonyokmegkcpíatják, defor. málják, felhígítják vagy teljesen meghamisítják az iskolában beol­tott erkölcsi tartalmat, Csak kevesen maradnak, akik nem­csak megőrzik, de a köz javára kama­toztatják is erkölcsi tőkéjüket. Ez a jelen és jövő társadalma, mely­nek a mi görögkatolikus népünk is tagja. Ennek a társadalomnak jobbik része aggodalommal néz a jövő elé, a másik közönyös nemtörődömséggel a jelennek él, önző érdekeit hajhászva, a többi, a fertőzöttek, alattomos re­ménykedéssel, türelmetlenül várják a szabad garázdálkodás alkalmát- A muh ta­nulsága int, hogy ezzel számoljunk, de a szörnyű múlt, amely hazánk romlásá­nak egyik okozója volt, arra is int, begy ennek megismétlődését megaka­dályozni igyekezzünk. A sötétben bujkáló gonoszok alat­tomos hadjárata újra megindult. A múltban bevált módszer szerint: ha­mis hírek suhogása, lázító célzattal az elégedetlenség szítása, az árak fellcv- názása, a fekeíézés megindítása mind a nemzet gyengítéséi szándékolja és az erők összefogásának lehetőségét meg­nehezítve munkálja a talajt az ellenség számára. Ez ellen sürgősen sorompóba kell lépni a nép hivatott vezetőinek. Ennél fontosabb feladata ma nem le­het, mert hisz szén; egyházunk s hit- vallásos iskoláink sorsára is elhatározó jelentőségű lesz a jövő miként való ki­alakulása, amely viszont népünk, nem­zetünk magatartásán fordul meg. Az iskolában és iskolán kívül, szív­gárdában, legényegyletben, KALÖT- ban, a MAGOSz helyi szenvezetében, a nép körében, mindenütt ahol szóhoz juthatunk, jelen helyzetünk megvilágí­tásával a várható jövő képének felvétí- [ésével, az egyesek és tömegek maga­tartásának jelentőségére való rémiita- tással igyekezzünk rájuk hatni, meggyőz­ni. megnyerni egytáborba gyűjteni, gál a frontkatonák szórakoztatására. Ez a szám azonban időközben jelenté­kenyen emelkedett és ma már 600 mű­vészcsoport végzi áldásos tevékenysé­gét. Ezeket a társulatokat általában 3—6 hónap után leváltották, helyüket újak követték, úgy, hogy állandó váljo- zotoságról gondoskodtak. E színész­csoportoknak sokszor a legnagyobb ne­hézségekkel kell megküzdeniök hivatá­suk tejesítése közben Tekintetbe kell ugyanis venni, hogy nemcsak hatalmas távolságokat kell leküzdeniük, hanem a legkülönbözőbb éghajlati viszonyoknak, sokszor légitámadásoknak, partizánve­szélyeknek sjb. vannak kitéve. A német művészeket azonban mindezen körül­mények sem riasztották vissza hivatá­suk teljesítésében, mert ilymódon já­rulnak hozzá a német katonák önfel­áldozó küzdelméhez. (MNK.) Flmmw&nhAM* Január 7 Péntek Mar csak 1 napig Uránia W slnasndhkh A®, Január 7 Péntek Ma utoljára PárJackisasszinY Po inpás és széllé ones vígjáték, tale kacagtató helyzet komi um mal, remek zeje és táncokkal. Szombattól S eleczky Zita leg- uiabb bűbájos filmje a Zenélő malom Előadások feezd«»**- 1/s4 7a6 l/s8 Vasárnap V*2, 8A4, *U6, 8/*8óra Ragyogó svéd vígjáték. A humor és kitűnő fülbemászó muzs ka filmje Jön ! Sziget lelket üdítő legújabb filmoperett Zenélő malom Kezdési idők Vásár- és ünnep­nap 3, 5, 7, együt tartani, egyakaratra hangolni, vallásunk s hazánk szent ügyének szolgálatába állítani népünket. Egyet akarni, egyesülni, összefog­ni ez nemzetünk érdekében kötelessége ma minden magyarnak, hogy hazánk mint sziklasziget