Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-24 / 291. szám
(Trianon 24.) 1943 december 24 K I. Mé+í lBOLCSI Oltványi Ödön dr.: A meginduló családi-hajlék épités a munkások tízezreinek tudna azonnal munkaalkalmat adni Városszerte nagy érdeklődést keltett az a híradásunk, hogy a város képviselőtestületének közgyűlésén Oltványi ödör dr. határozati javaslatot terjesztett elő a családi házak építése érdekében. Oltványi dr. okfejtése a következő volt: Nagyságos Polgármester Ur! Az állami költségvetés tárgylása utolsó előtti vitanapján, a pártok vezérszónokai felhívták ismételten a Kormány figyelmét az ország egész területén beállott veszedelemre az egykére. Ezt a kérdést, mint a tárgyalásokból érteni lehet, egy új örökösödési törvénnyel gondolják megoldani, mely törvény terevezete munkában is van. Nagyságos Polgármester Ur! Tekintetes Képviselőtestület! Vannak dolgok az emberi életben, melyeknek hiányát alólról, a népi életből sokkal jobban lehet megfigyelni, mint fentről, honnan egy áilam ügyeit intézik. Az. egyke is ilyen népi betegség és ha keressük annak okát, azt kell kersenünk: Mi kényszeríti a népet arra, hogy léte és megélhetése biztosítására ehhez, az egész nemzet létére nagy kihatással bíró valóságos bűnhöz forduljon, hogy ne akarja azt, hogy egynél több utóda legyen itt e2en a földön? Keressük csak azt, mióta terjed az egyke? Ez a népi betegség elsősorban ottan jelentkezett, hol nem volt elegendő megművelhető föld a nép részére, s így a család körében gátolták azt, hogy nagy gyermekáldás nyomorba hozza az. utódokat. Ma már a földkérdés, a lecsapolások által felszabadult területek által Duna- Tiszaközén, s különösen a zsidótörvény s a tűzkereszteseknek és vitézeknek adott s a jövőben kiosztásra kerülő földdel megoldást nyer, de most már egy sokkal n3gyobb hiánnyal áll szemben az egész állam polgársága s ez a lakás kérdése. Ha figyeljük itten az „egyke:‘ terjedését, azt látjuk, hogy az 1930-as évektől kezd általánossá válni, nem csak a nép körében, de a középosztály s így a tisztviselő, kereskedő és iparos osztály körében is. Nem kell a gyermek, mert az nagy gond a szülőnek, nincsen hol felnevelni, nem áll elegendő lakás a család rendelkezésére. Keressük csak az okát, honnan ered az, hogy a magyar nem leli honját e hazában, s inkább elhajtatja a magzatát, mintsem nyomorogjon összezsúfolt Rakásokban. Erre kívánok én itten reámutatni, mint Nyíregyháza város nyugdíjazott főjegyzője és 17 éven át volt adóügyi tanácsosa, hogy mi az oka annak, hogy az 1930-as évektől állandóan terjed a lakosság minden rétégében az egyke. Az én adóügyi tanácsnok koromban kétféle házadó volt. — A ház- oszfályadót fizette a háztulajdonos családfő felmenővel és leszármazottakkal együtt használt lakrészek után és mindenkor a használt szoba száma után. Azután volt a lakbéradó, melyet fizetett a tulajdonos a lakó által fizetett lakásbér után. Itten van a nép életére kiható, s az •egykét előidéző rendelkezése a Kormánynak, melynek hatása az egész állam polgárságára sorvasztólag hat, s melynek sürgős megváltoztatása szükséges, g ez az: „Helyezze hatályon kívül az 1927. évi 200 P. M. rendeletben és az 1927. évi 20.000, P. M. végrehajtási utasításban kimondott általános I házbéradóí a családi hajlékra.