Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-11 / 280. szám
i, oldal. (Trianon 24) 1943 december 11. Minden este énekei 1 HAMVAT MARIA K&itiknft fiat»! fővárosi t1nei*esn& a GyuresUóéííeremften nemzeti érzést. Ez az erős nemzeti érzés valósította meg hosszú és véres küzdelmek árán 1918-ban az egyesülést. A most dúló háborúban Románia hősiesen védte és védi igazságos határait. A románság mindig szomjazta az igazságot és jogos határok közölt elterülő hazát akar magának. Minden románban él &z R szent meggyőződés, hogy olyan határokkal kell éljen, mint amilyen határai voltak az országnak 22 évvel ezelőtt. A „ROMÁN“ MÁTYÁS KIRÁLY A Viatza is leközli Nagyrománia térképét, de a Timpullal ellentéiben föltünteti az erdélyi városokat is. A térképen vastag, vörös betűkkel a következő szöveg áll: „Gyulafehérvár parancs és törvény.“ Terjedelmes vezércikkében többi között a következőket írja: Gyászbaborult lélekkel járjuk a vándorok útját, de nem veszett ki belőlünk a hit. Nagyrománia nem szerencseadomány volt s nem a történelem szeszélye küldte, mint egyesek szeretik hangoztatni; nehéz munka és áldozatok árán jött létre. Amit az ember nehéz munkával és fáradsággal szerez meg, nem veszítheti el egyik napról a másikra. A ROMÁNOK GYÖZELEM- UTJA BUDAPESTIG Az Universal december 3-iki számában hangoztatja, hogy Erdély őslakói már a történeim előtti időben is á románoké voltak. Erdélyben keresett menedéket Aurélian császár légiói viszsa- vonulása után, mindig a románsághoz menekülve az ázsiai népek beözönlése elől. Vágyuk 1918-ban valóra vált és a mindig román Erdély földje csatlakozott az anyaországhoz. A román sajtó hangját méltóképpen egészít.k ki a Dél-Erdélyben megtartott ünnepségeken elhangzottak. Stefan Pop, az Astra bukaresti tagozatának elnöke kijelentette Gyulafehérvárott, hogy „Nem élhetünk elszakítva!“ Megünnepelte az- egyesülés évforduÖya&orlat teszi a mestert í 20 év«s javít íréjDfé« pet, irodagépet, ’ varrógépet a NyirvidéM Műszerész Ozejn Nyíregyháza, Bethlen u. 10, az. * lóját Antonescu tábornagy testőrsége is. A román rádióban megtartott ünnepségen egyebek között ezeket mondották: Bízunk a román igazság kivívásában és a román nemzeti vágyakozások beteljesülésében. Bízunk abban, hogy e háború befejezése után is nem csorbítják meg azokat az ősi jogokat, amelyek Erdélyre vonatkoznak. Románia nagy barátja nagyon jól ismeri a román nép bánatát és nagyon jól tudja, hogy egy pillantaig sem lankad az az égő vágyakozás, amely minden román szívét betölti. MI A VALÓSÁG? ' Mi a történelmi valóság a román vágyálmokkal szemben? íme néhány tény: A románok mai őshazája bebizonyí- tottan a mai Albánia és Montenegró vidéke. Mint hegyipásztor nép, innen húzódtak fel a Szerémségbe, ahonnan a magyar földesurak hívására kenézeik vezetése alatt megjelentek a XII. szá- zadb:n Hunyad megyében. A dákoromán kontinuitás meséje egyike azoknak a történelmi falzu- moknak, amelyekkel a románság hiányzó történelmét mithosszal pótolta. A tudományhoz mindennek semmi köze sincs. Ahol nem román tudás elfogadta a dákoromán kontinuitás eszméjét minden történelmi alap nélkül, ott magyarellenes politikai célzatok kívánták ezt meg. A románság ezer éven át nem volt tettekkel tényező Európa törénetében. Amikor az erdélyi román paraszság az erdélyi magyar parasztsággal