Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-29 / 23. szám
6. oldal KÖNYVISMERTETÉS Herv&y Allen: Az utolsó csata (Anonymus kiadás.) Az amerikai irodalom új színt hozott az elbeszélő irodalomba. Ott túl a tengeren ismét polgárjogot nyert a romantika. De a fordulatos meseszövésnek ez a reneszánsza már magán viseli a mi korunk felsziiltségét. Az amerikai író ismeri az emberi lelket és a társadalmi események rúgóit; emellett azonban szórakoztató és mesélőkedvű is. Ennek a vonzó irodalomnak már jelentékeny klasszikusai vannak s talán legrokonszenvesebb közöttük Hervey Allen, aki évekkel ezelőtt ,.Antony Adverse“ című regényével egyszerre nyerte el a világhírt s az olvasók sze- retetét. Az Anonymus könyvkiadó vállalat kiadásában most megjelent regénye: Az utolsó csata talán legjellemzőbb műve. Észak és Dél híres küzdelme az emberi jogokért és szabadságért. Véres háború ahol azonban a küzdelem nemhogy elidegenítené egymástól az ellenfeleket sőt határozottá teszi bennük az összetartozás tudatát. Szép regény. Valami sajátos, csöndes humor és nagyon tiszta emberség lebeg a történet fölöit s hőse Nat Franklin ezredes kedves jóbarátként fog meg- mardani az olvasók emlékezetében. Rákos Edith: A FÉRFI MINDIG VISSZATÉR Mesteri tollal rajzolja meg a szerző a két nem ifjúkori harcát s boldog egymásra találását. A sexuális vajúdás édes-bús epizódjaival párhuzamban utazzuk be Itália örökszép fürdővárosait- Érdekes szemszögből világítja meg a könyv a házasság problémáját. Naturalist irányának köszönheti páratlan sikerét: karácsonyra jelent meg s már másnodik kiadása előkészületben. (Takács-kiadás.) P.G. Wodehouse: AZ ESZMÉNYI Vő Valódi Wodehouse-humor fémjelzi ennek a könyvnek minden sorát. Méltán tartja a kritika a népszerű szerző legsikerültebb művének. Az udvarló, az imádott és az apósjelölt körül szövődik a kacagtató történet. Az apa rideg ellenkezése természetesen hiábavaló: __ g yőz a mindenható szerelem. New-York felhőkarcolóival, tempós életével pomJ pás színtere a mulatságos eseményeknek. A szép kiállítású kötet Takácskönyvkiadó áldozatkészségét dicséri. Kerékpárok Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron. Legujabb Gs-amabnl e m e z e h villany ás RÁDIÓ cikkek kaphatók. Használt és tőről! grama« íoniemezsket Teszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletébe?., Luther » 5 Szabolcsi nmiAF Részeges magára gyújtotta a házat Harmadfokú égési sebeibe belehalt Bartha András 45 éves lövőpetri lakos gondatlanságból magára gyújtotta a házat. Súlyos égési sebeibe másnap belehalt. Bartha András este 21 és 22 óra között részegen tért haza a korcsmából. Annyira részeg volt, hogy tűzrakás közben felgyújtotta a lakást. Ereje nem volt ahhoz sem, hogy az égő házból kimeneküljön, amikorra a szomszédok kimentették, már harmadfokú égési sebeket szenvedett. Beszállították az Erzsé- bet-kórházba, ahol sérüléseibe másnap reggel belehalt. A tűzzel kapcsolatos- / ssj£lT02Í nyomozás megállapítása szerint Bartha András gondatlansága idézte elő a halálos szerencsétlenséget, melyet részegségének köszönhetett. jídy és vidléM Huszonöt éve ment Halálvirág asszonyával „fekete pillangók fogarján“ utolsó csókra a magyar költőóriás, Ady Endre. A könyvtárnyi Ady-irodalomhoz egyre jönnek az újabb emlékezések. — Ezek közé teszem