Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-24 / 291. szám
6. oldal. e_ /ftmviDÉic _ 5UAbolcsi miRLAP (Trianon 24.) 1943 december 24. Mi a magyarAzata a íia«akotvíity nagy n#ps*«rftiégíiBek 7 Alig néhány napja lehet vásárolni a magyar pénzpiac új értékpapírját, a most kibocsájtott búzakölcsön-kötvé- nyeket s szinte hihetetlen, hogy máris milyen népszerűségre tett szert ez a kötvény.Kiderült, hogy okosan, ötletesen járt el a kincstár, amikor a búzához kötötte az új értékpapírok árát, mert ezzel igen nagy b'zaimat szerzett a legegyszerűbb egzisztenciák között is ennek az új értéknek. A közönség szinte megostromolja azokat a helyeket, ahol búzakötvény vásárolható. Ha az igazi okát kutatjuk a búza- kölcsön rendkívüli kelendőségének, elsősorban azzal magy - rázhatjuk, hogy a búzakölcsön-kötvénynek lefelé mindenkorra biztosítva van a fix árfolyama, mert az a búzának mai cs a kötvény- kibocsájtásnál alapul vett mázsánkénti 40 pengős ára alá nem eshet. A címletek névértéke tehát akkor sem változik II— mi Ilii i ii hé unni — i in ii runnrm majd, ha a búza forgalmi ára egy időben plc, nem 40, h-nem csak 30 pengő lesz A kötvény ebben az esetben is a névérték után hozza meg a 3 százalékos kama'ot- Ilyen kitűnő értékpapír nagyon régen nem került már forgalomba a magyar piacon é3 a címleteket úgy állapították meg ,hcgy azokhoz a kistőke is hozzányúlhasson, ugyan s már 200 pengős kötvény is vásárolható, amely a 40 pengős alapárat véve, 5 má- zsa búzáról szól. Megjegyezzük különben, hogy tőkebefektetésre többek között azért is célszerűek e kötvények, mert nemcsak a tőzsdén vezetik be azokat, ahol bármikor érvényesíthetők lesznek, hanem üzleti biztosítékul és bánatpénzül is felhasználhatók majd, továbbá a gyámoltak és gondnokolok pénzét is szabad búzakötvényekbe fektetni. Az öreg Diátok Matíiáfe őr. Vielóriaz József legajaisb verseli A Nyíregyházi Öregdiákok Egyesüle- te szombaton választmányi ülést tartott. Az ülésen Zsolnai Vilmos igazgató, az Öreg Diákok Egyesületének ügyvezetőelnöke azt az indítványt terjesztette elő, hogy az iskola egykori diákjának, majd nagynevű tanárának és igazgatójának, dr. VietórÍ8z Józsefnek megbecsülése jeléül adja ki az egyesület a költő mindazon verseit, amelyek a legutóbbi 15 esztendőben részben egyenként megjelentek vagy amelyek csak kéziratban vannak meg. A NyÖDE tervét közölték dr. Vietó- risz Józseffel, aki meghatódottjn és hálával fogadta az öreg d:ákok nemes elhatározását s az ő válogatásával állapították meg a kiadmdó verseskötet tartalmát. A könyv 15 ív terjedelmű lesz s az előfizetési ára 10 pengő. Előjegyzést a könyvre felvesz Zsolnai Vilmos tanügyi főtanácsos, gimnázumi igazgató A könyv ílőreláthatólag januárban jelenik meg. Mag? sikerrel mulatót be Budapestek az első baroffifüimet Dániel föidmívelésügyi miniszter, dr. Bárányos Károly földmivelésügyi államtitkár, dr. H:nkiss János kultuszállamtitkár, dr. Wünscher Frigyes, a A napokban mutatták be díszelőadás keretében a Baromfitenyésztők Szövetkezete „Szól a kakas“ című filmjét. A bemutatón jelen voltak: báró Bánffy Nyíregyházi Termény és Aruraktár