Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-24 / 291. szám
$. oifiai. (Trianon 24.) 1943 december 24. Szabolcsi hírLAP fenn, a házhaszonérték 50 százalékával adózzon, ha 2 gyermek van úgy 60 százalék, s minden további gyermek után 10 százalékkal mérsékelt házhaszonérték alapján adózzon, de a mérséklés 80 százaléknál nagyobb ne lehessen. Az új házaknál a házadómentesség 20 évben állapíttassák meg s terjedjen ki mnden pótadóra is. Azok a n'gylaká- sok. melyek két, három vagy négyszo- bás lakásokká lesznek átépítve, ameny- nyiben magyar állampolgárok, örökbérelt lakásaivá válnak, újabb 15 évi adómentességben részesüljenek. Húsz évnél nagyobb adómentesség adása állam- és községellenes. Ha a családi hajlékok építését tárgyalták a mutlban, mindég abból indultak ki. hogy az banki kölcsönből lesz e felépítve. Ma ez már tárgytalanná vált, mivel a háborús jövedelmek legalább a családok 60 százalékánál oly összege két jövedelmeztek, hol van üres telek, sokaknál még anyag is, ha hatá’.yonkí- vül helyeznék az 1927. évi 200. P. M. rendeletbens az 1927. évi 20.000. P. M. végrehajtási utasításban kimondott általános házbéradót a családi hajlékra, az építkezés már a reánk köszöntő tavasszal is megindulhatna. Ha megkapja egy magyar állampolgár a családiház építési jogát, az óriási magántőke azonnal elhelyezkedést keres a házban, mert úgy a gazda, iparos, vagy tisztviselő családot viszi az élet, hiszen nagyon sok családból új sár jak indulnak az életnek, kik sok esetben nem tudtak egymáséi lenni, mert nem volt hol lakniok. A katonatiszti családok házassági óvadéka is egy óriási holt tőke, mi családi hajlékok ezreti tudná így életre hívni. Ez a magántőke, telek és anyag ma a polgárok minden rétegénél meg van, s így nem is lehet kérdéses, ha az adózás kérdése megoldást nyer, s a családi hajlék építése rentábilissá válik, megvan oldva a lakásínség kérdése úgy a fővárosban, mint a vidéken s magának az egykének a kérdése is legalább 50 százalékban megoldást talál. Másodszor, az állam és községek szempintjából óriási előnyt jelentene az iperi munkanélkü’iség megszüntetése, mi. a háború befejezése után rohamosan elő fog állani, ha megszűnnek a hadiüzemek s visszatér a nép eredeti foglalkozásához, A meginduló családi hajlék építés emberek ezreinek s az 1297. évtől elsorvadt építéssel kapcsolatos iparágakban dolgozó munkások tízezrének tudna azonnal munkaalkalmat adni. m Az éremnek két oldala van Divat mostanában kígyót-békát kiáltani kerskedőre, iparosra, ha nem tud úgy rendelkezésre állni vevőinek, mint a jó békeidőben. Divat ferdén pislogni kereskedőre, iparosra, mintha valamennyi a háború Shylock-ja lenne és mindegyiknek, aki még csak egy-két éve festette a cégtábláját, máiis milliós tőkéinek elhelyezése lenne legfőbb gondja. Tagadhatatlan, vannak visszás jelenségek. De valamennyinél visszásabb az az általánosítási hajlam, amivel ma nem egyedül ezen a fronton találkozunk. ha körülnézünk közéletünkben. Lázbeteg idők jelensége ez, tehát gyógyítani kell. — Jegyezd meg fiam, — szokta mondani boldogult édesapám — a legveszedelmesebb mesterség a vasutasé. Annak egyik lába mindig a sírban, másik a börtönben van. Azóta újra háború van. A művelt világon aligha él ma ember, akinek egyik lába ne lenne folytonosan a sír szélén. Ami azonban a másik lábat illeti, alaposan megváltozott a helyzet. A másik iáat illetőleg a kereskedő és iparos foglalkozása a legveszedelmesebb, mert lehet az a legbecsületesebb ember, minden percben megbotolhatik a mai közellátási rendészet, árszabályozás, százfajta rendelet, tilalom, pótrendelet és pótplalom útvesztőjében. Akarhatja a legjobbat, érezheti és követheti a legpontosabban az üzleti tisztesség szavát, az önmaga haszna helyett gon- dolkodhatik a nemzeti fontosságú közellátási közérdekek síkján, még.s fenyeget lépten-nyomon minden kereskedőt és iparost ugyanaz a sors, amely'k valamikor csak a vasutast környékezte. Nem elég tehát csak a kerskedőtől, iparostól követelni, hogy önzetlen legyen és hazafias kötelességének is- “erje el az áruelosztás rendjének megtartását s ezzel segítse megelőzni a háborús fegyvereknél s pusztí.