“ A családvédelem, családi hajlék és a háazdó mindég szorosan összetartoztak az állam és a város életében, de ezek között meg kell lenni a összhangnak, hogy a polgárságra a megelégedett nyugodt élet alapjává legyenek. A nagy társadalmi intézetek „Oti“, „Otba“ stb. s maga az állam gondoskodnak arról, hogy tagjaik és tisztviselőik, alkalmazotaik családi pótlékban, szülési segélyben részesüljenek s a gyermekáldás esetére a közalkalmazott részére az első hónapra a család pótlék 5-szörös öszegét utalja ki, megtéríti a szüléssel járó összes kórházi és orvosi költségeket is, hogy a családfő az új kis magyar álhmpolgár érkezésével felmeült rendkívüli kiadásokat fedez- hasse, csak arról nem gondoskodik, hol fogják ezek a fiatalok családi hajlékukat megtalálni tudni, hogy gyermekeiket felnevelhessék? Itt az egyke gondolatának a forrása! Közismert dolog az, hogy úgy a fővárosban, mint a vidéken két vagy háromszobás lakást kapni bérbe nem lehet, s egy áthelyezéssel megürülő tisztviselői vagy tiszti lakásért a családapáknak közelharcot kell vívniok a hatósággal, hogy tető alá juthassanak családjukkal. Megint itt az egyke alapja. És ez a nyomorúság mind 1927-től, az általános házbéradó behozatalától vette kezdetét, mikor megszűnt a családihajlék építésének rentabilitása és bekövetkezett erre a másik nyomoúság, az építőiparral kapcsolatos 32-f él ' iparágnak leromlása, megszűnése s emberek tízezreinek keresete megszűnése. És ezt mind az általános házbéradó okozta, mert megszűnt a családi házak építése. Megszűnt az ipar, nem kell gyermek. Minden család álma összefügg a bibliai paradicsommal. Oda képzeli magát a fiatal anya és férj egy szép kis családi fészekbe, mely egy gyümölccsel megrakott kert közepén fekszik, s ottan látja gyermekei játszását, örömét, nevelkedését s a fészekből v3ló kirepülését egy másik fészekbe^ Hol ezt még álmodni sem lehet s nem is szabad még gondolni sem reá, hogy valaha is ide juthassanak, off már megszületett az egyke gondolata, mert ottan már eleve ki van zárva az, hogy a gyermekáldás örömök kútforrásává válhassék valaha is. A Magyar Élet Pártja budapesti szervezetének szakbizottságai es a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakbizottságai foglalkoznak állandóan ezzel a kérdéssel — Budapestre vonatkoztatva, — s azt a kérdést tették fel: „Megoldható-e a kislakásépítés fokozásával a lakáskérdés?“ Erre a kérdésre Szendy Károly pol- gármestenek és d Bódy László alpol- gámesternek a véleménye az volt: „A lakáshiány az építési kedv hiányán múlik, mivel a tőke más vállalkozásban keres elhelyezkedést s így a lakáskérdés első helyen rentabilitási kérdés.“ Mit mondhatunk mi, Nyíregyháza megyei város képviselőtestülete erre a kérdésre? Azt, hogy elismerjük mi is, hogy a házépítésnek kérdése rentabilitási kérdés, de ez a kérdés könnyen megoldható. Módot kell adni minden magyar polgárnak arra, hogy tudjon magának és családjának olyan hajlékot építtetni, mint amilyet családi körülményei megengednek és igényelnek. Ez a családi hajlék, mit felmenővel és lemenőkkel közösén is tarthatnak Nyírvidéki Takarékpénztár Részvénytársaság Nyíregyháza Az Adria Biztosító Társulat nyíregyházi főngynöksége máj erszky Barnabás gépgyár, Nyíregyháza • vizn^omácu olajsajtókat 500 légkörnvomásjg. jr**AA A m Modern teljes olajgvári berendezést. Viznyo- misu autóemelőket, légkompresszorokat. — Legújabb tipusu napraforgóhajalógépet Javít; au‘ó- és traktor heng’rcsiszolás, naiv meghajtógérek főtengelytöré>ét, repedt hengerfejeket. Minden mezőgazdasági és ipari őépet, autó és traktor villamossági berendezéseket. — Kútfúrás. Nyíregyházi GabonaKeresReáelmi Részvénytársaság Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-u. 7. em. Tele fon szám : 22 20 és 22 21 Sürgönyeim: NYIRGABONA. Gnboaanemüek, hüvelyesek, magvak, burgonya vétele és eUdasaNemzeti Hitelintézet Részvénytársaság nyíregyházi fiókja Saját székháza : Horthy Miklós tér 9. Foglalkozik a banküzlet minden ágával Tűzifa és sz„ IBUSZ Máv. hivatalos MENET JEGYIRODA __ Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság nyíregyházi fiók Luther utca 4, szám. Foglalkoiik a bank'izlet minden ágával Telefonszám: 21-33. I ff III III II Mit IMJ' »I» "I