rl. Nyíregyháza Szesz-szabadrüklár. Fiókmktár Rakasaaz Napraforgó olajgyár. Zsák- és ponyva kölcsönzés A Trieszti Általános Biztosító Társulat szabolcsrármeiyei főügynöksége Telefon: iroda 20-27, 30 83. Raktár 20-28. Nyíregyházi 1 akarékpénztár Egyesület Alakult 1862-ben Saját szék* és bérháza: Rákóczi és Vay Adám utca sarkán. Foglalkozik a takarékpénztár és banküzlet minden ágával« Világítás, főzés, vasalás ffiiadéü Soari és házimunka csal viliaitHaai! ©yors, tiszta és öles ft! Felvilágosítással szívesen és díjtalanul szolgál a nyíregyházi Villamossági Bi. fizieivezeiősége Hangya elnök-vezérgizagatója továbbá a társadalmi és gazdasági élet kiválóságai. Az előadás előtt B:ranyai Dezső ügyvezető igazgató ismertette a film igazi célját, rámutatva a baromfitenyésztés fontosságára. Kiemelte, hogy a búza úján mindjárt a baromfi következik külkereskedelmi mérlegünkben. A baromfitenyésztés kimondottan a kisemberek, főleg a kisgazdák termelési ága, s a film célja megtanítani ezt a társadalmi réteget az okszerű és jövedelmezőbb baromfitenyésztésre. A filmet a szövetkezet 5 keskenyvetítőgépen mutatja be díjmentesen a falvak és a tanyavilág termelői előtt. A filmet a bemutató előkelő közönsége és a sajtó nagy tetszéssel fogadta s megállapította, hogy céljának kiválóan megfelel. Első kockájától az utolsóig fordulatos meséjével fogva tartja a nézőt, az oktató részek ügyesen illeszkednek bele a mese keretébe, úgy, hogy a film szinte észrevétlenül szórakoztatva oktat Üzenet a frontról Irta: Szendrey Ferenc honv. Nyiregyháza. 554. Hadikórház, A) sebészet. Ti vagytok a nagyok,, Ti vagytok a hősök, . Korcsmázó legények, kávéházi hősök? Akkor Ti, otthon nagy hangon beszéltek. Akkor Ti otthon nagy hangon beszéltek. Gyertek ide! Mind-mind valahányan. Ide, miközénk, a halál kapujába. Itt kérjetek fegyvert, s menjetek előre, Remegő láb nélkül az aknamezőre. Ide jertek! Ide! Láthattok itt harcot, Csatában a kíntól sok ?1 orzult arcot, Vértől Átitatott csonka honvédtestet. Kik a harcmezőjén mint hősök elestek. Itt géppuska ugat, mint halál kutyája, Poklot okád hörgőn Szí alin orgonája. Acélóriások, mint őskori szörnyek Jobbra is, balra is, százával hevernek. Ide! Hol a légben acélsasok búgnak, Gránátok röpdösnek és aknák robbannak. Itt ráfagy a kezed a puska agyára, Hol méteres hó a katona ágya. Hol nincs senkinek sem paplan takarója Fáradtan dőlnek le vértől piros hóra. Ide! Hol esténkként nem színházba járnak, Pergő ágyutüzben Őrségeket állnak. Ide! Hol az ura*, munkást vagy parasztot Egy szent szól A haza már egybe forrasztott. Ahol Szentírásként veszed a narancsot. Ha kell, meghalsz, de aztmindíg végrehajtod. Ahol a munkádért nem pénzzel fizetnek. Vitézi érmet kapsz, vagy nyírfa keresztet. - . Ide gyertek! Ide! Otthoni legények. Kávéházi hősök, kocsmizó vitézek. Itt mutassátok meg, hogy kell rendet vágni, Nem pedig otthon nagy hősként kiabálni. S ha itt vérviharban elvégeztek mindent, Tanultok be,csalni hőst,— imádni Istent!.., Jó bort akar ? keresse fel sürgősen Kertész Antal bornagykereskedő, mióta pincészetét DEBRECENI UTCA 2 sz. alatt Telefon: 24—90.
