Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-11 / 280. szám
(Trianon 24 ) 1943 december 11. BOLC3I Felhívás a gazdákhoz! Tiszántúl termelési viszonyai sajátosak. Ezért a mezőgazdaság fejlesztésének különlegesek a lehetőségei A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara az erre vonatkozó gyakorlati tapasztalatokat gyűjtögeti minden esztendőben és kiadja a Tiszántúli Gazda Kalendáriumban, ahol gyakorlati gazdák beszélnek saját munkájukról. A Kalendárium mellett rendkívül hasznos és szórakoztató olvasmány. Ára 2.50 pengő. Rendeljük meg a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarától, Debrecen, Hunyadi-utca 5. Gíüjtsfik és sdjízl az értékes gumit A háborús időkben, amikor az új gumiáruk beszerzésének lehetősége meglehetősen korlátozott, nagy jelentősége van annak, hogy a régi jó gumianyagból készült, használható, de javításra szoruló hó- és sárcipők javítását az iparosok zavartalanul végezhessék. Az ipari anyaghivatal idejében gondoskodott arról, hogy a hó- és sárcipők javításához szükséges anyag rendelkezésre álljon. A javításokhoz nem nyersgumit használnak fel, hanem az úgynevezett , biomasszát“, amelynek előllítására egyik nagy gumigyárunk kapott utasítást. A hómassza gyártása már be is fejeződött és folyamatban van az intézkedés, hogy a javító iparosok a javításhoz szükséges anyagot megkaphassák. Eddig az volt <s helyzet, hogy a hómasszát a gumijavítókk az ipattestü- leten keresztül kapták meg. Az elosztásnak ez a módja nem volt eléggé széleskörű, mert hómasszához csak a gumijavítók jutottak s az ipartestület nem volt kapcsolatban azokkal a lábbelikészítő iparosokkal, akik szintén foglalkoznak hó- és sárcipők, gumicsizmák javításával. Az idén az elosztásban új rendszert léptettek életbe. A gumijavítók továbbra is az ipartestületen keresztül kapják az anyagot, a többi lábeüjavítók között a hómasszát a kereskedelmi- és iparkamara osztja szét. Ezzel az elosztási móddal jobban biztosítottnak latszik, hogy az anyagra igényjogosultak a hómasszái megkaphassák. A nagyközönség elősegítheti a javítóiparos munkáját és önmaga helyzetén is könnyít, ha a háztartásban található különféle gumihulladékot előszedi és javítás alkalmával átadja az iparosoknak. A gumi még hulladék alakjáb:n is értékes holmi. Kötelező rendelkezés azonban nincsen arra, hogy a javító- iparos csak hulladékgumi átadása esetén vállalhat javítást. i •• de szobánkban minden! elfelejtünk, ha van egy új Philips rádiónk. A román lajtá tükrében mondial „asz egyesülési” ünnepségeiben A román nép álm$, amely csak e^er év múlva valósul meg Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron. Legiőfebi> Gram afoul emttzek villany és RÁDÍÖ cikkek kaphatók. Hassnáit és torolt gramaveszeL GARAY ZOLTÁN mfczalri üzletében, Luther «. * December 1-én volt 25 esztendeje annak, hogy az erdélyi % románság kimondta az egyesülést Romániával. Az egyesülés évfordulóját Romániában országszerte nagy ünnepségekkel ülték meg s a lapok a román sajtó már jólismert hangján foglalkoztak az eseményekkel, nem mulasztva el, hegy a közös hadviselés érdekeit figyelmen kívül hagyja s éles támadásokat intézzen Magyarország ellen. Az első világháború előiti korszak bukaresti hangulatát idézi az a hír, amely beszámol róla, hogy mintegy 500 főnyi tömeg a bukaresti magyar követség előtt tüntetést kísérelt nieg az „egyesülés“ évfordulóján. Románia akkor is azoknak a szövetségese volt, akikhez Magyarország tartozott, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy a legféktelenebb uszítást folytassák a hivatalos román államvezetők és a román sajtó Magyarország ellen. A történelem, most megismétli magát. A románok nem átalják olyan területeket követelni Románia számára, amely a történelem folyamán mindig a magyar Szent Koronához tartozott, de sohasem Romániához. Míg a magyar politika irányvonalának megfelelően a magyar sajtó mindig a legnagyobb tartózkodás hangján tárgyalta a román