óbb erejű gazdasági anarchia elutalkodását. — Pontosan ugyanezeket kell tennie a közönségnek is. önzetlennek kell lennie. Tehát, aki kapott pl. fél liter tejet az egyetlen kisgyermeke számára, az ne igyekezzék minden furfangot, minden barátságot és összeköttetést felhasználva, még pár félitert szerezni, amikor tudja, hogy em alt sokgyermekes anyák félnapos álldogálás után üres bögrékkel lesznek kénytelenek hazamenni. Ma mindennapi jelenség, ami itt4 következik. Fejkendős nénike egy lábast Kér az egyik városi üzletben. A segéd emeli le a lábast a polcról. — Tessék! A nénike tágranyilt szemmel nézi, hogy a polcon még kilenc lábas maradt. — Nem kaphatnám meg mind a tizet? És addig nem nyugszik, míg meg nem kapja mind a tizet. Vagy ha nem kapja meg, akkor sorra küldi be a boltba fiát, menyét, keresztkomáját, bár- maismerősét, amíg ezek egyenként mégis csak öszesszedik számára a tíz darab lábast? Mit tesz ezek után a kereskedő? Nagyon helyesen, nem rak ki többé tíz lábrst a polcra, hanem csak egy-kettőt Mert másnak is kell. A vevő lélektana viszont ma a fékevesztett áruhalmozá3t parancsolja s legyen az akármi, mindenből mindent akar, amit lát. Nem bűnös tehát az iparos, kereskedő, amikora z igazságos szétosztás érdekében (és csak ezért?) azt mondja, hogy ,,nincs több“, holott a raktárán van még. A tisztesnek ismert kereskedő és iparos jóérzésére nyugodtabban rá lehet bízni ezt a kérdést, mint egyikmásik vevő lelkiismeretére, aki — i’yen is van! — csak azért vesz össze mindent, amit lát, hogy zugban tovább adogassa. A törvénynek sem könnyű a dolga ezekben a kérdésekben. De a 'örvény azért törvény, hogy szigorát mindenki érezze és félje. Annak ítélkezései önmagából folynak s ez nem is lehet másként. De a közvéleményt nem kötik paragrafusok ítélkezésében. A közvéleménynek nem az a dolga, hogy türelmetlenséggel, mohósággal, s ha ezt rém elégítheti ki, vádaskodással nehezítse a kerskedő, iparos dolgát, hanem az, hogy maga is érezze meg az idők követelő szavát, maga is vigyázzon az egyre kevesbedő javak igazságos szétosztására, tehát fokozza le az igényeit, elégedjék meg kik-ki a megszabott részével és főieg senki, se kereskedő, se iparos, se zugárus ne akarjon embcr'ár- sai szorult helyzetén törvényellenes keresethez jutni. Ha egy-ket-tíz kereskedő, vagy iparos szembe került a törvénnyel, még nem jelenti azt, hogy minden kereskedőre, m nden iparosra sanda szemmel kell nézni, minden üzleti gyarapodás mögött a háborús nélkü’özések megfejeli kelljen szimatolni. Nem szabad egy kereskedőellenes közhangulatnak kialakulni, amikor a magyar gazdasági erők legkisebbjeit is össze kell kotorni, valamennyit össze kell fogni, hogy az anyag nagy csatájában se maradjunk alul. Ezt azonban nem, hanem éppen az ellenkezőjét érhetjük el a nagyne- hezen és súlyos körülmények hendikepjével útnak indult kersziyén kereskedelem ellen a gyűlölködés szitásával, a mai élet útvesztőiben való folytonos gáncsvetéssel. Ne értessünk félre! Nem a közelláfásnak ma nemzeti fontosságú ügye ellen vétkezők számára, akik a kereskedelem, ipar gondterhes pultjai mellett törvénytisztelő lelkiismerettel, becsületes munkával igyekszenek áthidalni az áru és a fogyasztás közt tátongó mai szakadékot. Keresztyény Magyarországot építünk keresztény világrend alapjaira. - Legyünk tehát keresztények abban is, hogy egyfelől nem törekszünk egymás kizsákmányolására, a törvények kijátszására, másfelől pedig nem kiáltunk rögtön feszítsdmeget egymásra. Barbarits Lajos. Szabolcsi Központi Takarékpénz Magyar Országos Központi r tár RT. Takarékpénztár MOSTAR affiliált intézete. Foglalkozik a banküzlet minden ágával. Zrínyi Ilona-u. 2. Tel. 21-42 Weinstock Farkas és Fia mezőgazdasági tersneívények, hüvelyes és mag kereskedés Nyíregyháza, Bethlen utca 12. sz. Fióküzlet Mátészalka. Teiefonszám : Nyíregyháza 23 49, 23 50, Táviratcím : WEINSTOCKÉK, Az úri'közönség kedvenc találkozó kelye: vasúti éttermi vendéglője A legkitűnőbb konyha — A legjobb fajborok. A legelőzékenyebb kiszolgálás. Magyar Általános Hitelbank Alapittatott: 1967. — Sürgönyeim HITEL. Központ Budapest, V. József nádor tér 2 4. Alaptőke és tartalékalapok 71,600 000 pengő Fiókos és bffiijált intézetek hálózata. Levelezők a bel és kü fold mind *n fon'osabb kereskedelmi g‘‘csontjában. NYÍREGYHÁZI FIÓK: ZRÍNYI ILONA UTCA 7. SZÁM TELEFONSZ XM 21 22.
