Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-24 / 18. szám
2. oldal. Szabolcsi hirUP (Trianon 24.) 1944 január 24. Dohányt lopott, mert drága a trafik Balogh József 32 éves, ajaki cigány feltörte Halmi Jenő ajaki földbirtokos dohánypajtáját s onnan nagyobb meny- nyiségű dohányt lopott, amelyet ismeretlen egyéneknek kilogramonkint 5.— pengőért eladott. Balogh maga is erősen dohányzott a lopott dohányból és ez vitte rá a nyomozó hatóságokat a helyes nyomra. Balogh beismerte tettét s azzal védekezett, hogy kapós a szűzdohány, mert a trafik nagyon drága. Lopásért már többízben volt büntetve. A nyíregyházi törvényszék jogerősen egyévi börtön- büntetésre ítélte. Száléi értekezlet az egangélikns KossuttH?imaaziimban Az evangélikus Kossu,'th-g:mnázium tanári kara szombaton déli'tár. fél 6 órai kezdettel igen nagy érdeklődés mellett tartotta meg a tanévben első szülői értekezletét. Az értekezleten Zsolnai Vilmos tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgató rövid összefoglalót nyújtott az iskola helyzetéről s azokról a nehézgségekről, amelyekkel a tanítás és nevelés során a tanári karnak meg kell birkóznia, ha munkájával elfogadható eredményt akar elérni. Hangsúlyozta, hogy ma kétszeresen szükséges a szülői háznak az iskolával való kapcsolata, mert a délutáni, rövidített időben való tanítás sok tekintetben hátrányára van a nevelés munkájának. Sok gyakorlati tanácsot adott a tanulók munkájának otthoni ellenőrzésére. Különösen fontosnak tartotta a tanuló, idejének ellenőrzését. — Felhívta a figyelmet a gyermek társaságának ellenőrzésére is. Nyomatékosan hangsúlyozta a gyermek magatartásának ellenőrzését, a dohányzástól, szeszesital élvezetétől, kártyától való óvását. __ A d ohányzással kapcsolatosan rámutatott arra, hogy ősztől tavaszig az esti órákban nagyon sok fiú szokta meg a cigarettazást. Ha nem veinek a szülők gátat a fiú szenvedélyének, később komolyabb bajok is származhatnak belőle. A megjelent nagyszámú szülők üdvözlésé után Máczay Lajos tanárt kér- te fel előadasa niegjartására Maczay Lajos „Apák és fiák“ cím alatt a két nemzedék ellentétéről beszelt. Bevezetőben rámutatott a két nemzedék korából főképpen pedig a neveltetéséből eredő ellentétekre s hangsúlyozta, hogy nem elegendő a bajok megállapitasa, hanem keresni kell azokat a módokat, amelyekkel az ellentét kezdetben kiküszöbölhető és a társadalmi és nemzeti szempontból is annyira fontos egység elsősorban a családi életben az apák és a fiák között álljon helyre. Megvizsgálta előadásában az iskolába lépő, a pubertás korába jutó és az egyetemre kerülő ifjúra gyakorolt hatásokat s rámutatott arra, hogy a válság idején \ nem elegendő az, ha az apa csak forma- szerint gondoskodik gyermeke neveltetéséről, ’hai.em éppen akkor, amikor a gyermek válságok elé kerül, több szeretettel, több megértéssel igyekezzék gyermekének necsak apja, hanem barátHogy kritikus, azaz sorsdöntő napokat élünk, azt még az is érzi, akiben ennek a válságnak teljes horderejenem tudatosullhatoit. Érzi, mert belekényszeríti a mindennapi élet, hogy észre vegye a „jel“-eket az idő kerekének fordulásáról. Ezek a válságos, krizises idők mind az egyént, mind pedig a nagyobb közösségeket önmagukbanézésére indítják. A nemzet legnagyobbjainak adatott meg igazán az a'képesség, hogy ezt az önmagunkra-eszmélést teljes mélységében, remcsak maguk, hanem népük számára is átélhessék és ki is fejezhessék. Ilyen nagy magyar sorsAz ungvári Magyar Élet Kcre helyiségében tartott közellátási értekezleten Jeges János az ungvári közellátási bizottság tagja érdekes és meglepő bejelentést tett. Elmondotta, hogy amikor az ungvári MÉP karácsonyi