kegyelettel és szeretettel az alábbi sorokat: Sokan megírták már, hogyan ismerkedtek meg Adyval s mi volt első benyomásuk a költőről, akihez komoly érdeklődéssel közeledtek. — Másokkal együtt én is tapasztaltam, hogy különö- 1 sebb melegséggel fogadja a vidékről származó új ismerőst; ő ezt nyomban észreveszi az emberen. Egyik közös barátunk elmondta, hogy egyszer nagy társaságban találta Adyt a Központi Kávéházban, amelynek faláról emléktábla Ady-verse szól Zubolyról, Ady egyik legelső megértő hódolójáról, az első világháború első újságíró hősi halottjáról. Ady elébe sietett a belépőnek. „Jó, hogy jössz, — mondotta — tele vagyok már ezekkel a pestiekkel. Üljünk egy másik asztalhoz, mintha bizalmas megbeszélésünk volna.“ De azért nagyot tévedett Adynak az a tudásban, de tévedésekben is gazdaig bírálója, amikor Adyt úgy tünteti fel, mint akinek „Budapest mindvégig idegen“. „Hisz én ide nem kellettem“, — idézi ennek bizonyítására, pedig ha Áfokvárosnak nevezi is egyik versben Budapestet a másikban viszont azt mondja: „Egy városom van: szegény Budapest. Máshol keserű borom és söröm, I[t számba ömlik az édes öröm.“ Csak az dolgozik egyoldalúan az idézetekkel, aki egyoldalú akar lenni, vagy akinek tekintete nem ér föl a zseni magasságába, mert a zseni lelkében a legszélső ellentétek viharzanak s versei -mindezek kiefjezésére törnek. Hiszen ostorozza, támadja ő a falut, az egész hazát is; de csak azért, mert nem olyan, amilyennek ő látni szeretné. A próféta szól így, hogy süllyedt népét fölemelje. Józan ésszel, tiszta értelemmel nem lehet félreérteni, bűn félremagyarázni azt az Adyt, aki mindig hazatér, „lehull a porba, amelyből vétetett“ s így magyarázza meg az értetlennek vagy rossz hiszeműek által nemzetgyalázóknak bélyegezett verseit: „Tiéd vagyok én nagy haragomban. Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomorúan magyar. Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök.“ De hagyjuk a vitát; kétségtelen,hogy Ady erős kuli úrvágya, mely őt Nyugatra űzte s a városi élethez fűzte, nem csökkentette sem hazaszeretetét, s-em szülőföldjéhez, falujához s ahhoz a két városhoz, Zilah és Nagyváradhoz ragaszkodását, ahol szelleme fejlődésnek indult. „Hazamegyek a falumba“ — írja, mikor városi bujdosónak érzi magát. „S mint akit az édesanyja vert meg, Kisírt, szegény, elfáradt gyermek, Úgy alszom el örökre“. Egy méhesről álmodik: „Páris helyett falu csöndje“. Az érmindszenti kertbe vágyódik az életkert rossz virágasszonyai után: „Fedjük be a rózsát, édesapám!“ Ugyanott méri a sírkerlel is, az Ady-inagvak hideg ágyát „házközeles, fekete földben“. Ál dói ínak érzi a fény, a nagyvilági éle: után a falusi ködöt: ,,. . . én érzem jól, Hogy biztos -vagyok e szent ködben.“ A hó alatt csöndben rettegő falut biztatja: „Holnap már dérülés jöhet.“ Párisból küldi a vén diák üdvözletét Zilahra jó, bölcs tanárához, akinek áldott tekintetét érzi az arcát; visszasóhajtja Zilahon töltött ifjúságát: „Istenem. csak egyszer lennék Csókos ifjú, boldog másik“; Zilahon boldogan mutatja a visszahozott zászlót: „Innen vittem és visszatértem, Gazdag volt, furcsa és buja, De itt van, elhoztam fehéren.“ Hálával, szeretettel üzen a zilahi iskolának: „Tápláltad tovább bennem az erőt, Szeretni embert és küzdeni S hűn állni meg Isten s ember előtt.