Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-24 / 18. szám

(Trianon 24.) 1944 január 24. Síjfíotcsnfmtf 3. oldal. | Előnyös magtermelésl szerződéseket köt: fajtä borsó, lóhere és lucerna, stb„ magvakra, Magyar MesögidleS&övetlcessete SZMiOLCSYÁRMEGYEI KIRENDELTSÉGE, " NYÍREGYHÁZA. ZRÍNYI ILONA U 7. I EM & Baress jelenti: A jövőben tilos ax árufajták keverése A Baross Újság legújabb számában beszámol arról, hogy az utóbbi idő­ben a közönség és a kereskedők részé­ről sok panasz érkezik a gyártott cu- korfajlák minősége ellen, de egyes ke­reskedők az árakat sem tartják be és a megállapított hatósági árnál jóval drá­gábban árusítanak. • A közellátási minisztériumba olyan jelentések érkeztek, hogy egyes gyárak a nagykereskedőtől haszoníelezést kér­nek és a kereskedők ezt rendszerint meg is adják, de a kiesett hasznot a közönség rovására pótolják, vagyis a megengedettnél drágábban ár ásítanak. A Közellátási Hivatal a jövőben a legszigorúbban fog eljárni azon üze­mek ellen, amelyekről megállapítják, hogy a kereskedőket csak akkor szol­gálják ki, ha a kereskedő a bruttóha­szon egyrészét átengedi a gyárnál^. A jövőben minden üzem havonta köteles lesz bejelenteni, hogy árúját melyik nagykereskedőnek és milyen értékben szolgáltatta ki. Külön ellenőrzőbizottsá­gok vizsgálják meg és ellenőrzik, hogy a kereskedők ne keverhessék árújukat- mert számos visszaélésre ad alkalmat az a tény, hogy egyes kereskedők hat—• nyolcféle készítményt kevertek össze és a keverék legdrágább cikkét vették alapul és aszerint írták ki az árakat-A jövőben tilos az egyes árufajták keve­rése, és minden édesipari készítményt csak a megállapított áron szabad a ke­reskedőknek forgalomba hezniok. A nagykereskedők a jövőben kötele­sek lesznek a gyárakkal elszámolni ar- ranézve, hogy kinek adták az illető gyártól vásárolt cukorfajtákat. Ezeket a bejelentéseket az üzemeknek és gyá­raknak gyiijtemiök kell és a Közellátási Hivatal rendelkezéséire kell bocsátanak Azok ellen az üzemek, vagy kereske­dők ellen, akiknél visszaélést tapasztal­nak, a legszigorúbban fognak eljárni. A részeges férjei 30 fejszecsapássai megölte az asszony Bácsisíenivány községben összetört kerékpár mellett, arccal a földreborul- va holtan találták Csizmár Antal gaz­dálkodót, akinek a feje volt összeron­csolva. Előbb azt hitték, hogy halálos kerékpárszerencsétlenség történt, de mivel súlyos sebek borították a szeren­csétlen embert, a csendőrség nyomozást indított. A lakásban vérnyomokat 1a- láltak. Rövid vallatás után a gazdálko­dó felesége bevallotta, hogy férie állandóan részegeskedett, ked­den éjszaka kiirtással fenyegette családját, melyre fejszével támadt, ö azonban kikapta kezéből a fejszét és férjét agyonverte. Kényszerítette édesanyját, hogy a holt- tes|et az országúira cipelje, majd aa összetört kerékpárját is mellé tették. Hazatérve felsúrolta a konyház, ,amely csupa vér volt, ez lett a veszte. A bon­colás során megállapították, hogy Csiz- márt 30 fejszecsapás érte. A gyilkos asszonyt és édesanyját letartóztatták. Veszedelmes besurranó tolvaj került kézre Nyíregyházán Megírta a Nyírvidék-Szabolcsi Hír­lap, hogy Kovács Ödön vendéglős, Arany János utcai lakásába tolvaj sur­rant be. A nyíregyházi rendőrség a be­surranó tolvajt elfogta és előállította a kapitányságon. Kihallgatása során ki­tűnt, hogy Tóth Mihály 33 éves, fog- lalkozásnélküli fiatalember, aki a leg­veszedelmesebb besurranó tovaja volt a környéknek. Tóth Mihály a különböző lakásokba behatolva, többezer pengő árú ruhane­műt és más értéket lopott el. A besur­ranó tolvajt, bűnlajstromának összeállí­tása után, át'kísérték a kir, ügyészségre. Egyetlen éjszakás rommá löbetlM Londont a francia partokról Néhány nappal ezelőtt az angol ha­tóságok utasítást adtak, hogy február végóig mindenkinek alaposan át kell vizsgálnia a gázálarcát és készenlétben kell tartani. Ez az intézkedés természe­tesen csak fokozta a nyugtalanságot. Ismét láthatók London utcáin az ismert gázálarcos táskák, mint a háború kitörésének első hetei­ben, amikor Chamberlain és Churchill is gázálarcos oldaltáskával fényképez- tette le magát. A baktériumháborúról is sokat cik­keznek az angol lapok. Szakértői vé- emény szerint az ágyúból kilőtt vagy repülőgépről ledobott baktériumbom­ba hatását veszti, mert a nagy megráz­kódtatás és hőmérsékletkülönbség el­pusztítja a baktériumokat. Egy új és álítólag eddig legnagyobb hatású szé­rum, a „pinicillin“ nagy