szeretet-ünnepére, a hadba-vonult gyermekeinek megajándékozására nagy utánjárásokkal és tárgyalásokkal sikerült az egyik iparjogo- sítványát veszített ungvári lextilkeres- kedő évek óta lezárt áruraktárából különböző textilholmikat beszerezni, a szakemberek szomorú fölfedezést tettek Kiderült, hogy az évek óta beraktározva álló textilanyagok némelyike az állás folytán teljesen tönkrement. Állításának igazolására a bizottság asztalára letett egy feketeszínű cérna- harisnyáig amely teljesen szétkorhadó, szétfoszló állapotban volt. Jeges János bizottsági tag rámutatott arra, hogy amnapság, amikor a textilI. Zahir sahnak, az afgán királynak kisfiát, a kilencéves Akbár trónörököst nemrég ölték meg. Az afgán uralkodóház magyar udvari emberei közül György Józsefről már több cikk jelent meg a magyar lapokban, de még senki nem szólt I. Amanullah, a volt király másik magyar hívéről. Ezt a férfit Hib- ján Gézának hívták. Hibján Géza is az érdekes magyarok közé tartozott. Kemecsei származású ember volt. Igen jól végezte iskoláit'. Gazdasági akadémiát is tárult. Mint hadifogoly, az oroszok hatalmába került és innen Afganisztánba ment. — Adatokat kaptam arról, hogy ugyanekkor Faragó Árpád budapesti szobrászmester, szintén hadifogoly, a kabuli köz épületek építésén dolgozott, sőt a király nyaralójának szobrait is ő készítette. Ugyancsak Kabulba került ekkoriban Dobó Pál magyar hadifogoly, aki ja is lenni. Gyakorlati példákkal is megvilágította előadásának egyes tételeit. Előadás után a tanárok egyes kérdésekben nyújtottak felvilágosítást az érdeklődő szülőknek. látó volt a múlt század közepén a legmélyebben magyar költőnk, Arany János. Sorslátása örök időszerűséggel mutatta meg számunkra a magyar megmaradás Istentől adott lehetőségeit. Az ő gondolatainak nyomdokain akar tovább haladni az z előadás, melyet szerdán, 26-án délután a református Gyülekezeti Ház nagytermében D' Dr. Révész Imre püspök fög megtartani a fenti címen. Az előadás fél 6 órakor kezdődik, és reá minden igaz magyar embert szívesen hívnak és látnak. árúkban különösen nagy a hiány és a szükséglet, nemzetellenes bűn, meglevő árúkészlejet pusztulásra hagyni. Ung- várott több olyan árúrakíár van, amelyeknek iparigazolványuktól megfosztott tulajdonosai minden lehető és lehetetlen módon elhúzzák, megakadályozzák azt, hogy árúkészletük a törvény és rendeletek szerint újra forgalomba kerüljenek. Szerinte ott, ahol a jogo- síiványától megfosztott kereskedő még évekig húzza az árú átvételének lehetőségét, fondorlatos árúrejlegetést követ el. A felszólalás alapján a bizottság elnöke, dr. Siménfalvy Árpád főispán felhívta, hogy bizalmasan adja rendelkezésére az ilyen árúraktárak jegyzékét és mint közellátásügyi kormánybiztos a pogármesierrel egyetértésben a legerélyesebb közbelépéssel és illetékes helyen való eljárással fog véget vetni ezeknek az anomáliáknak. az afgán trónörökös gyermeke: számára készített kis gépeket és kocsikat. Hibján Géza is hasznossá tette magát Afganisztánban. Az afgán királyi udvarban akkoriban igen primitív életet éltek az udvartartás tagjai. Például kályhák sem voltak, hanem ősrégi nyitott tűzhelyek. Mint az egykorú krónika feljegyezte: „Az afgánok csak nehezen értették meg, hogy a takaréktűz- helyből a füst kivezethető anélkül, hogy szétterjedne a szobákban...