Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-29 / 23. szám

^Triaaon 24.) 1944 jamiár 29. 5. oldat. I Előnyös magtermelési szerződéseket kőt: saláta, retek, ugorka, bab, irinden falta borsó, lóhere és lucerna, stb.. magvakn--, _______ ___________ M agyar Meszőgaszdáte S&övetKeszete SZABOLCS VÁRMEGYEI KIRENDELTSÉGE, NYÍREGYHÁZA. ZRÍNYI ILONA U. 7- I. EM Ä Bessenyei Társasig Irodalmi Szakosztályá­nak mncladélntánjai az 1944. é?bes A Bessenyei Társaság munkadélután­jai újra megkezdődnek az 1944. évben, február hóban. A munkadélutánok, fel­olvasó ülések célja, hogy a Társaság tagjai megismertessék műveiket váro­sunk hozzáértő közönségével és fejlesz- szék a közönség ismerteit és ízlését, és megteremtsék a kapcsolatot iroda­lom és élet, a szépség, ig3z?vág és a magyar sorskérdések között.. Az ezévi első munkadélután február hóban lesz, és ezen Vietórisz József dr. a Társaság tiszteleti tagja fogja leg­újabb verseit felolvasni, amelyeket méltó érdeklődései 'vár Nyíregyháza ki­tűnő költőjének közönsége. Vietórisz István dr. ügyvéd legújabb munkájából fog részleteket felolvasni és ismerteti a mű keletkezésének főbb mozzanatait. Dr. Merényi Oszkár, az irodalmi szak­osztály elnöke legújabb Bessenyei- kutatásairól számol be. Az ülés pontos idejére és programm- jára még visszatérünk. Kfi&delem az öregség liléi korlatokkal igyekszik kiküszöbölni a géftücoszlop elferdüléseit. A fekete rozskenyér és nyerskoszt megőrzik a fagakat és a rágóizomzatot, továbbá a gyomor és a bél gyengeségének tüneteit megszüntetik. Az olyan szervek, mint aminő a máj, hashártyamirígy és vese állapotára bizonyos növényi tápszerek, mint például a retek élvezete kedvező hatással van. A növekedés kérdése is az erő ■EBE problémája. Olyan asszonyok, akiknek teste sportol és testi munka következ­tében hiánytalanul fejlődött ki, mindig egészéges gyermeket szülnek. Ezért a sport és a testmozgás korunk sürgető parancsa és senki sem öreg. gyenge és beteg ahhoz, hogy testének teljesítőké­peségét sporttal és testgyakorlással ne növelje és így egészségét a leghatható- sabban ne ápolja. Az Evangélikus Nőegylet Láthatatlan Bálja (TP) Römhild professzor megállapí- | tása szerint az érelmeszesedés ott kéz- | dődik, ahol a véredénycsőnek tévé- ! kenysége a legkisebb, azaz azon a he- I lyen, amelyen a főütőér a szívet el- j fagyja. Éppen ezért ajánlatos a célsze­rű has- és légzési gyakorlat, amely az í aortát ritmikusan kiterjeszti és ezáltal J ennek a véredénynek izom[ömlőjét ■ erősíti. Mindig a természetes erők gya- I korlása előfeltétele a test teljesítőké- ■ pességének és a test felhasználódása, meg az öregedés jelenségei, valamint j sok betegség ellen is megoltalmaz. Ez ■ nemcsak a szív tevékenységére és a lé- i légzésre vonatkozik, hanem a többi belső szervre és az egész testre is. A ! már fiatal korban megacélozott szerve- | zet jóval ellenállóképesebb, mint az el- ! puhult. Az ember egész váza döntő kialakulá- : sát a zelső életéaivekben kapja és sem- ■ mi sem alakítja jobban, mint a mozgási i gyakorlatok. Egy német gimnázium az­által igyekszik a tanulók tökéletes test­tartását és kecsességét előidézni, hogy a tanulóknak állandóan nehéz fadarabot kell fejük felett egyensúly helyzetben tartaniok. A Klapp-iskola mászó gya­Farsang van, a vigadások ideje. De kinek van kedve ma vigadozni és sza­bad-e egyáltalában vígságban élni, ami­kor nagyon sok ház tele. van gyásszal, aggodalommal, nélkülözéssel. És ki tudja, hoy mit hoz még a jövő, meny­nyi komoly helytállásra késztetnek az elkövetkezendő események. Jaj volna, ha bármely pillanat is bárkit mámoro­sán találna. Ma tiszta fővel, világos lá­tással kell élni s ha van a lélekben örömre hajlandóság, amit nem szabad megölni, akkor ennek az örömnek utat kell nyitni abban, hogy szerezzünk másoknak örömet, azoknak, akik szár mára nagyon is örömnélküli az élet. Ez a gondolat vezette az Evangélikus Nőegyletet is a többi jótékonysági egyesületekkel együtt arra, hogy Lát­hatatlan Bállal rójják le a vigasság adó­ját s így teremtsék elő a szociális jó- ságg anyagi feltételeit. Az Evangélikus Nőegylet Láthatatlan Bálja február elsején lesz. Aki más al­kalommal szívesen áldozott az Evang- géikus Nőegylet bálján a szeretetmun- ka megef-sítésére, az ezt az estét szen­telje arra, hogy megemlékezik arról a nagyvonalú, könnyeket törlő, önzetlenül szolgálni akaró, áldozatos munkáról, melyet a Nőegylet tagjai végeztek év- ről-évre, soha nem csüggedve, sőt mindig nagyobb lelkesedéssel s am't fe­hér asztal melleit, amit vígasságok kö­zött elkölthetett volna, adja oda ennek