kérdést s fölényes igazgságának tudatában a magyarság a leghiggadtabban szemlélte a bukaresti fenekedést,a román sajtó makacs fanatizmussal a gyengeség jelének veszi ezt a tartózkodást. íme néhány példa abból, hogy értelmezi a mai román sajtó az európai együttműködést és a dunai népek testvériségét: * A Porunca Vremii az egyesülési évforduló alkalmából írt vezércikkében azt írja: örök időre kiegészült a román föld és örök időre csatlakozott az országhoz a legtöbbet szenvedett tartomány: Erdély lakossága. Erdély a románság bölcsője s a román nemzeti öntudat vára. A román nemzeti élete el sem képzelhető Erdély nélkül. Likőr különlegességek rum. ki üsti pálinka, fajWok. Kapha-ó Kiss Mihály rum- és likőrgyárában. BÚZA TÉR J SZÁM. Tetei«'n: 28—39. Egyesek azt állítják, hogy kilenc évszázaddal ezelőtt Erdély még lakatlan terület volt, ahová a románok mint barbár pásztorok csak a XIII. században szűrődtek be. Ezt a buta állítást külföldi neves tudósok cáfolták meg, amikor rámutattak arra, hogy Erdélyt a románság központjának kell tekinteni. A sors csapásai, mint a. múltban, most sem tudják kiölni a románokból ezt a reményt. A ROMÁN PULISZKA ÉS A NYEREG ALATT PUHÍTOTT HÚS Az Ordinea azt írja: lehetetlen, hogy ne koronázza siker a küzdelmet, amelyet a románok folytatnak legdrágább kincsükért: Erdélyért. A román sohasem áhítozott mások javai után, sőt mindig tiszteletben tartotta azokat. Nem engedi azonban, hogy saját javaitól megfosszák, azt védi körömszakadtáig. A Rapid december 2-i száma a következőket írja: Évek teltek el azóta, hogy pogány kezek újra elszakították a történeim fonalát brutálisan és gyáván. A nemzet fiai ma harcolnak, hogy az országot olyanná tegyék, amilyen volt. Tudja meg mindenki, aki nem ismer bennünket, hogy a románok jártak ugyan puliszkával a zsákjukban, de a nyereg alá puhítani tett nyers hússal sohasem. Erdély a mi hazánk, a románok fészke, ott születtünk. Vagy talán mások hozták volna azt Kelet pusztáiról? Eljön az igazság napja. Hogy mit jelent Erdély a románoknak, arra legjobban abból a gyűlöletből lehet következtetni, ami olt túl lebeg a román ég alatt. A Curentul vezércikkében azt írja, hogya mindenhol élő románok poliliká- ja nem lehet más, mint az 1918 december 1-i aktus folytatása. A román jogok, függetlenül azok nemzetközi elismerésétől és időleges megváltozásától, örökre érvényben maradnak. Meg vagyunk győződve, hogy ez az 1918-as aktus, amely egyszersmir.denkorra megszabta a románság jogos határait, érvényesül, bármilyen új európai rend is jöjjön. A MAGYAR CSENDŐR SZURONYA Pacliseanu az Universul-ban írt cikkében rámutat arra, hogy a román nép lelki szükséglete szülte meg az egyesülést. Román katonák százezreit 1916- ban nem történelmi szükségletek vezényelték, hanem az igazságban való szilárd meggyőződés. Az erdélyi románság milliói pedig, az osztrák-magyar monarchia összeomlása után két nappal, az egyesülést nem azért proklamálták, mert aprólékosan, megvizsgálták a történelmi pillanatot, hanem azért, mert lelkűk diktálta és parancsolta, amelyet a magyar honvéd és a magyar csendőr szuronya tartott eddig féken. Az egyesülés minden előzetes propaganda nélkül, spontán módon jött létre. Dr. Aurél Cosma az Universulban azt emeli ki, hogy Erdélynek Romániához való csatolása mellett szavaztak az erdélyi szászok és svábok is. Az egyesülési aktus tehát magán viseli az egész erdélyi románság és németség szabad elhatározásának bélyegét. Erdély egyesülése Romániával tehát nem diplomáciai aktus következménye, hanem a népek szabad akaratának megnyilvánulása. A ROMÁNOK MEGGYŐZŐDÉSE A Tompul első oldalán vastag, vörös vonalakkal szövegbe benyomva Nagy- Románia határvonalait közli. Vezércikkében azt írja, hogy a nemzet leikéből az ezeréves rabság sem tudta kiölni a Karácsonyra ajái Jóbától ; -M3«Hy s»; YSéfc •'-» Ma Ktsár mindenki fudjü, hogy a m Vessszös Étteremben l ^tninir^rrr r^tMMwr-rr étkezhet. Kitűnő s olcsó menürendszer