tömegben való profilakjikus alkalmazása meging tápot adott az angol sajló egyrészé- nek, hogy a baktériumháborúról cik­kezzen. A legtöbbet azonban a rakétalöve­gekkel és légitorpedóval foglakoz­nak. A németek már 1936-ban folytattak kí­sérleteket Erfurt közelében a rakéia- agyuval, _ írja az egyik angol katonai szakértő erről a témáról. Majd a kö­vetkezőket moidja: „Ha alapul vesszük azt a számot amit a RAF parancsnoka egyik leg­utóbbi nyilatkozatában Berlin elpusz­tításához szükséges bombamennyiségről mondott, — akkor London hasonló erejű megrongálásához 25.000 lövedék­re volna szükség, feltéve hogy egy lövedék 2 tonna robbanóanyagot tar­talmaz. Kilövésükhöz 100 legnagyobb- kaiiberű ágyúra vagy torpedó vetőre volna szükség minden ágyúnak órán­ként 30 lövést kellene leadnia, ha ösz- szes teherbíróképességük egyenként 250 lövés. Ha ez sikerül, akkor nyolc óra slatf, tehát egyetlen éjszakán Lon­dont rommá lőhetik a francia par­tokról. Angol lapok figyelmeztetnek arra is, hogy az Atlanti Fal és London centru­ma közötti legrövidebb távolság mind­össze 150 kilométer. A háború folya­mán eddig ismert legnagyobb kaiiberű és hatású ágyú, amit a németek alkal­maztak, a „Thor , amely 1942 júlusában Szebasztopol ostrománál szólalt meg, körülbelül 60 centiméteres ka­liberű■ Az 1914-es világháború híres 42-esé­nél amivel a németek Páriát lőtték, —4 sokkal nagyobb. „Thor“ egyébként az ősgermán mondavilág istene, aki jaj felhők között óriási kalapáccsal a vil­lámot és mennydörgést csinálja. __ Ä „ Thor“ akcióképességének hatása alatt angol szakértők úgy nyilatkoznak a la­poknak, hogy igen valószínű, hogy a németek ha­sonló gigantikus mgérefü és hatású titkos fegyverekkel rendelkeznek. A Kaiser Wilhelm Társaság sikeres munkássága A német Kaiser Wilhelm Társasága napokban adta ki múlt évi munkássá­gáról szóló beszámolóját. Ebből vilá­gosan kitűnik hogy ez az intézmény a különféle kutatások terén kifejtett ed­digi teljesítményeit nagy mértékben nö- velte. A kutatómunkák előterében a fi­zika, kémia, állattan és növénytan, vala­mint örökléstan állt. A társaság egyes intézetei nagy szorgalommal végezték a reájukbizott feladatokat. Munkájuk körébe tartozott pl. sztratoszférakuta­tás, a viziépítkezések szogálatában álló áramkutatás, elektrokémia, fém., vas-, üveg- és szénkutatás stb. Nagy figyel­met szenteltek továbbá a biokémiai kér* desek, viruskutatás, valamint az orvos­tudomány körébe tartozó kutatások, — agykutatás, biofizika, úgyszintén egyéb tudományok körébe tartozóproblémák megoldásának. (MNK) Hungária Fi msziniiéx!-« Január 24.25.26'~===iJ^7d.Bzerda Móricz Zsifcmond pompás vigjátéka Uránia FiYmssiithái, Sá Január 24-22-26. Hétfö-kedd-sí erda Móricz Zsigmond kacagtató vigjátéka f\I bíró Egy uralkodni vágyó asszony, és pipogya férj a főszereplői ennek az ízes, zama­tos humorral megirt falusi biróválasztösnak. Főszereplői: Mály Gerő, Lázár Mária, Kelemen Éva, stb, Jön T.. Jón ÉS A VAKOK LÁTNAK Előadások kezdete 7*4. 7*6, 7*8 Igazi falusi történet, tele víg népies jelenetekkel Főszereplői: Mály G , Lázár M. Kelemen É-, v. Cozmány Gy. Kezdési idők Vasár- és ünnep* nap 3, 5, 7, Újra vadakká lehetnek a háziállatok ? Hosszú évszázadok során, az ember igen sok állatfajtáját megszeídített és a vele való együttléthez szoktatott. Ä fordított eset azonban, amikor szelíd háziállatok a körülmények kényszerítő hatása következtében ismét elvadultak, már ritkábban fordult elő. Az egyik né­met tudományos szaklap felvetette a kérdést, miként megy végbe a háziál­latoknak vadállatokká való visszafejtő- | dése. Mennyi időt igényel ez a folyamat ; és mennyire közelíti meg a „visszava­dult“ háziállat az eredetit. A házinyulak e téren kiváló kísérleti I alanynak bizonyultak. Elsőízben a Ma­dera szigetcsoporthoz tartozó Porto- Santon fordult elő, hogy portugál te­lepesek a 15-ik század elején néhány házinyulat e szigeten sorsukra bíztak. Figyelemreméltó, hogy e szigeten vad- nyulak nem tartózkodtak és így az ál­latok nem keveredhetlek. Darwin meg­állapításai szerint ezekből a nyulakból egy újfajta fejlődött ki, amelyek a há- inyulakkal többé nem kér észt ezhetők. Ezt az állítást azonban később egy né- ínet tudós megcáfolta. Bebizonyította ugyanis, hogy a vadon életmódba ke­rülő házinyulak nem változnak át azon­nal vad fajtákká, hanem ehhez igen sok generáció szükséges, amelynek során legtöbbször egészen új fajok alakulnak H (MNK.)

Next

/
Thumbnails
Contents