álljon rendületlenül a háborgó tenger kavargó áradatában s megtörjenek szikláin az elsöpréssel fenyegető szennyes hullámok. A nép vezetésiéhez azonban elengedhetetlen kellék a feltétlen tekintély, a ráhatás, meggyőzés és önfegyelmezésre kény­szerítés egyetlen fegyvere, amit semmi más nem pótol. Az erkölcsi világrend megdönté­sére törő gonoszok éppen ezért minden lehető módon a tekinté­lyek lejáratására törekednek s el­sősorban és főként a papság te­kintélyének sárbatiprására. Ócsárolva, rágalmazva, különböző szennyes jelzőkkel illetve igyekeztek bemocskolni őket nem is olyan túl ré­gen hogy az ingatag jellemű befolyá­solható szerencsétleneket a jóhiszemű vezetők köréből kiragadják. S nem siker nélkül mint azt a forradalom aíaü és később sajnoson tapasztaltunk. A papság magas szellemi szintje pél­dás erkölcsi élete és társadalomban ki­jelölt helyérek méltó betöltése révén a nagyrabecsülő tisztelet élvezője a tár­sadalomban. Ha jehát ennek a különleges tekin­télynek hatóerejét is gátlóan befolyá­sé Ita. a rcsszszándékú propaganda, mit érhetett el és mit érhet el a jelenben becsületes állásfoglalásával, a szintén nem érdemek nélküli, de a tekintély szűk terére szorított tanítóság? Az a tanítóság, amely egyesre és nemzetre nézve felmérhetetlen jelentő­ségű munkája és megfelelő képzettsége melett nem tapasztalja azt az értékelést és megbecsülést, amelyre számot arlha;. Az a tanítóság, melynek tagjaival szemben vagy olimpuszi magasságból dörgedez egyik-másik értelmiség, vagy bántóan kegyes leereszkedései száll le hozzá a melységbe, ahová a „csak“ ta­nítót elhelyezi. Ennek a jelenségnek, amely ugyan nem általános, de nem is szórványos, a nyilvánosság előtt való menyilatkozása alkalmas arra, hogy a kritikáfa képtelen, könnyen kor­ma yózható közvéleményt jobb haj­landósága ellenére is hasonló ma­gatartásra hangolja. A tanítóságot nem egyéni hiúság moz­gatja ebben a kérdésben; hanem az a sajnálatos körülmény, hogy a kellő ér­tékelés hiánya, hivatásérzettel végzett nemzelnevelő munkája eredményességét hátrányosan befolyásolja. Az -skolának, a társadalomnak, a nem­zőinek van szükségePvkokdbéb jö zetnek van szüksége a tanítói tekintély­re, hogy érdekükben tartóshatású építő munkát végezhessünk. Különösen a mai időkben kívána­tos, hogy a népvezetők egyetérté­sét, együttműködését zavaró jelen­ségeket kiküszöböljük s a közjó érdekében lelkes összefogás­sal együtt dolgozzunk, összetartás min­den vonalon! Mert az összetartás erőt jelent, az erő pedig diadalt arat. A nagyhatású megnyitó beszédet lel­kes tapssal fogadta az ország gör. kát. tanítóságának impozáns kép/isele;e. Az elnök sorra üdvözölte a megjelent egy­házi előkelőségeket és tanítólesi vére­ket. Bár három szabolcsi járás tanítói levertecktatói tanfolyamon voltak és tá­volmaradásukat kimentették, így is igen szépszámban vonult fel a tanítóság a legtávolabbi állomásokról is. Eljöttek a lelkes hivatástudattal áthatott kartársak, hogy együvétartozásukat kifejezzék. A megnyitó és az üdvözlések után Sashe­gyi Sándor ügyvezető elnök jelentése nyomán hosszabb vita indu-t meg a deb­receni vértanuk kultusza, valamint az országos egyesület és a kántorszövet­ség viszonyáról. Több hozzászólás után

Next

/
Thumbnails
Contents