“ Büszkén vallja; ő most is „Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.“ Nagyvárad nem sokszor fordul elő verseiben; de nagyon szerethette ezt a várost az, aki A hosszú hársfasort megírta. Aki csak egyszer járt Vára, don a hársvirágzás idején, érzi, hogy ez a vers szerelmi vallomása a költőnek a város felé, melyről Csillagos vén csata- lovak verseben ezt írja: ,Szent salak volt ez akkor. .. hogy tétovázva útrakeltünk -S beteltünk, mert ígéretek va- lán'k.“ Hogy mennyire becsülte, értékelte, azt; több cikkben hangoztatja. 1909- ben írt Önéletrajzában; „Ez a nyugtalan, zsidós, intelligens város sok mindent átformált bennem, amit a falu, Nagykároly Zilah és Debrecen tehát a falu formált meg. Kár vitézni: íme, a költő higgadt prózában megmondja, köszönhetjük őt a falunak is, a városnak is, ezek formálták és formálták át olyanná, amilyen ott lett. Két nagy szerelme: Léda és Csinszka. A szerető és a feleség. így vonulnak be Ady falu-verseibe. Elviszi Lédát szülőfalujába: Séta bölcsöhelyem körül. „Ez itt a falu, az én falum, Innen Jó bort akar ? keresse fel sürgősen Kertész Antal bornagykereskedő, minta pincészetét DEBRECENI UTCA 2 sz. alatt Telefon: 24—90. A Baross SsÖVGÍSéQ tagjainál vásároljunk Stibi Gipöhái (Trianon 24.) 1944' január 29. §L $ Nyíregyháza, Zvmyl tag aiól ZRÍNYI ILONA utca 1 sz alá a Róm kát., palotába költözött. ÖiUlSílíi, 18ÍJÍB! OS S2HMII vásároljunk 9 Mayer ügette» éifatárs igletébee. Tel. 28^ — Külön nagybani osztály. Kdnyv, papír, Írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 jöttem és ide. térek.“ Hosszasan- kellene magyarázni, miért csap reá itt a. legsötétebb tragikum, a legszélsőségesebb- érzések vihara: „... fölöttünk végzetszél fütyül, Szaladj tőlem, átkozz, gyűlölj, Avagy légy rám ujjongva büszke“. Milyen más, ragyogóan derűs vers örökíti meg a boldog órákat, amelyeket Csinszkával töltött A Kai óta pártján. A jegyespár végiglátogatja az Ady-rokon- ságot. Itt ütődik fel első hangja a Vallomás a szerelemről ciklusnak, a menyasszony és feleség Csinszkához írt verseknek. „Pompás magyarok, templomból jövet Mentek át a Kalofa folyón S a hidat fényben majdnem felemelte Az ölelő júniusi nap... Ékes párták, leesni áhitók.. . Biztosság, nyár, szépség és nyugalom. S reám nyilaz a nyugtalanság: Leányszemek,, Sorsom szemei,. Szemek, melyekben rózsás, húszéves, Vidám kamasznak látom magam, Szebb szemek minden volt szemeknél S bennük végkép megpecsétehetett Az én örök-bús ifjúságom,...“ Qrmos Ede. >Vw-tr>v —TOJÁSÉRT SPIRITUSZ. Kárpátalján a spiritusz, forgalombahozaía- lának feltételei vannak, ami azt jelenti, hogy itt a fogyasztó bizonyos időre csak bizonyos mennyiséget kap, mert a spirituszt iegtöbbnyire nem ipari célokra használták fel* hanem itókaként. Az ungvári pénzügyőrség most megái* lapította, hogy a városban működik egy illegális szeszelosztó, amely gondoskodik arról, hogy a kárpátaljaiak feketén jussanak a denaturált szeszhez. A legutóbbi hetipiacon erősen érezni lehetett a levegőben a jó denaturált szesz szagát. A pénzügyőrség razziát tartott és több előállítás is történni a csempészés ügyében. Megállapították, hogy a spiritusznak megszabott ára volt és azt főleg tojásért cserélték be. Kútfúrást, vízvezetéket és lakatosmunkát raegbfrhatdaa jutányojwtn Jtéröt Radoszta Béla?•