a Láthatatlan Bálnak a nemes céljaira. Most ültesse maga mellé társul azt, aki a szegény özvegyaszony fillérjét is megáldotta, ültesse oda maga mellé azt, aki azt tanította, hogy amikor jót te­szünk, ne tudja a balkezünk, hogy mit cselekszik a jobb. Aki ezt ezen a lát­hatatlan báli estén meg tudja tenni, az érezni fogja, hogy nagy öröm és nagy békesség szállt a szívébe. Az Evangélikus Nőegylet most bo­csátja ki meghívóit és a hozzá csatolt befizetési lapot. Ne dobja el senki se a meghívót, most valóban vegyen részt azon a bálon, mert nagyon sokan vár­nak a jószívek jóságára. A Láthatatlan Bál eredményét feb­ruár 16-án állapítja meg a Nőegylet s akkor hálaadó, ünnepélyes bibliaóra keretében számolnak be a Bál ered­ményédől. Hisszük, hogy ez a Bál nagyon szé­pen fog sikerülni. Beszéljünk magyarul a magyar filmekben! Mihelyt a kritikus nekifeni a tollát egy magyar filmnek, mert hibák van­nak benne, abban a pilanatban felhor­kannak a film hozzátartozói, érdekelt­jei és nyomukban az árkontúli hegy­mesterek izgékony serege és azon nyomban rásütik a kritikusra, hegy nem elég jó magyar. Pedig jó magyar­nak lenni nem annyit jelent, hogy el­hallgatjuk vagy elkendőzzük a magyar hibákat. Ez éppen a rossz magyarság. Az álmagyarság. Az üres magyarkodás. Ha azonban ilyen nagy igényekkel lépünk fel a kritikusokkal szemben, mennyivel inkább helyénvaló elsősorban magától a filmtől megkövetelni, hogy magyar legyen, hogy legalább beszélni tudjon magyarul. Csak egy példát! &£& már mindenki tudjia, hogy m. legizletesefebei és légióéban Vesszzös Éiferemlhen étkezhet. Kitűnő s oícmó menürendszer Magyar film pereg a vásznon. Nagy­szerű magyar színész-együttes, csupa nagy név. Egyszer csak jön Somlay Arthur, az ünnepelt karmester, felveszi a telefonkagylót és beszél a feleségé­vel, aki éppen abban a pillanatban a vá­ros egy másik részén aratta nagy sike­rét a színpadon. És azt mondja Som­lay: — Együtt vagyorázunk, szívem, jó? Mindjárt odajövök érted. Nem is kell hetedíziglen pescétes írá­sokkal igazolt magyarság ahhoz, csu­pán egy pár jó magyar fül is elegendő, hogy megérezze bárki, aki hallja, a bán­tó magyartalanságot. A magyar ember jön is, megy is. Mi­kor hogyan. Onnan, ahol beszél: — megy. Olyan tehát nincs, hogy „oda jö­vök“. Oda csak menni lehet. Mert a.z ,oda“ már maga távolodást jelent attól a helytől ahol mondom. A „jönni“ vi­szont közeledést a helyhez, ahol el­hangzik. Azt kérdezhetné valaki, hogy akkor viszont a „jössz velem?“ kérdésre mi­ért azt feleli mégis a magyar ember, hogy „megyek“. Hisz éppen ez a gyönyörű! A ma­gyar nyelvnek ez a szabályokba alig foglalható finom logikája. A Jössz ve­lem?“ kérdésben benne van a kérdező­höz való közeledés. Vagyis mielőtt együtt elindulnánk valahova közeled­nek kell a kérdezőhöz. A „megyek ve­led“ feleletben pedig benne van, hogy akár a kérdezőhöz indulok, akár pedig vele tovább, mindenképen távolodnom kell attól a helytől, ahol a kérdés pilla­natában vagyok. Csortos Gyula egyik szerepében azt mondja, ugyacsnak magyar filmben: — Lekésed a hangversenyt. Ha már idegen filmek magyarra for­dított felirataiban ott díszeleg is a ,,den Zug verspaeten“ szolgai fordítása, a „lekéste a vonatot“ — legalább a magyar filmeken illenék elkerülni ezt a goromba, fülsértő idegenszerűséget. A magyar ember nem késik le valamit, ha­nem lekésik valamiről. Beszélhetnénk még arról is, hogy magyar filmeken gyakran találkozunk egészen otromba helyesírási hibákkal, mint pl. „egyébb“ vagy „lessz“ és ha­sonlókkal. Akkor azonban lúI hosszú lenne ez a cikk. Tehát csak annyit hogy egy filmet vitézkötésekkel, mell- döngető vezércikk-betétekkel, Be- niczkyné Bajza Lenke regényeiből köl­csönzött nevekkel, meg azzal, hogy még a díszletező segédmunkás nevét is felsorolják, ha az véletlenül vitéz és ipszilonos, — mindezzel még nem lehet egy filmet magyarrá tenni. A magyar film harsoghat mégoly hazafias szóla­mokat, lehet a segédrendezőelyettese nagy- és kisvizvárfalusi és hegyhát- keői, alsó és felsőmonori Vhizvnáry Zebulon Csaba Edömér, — az a film akkor sem magyar, ha írója nem tud magyarul írni, szereplői nem tudnak magyarul beszélni és a feliratok durva helyesírási hibákkal verik arcul a leg­elemibb magyar nyelvtant és a magyar szónak az anyatejből fakadó törvé­nyeit. Barbarifs Lajos. rádijevitást, etek tromotor jav&ásí megbízhatóan végez SZIKSZAY Horthy Miklós tér 8. agám Telefon: 27 64 Bútor különlegességek nagy választékban S8MIESZ StiitgütSifififfÉiüK VAY ADAM UTCA 4, Á IftgsKöba kálók, ebédlők és szaloagarnJtarák olosó árka*

Next

/
Thumbnails
Contents