“ Egyes magyar hadifoglyok ötvösművészettel töltötték az időt Afganisztánban. Ezek is szép eredményeket mutattak fel. Érthető, hogy a sok évszázaddal Európa mögött elmaradt Afganisztánban, az orvostudomány sem állott valami magas fokon. Az Európából odaszakadt magyar hadifoglyok természetesen ezen a térén is ki;üntek. Közöttük talán éppen Hibján Géza. Az afgán királyi udvarban nagy szomorúság lett úrrá Hibján odaérkezésé- mek telén. Az történt ugyanis, hogy a királynak legkedvesebb elefántja, a Góliát nevű, beteg lett. Senki sem tudta meggyógyítani. Hibján, aki a 11. honvéd gyalogezredből került fogságba és onnan Skoboleven át szökött Afganisztánba, erre is vállalkozott. —- A király megbízta az „udvari állatorvosi“ teendőkkel. Miután Hibján, aki egyetemet végzett és doktorátust is szerzett ember volt, értett valamit az álla;gyógyá- szathoz is: sikerült az öreg elefántot ki- kurálnia. Volt is nagy becsülete az afgán királyi udvarban. Lovászt, kengyel- futót és szakácsot kapott, valóságos kis udvartartása volt, persze szerény afganisztáni méretekben, — ennek a tehetséges honfitársunknak. A király igen megbecsülte az első sikerek után Hib- jánt és ki tudja, hogy a magyar gazdálkodó meddig vihette volna. Hibján azonban nem érezte jól magát a Távolkeleten. Megszökött ő már orosz fogságból is, — most pedig Afganisztánból vágyott haza. A király azonban megbecsülése jeléül állandóan új megbízásokkal látta el. A világ eseményeinek kellett új fordulatot venniök ahhoz, hogy Hibján Géza, az afganisztáni „elefántorvos“ ismét elérkezzék oda, a hazai földre, — ahová szíve vágya vonzotta. Kalandos élete pedig talán örök rejtély volna előttünk, ha egyik erdélyi nap:lag egy cikkében nem volnának megörökítve élményei.. . Kerekesházy József. KÖHfVISIEBTETÉS Fehér Tibor: MASZK A színész szerző a színház-művészetet kedvelő közönségnek írt a művész arcáról a maszkról, melyet talán jobban szeret és amely talán fontosabb számára a saját arcánál. A maszkot csak nézőtérről távcsövezve ismerjük. * Fehéír Tibor a távcsőnél is közelebb hozza az érdeklődőhöz. Ma már nemcsak a színművész problémája a maszk, a rendszeres színházlátogatót is érdekli ez a művészi teljesítmény. A könyv bepillantás a műhelytitokba, válasz a „hogyan“ kérdésre mégsem száraz tudományossággal írt szakkönyv, hanem a színész közvetlen beszélgetése arról a színpad- ralépése előtti félóráról, amely vetekszik sokszor az alakítás izgalmával. — Méreyné Wellesz Ella, az ismert színházi foioriporter kitűnő felvételei il- lusz|rálják ezt a könyvet. A könyv dr. Vájná és Bokor kiadásában jelent meg. Hogyan lebet baromfit szállítani Illetékes helyről fölhívják a közönség f gyelmét arra, hogy az érvényes rendelet értelmében baromfit és tojást szállítani jikáj- személypoggvá^zként, akár postai utón CsaK a Baromfi és Tojásfor- galmí Központ szállítási igazolványával és csakis jogosított baromfi- és tojas,kere$kedókoek vagy meghívottjának szabad Szálkáéi iga zolványt is csak ezek kaphatnak. A rendelet lehetővé teszi, hogy négy csirkét vagy két tyúkot, vagy egy pulykát, vagy két kiló tojást bárki szállíthat, illetve leölt állapodban szállításra föladhat. Kacsát és libát csak jogosított kereskedik száliitha nak Aki tehát a rendelet ellenére szádit, kiteszi magát annak, hogy a szabálvelle- nesea szállított baromfit a fővárosi adökirendehségek lefoglalják és a rendőrbiróság kihágás miatt büntetéssel sújtja. \ ' . i JÉ MP A I W A Január 24 25 26- U 0,80 3 naP* A. Dumas regénye ti —- LL0 Gróf Monte Gbrtsto Fllmsztnt)á2 TaJeJn 25-24 uj feldolgozásba I RÉSZE Az If vá foglya Előadások 7*4, 7*6 és 7*8 órak Válság idején, magányban ...................................................................................................................................................—fl E lvek óla lezárt raktárakban tönkremegy rengeteg textiláru Rongyos harisnya a közellátási bizottság asztalán Kitűnő magyar árnyak nyomában ... Hibján (ííza elefántot gyógyít Afganisztánban