karöltve résztvett az újkor hajnalán előtörő szociális megmozdulásokban, nem nemzeti öntudatból, hanem gazdasági okokból lette, éppen úgy, mint a XV. és XVI. század többi európai parasztmozgalmai. Ha csakugyan ezer éven át elnyomták a románságot Erdélyben a magyarok, akkor hogyan hivatkozhatnak a mai román propagandisták büszkén arra, hogy Eidélyben mennyi sok nagy román államférfiú született. Ezer év elég idő lett volna minden román eltüntetésére. Ezzel szemben a magyarság, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ajándékozta meg a románokat az első írott könyvvel, a máramarosi Körtvélyesen nyomott román nyelvű Bibliával. Az elmúlt világháború előtt Erdélyt II. Vilmos császár a Maros vonaláig Romániának ígérte, az ántánt azonban ráduplázott és a Tiszáig ígért Bukarestnek Magyarország testéből. Mindezzel szemben az elmúlt világháborúban Románia hozta a legkisebb véráldozatot, ellenben területét megkétszerezte, amikor a védtelen Magyarországot büntetlenül megrohanhatta és mindenéből kifosztotta volna, ha Bardenholz amerikai tábornok korbáccsal nem veri szét a magyar fővárosban a „dicsőséges“ hódítókat. De beszélhetnénk a békekonferenciákra kivezényelt hóditóan szép román nőkrőlj a román diplomácia egyéb hasonló módszereiről. Mindezek kevésbbé ismert dolgok, de mégis azt bizonyítják, hogy Románia minden módon megszerezhette Erdélyt, csak éppen fegyverrel nem. Ajándékot kapott I a nagyhatalmaktól s a maga részéről ki is használta, hogy befejezett tények teremtésével minél nagyobb legyen ez az ajándék. Ennyi az igazság. A többit majd eldönti a történelem. Töltőtollat ? Jóbától Törökországnak nincs elég fegyvere S'ockhoímból jelentik. A Stockholm Tidningen jelentése' Szerint Londonban nem számítanak arra, hogy Törökország egyhamar belépne a háborúba.. Angol vélemény szerint ennek az a legfőbb oka, hogy Törökország még nincs eléggé felfegyverezve. (MTI.) á vidéki Kamaráiméi 80 lm a taglétszám Zsindely Ferenc kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi tárca tárgyalásakor bejelentette az iparkamarák autonómiájának, visszaálí'ását és egyben bejelentette az új kamarai törvényt, amelynek értelmében a kamarák autonómiáját visszaállítják. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, mint ismeretes, eddig 80 kinevezett tagja volt, míg a vidéki kamaráknál a kinevezett tagok száma 40. A jövőben a létszámot a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál 120-ra emelik fel, a vidéki kamaráknál a taglétszám 80 lesz. A kinevezett tagok kamaránként választanak egy elnököt és két alelnököt. A kinevezett kamarai tagokat ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a múltban voltak. Elismerés illeti Zsindely Ferenc ke- reskedelmügyi minisztert, hogy visszaállítja a kamarák autonómiáját, — mint ahogy beszédében jelezte is, mert a kamarákra nemcsak most a háborúban, hanem az átmeneti gazdálkodásban is, igen fontos szerep vár. Gazdasági körökben is örömmel fogadják a kamarák autonómiájának visszaállítását. tágjainál vásároljunk ! Hartos Lajos posztó- szövet és textil üzlete NYÍREGYHÁZ i, Vil ÁDÁ1 um 2. szÁl. Jő bort akar ? keresse fel sürgősen Kertész Antal bornagykereskedő, minta pincészetéi DEBRECENI UTCA. 2 sz, alatt. Telefon: 24—90. Maci Cttbor mm és li&SrgyárábóI szerezze be. — Bocskai utca 6. 11 ii w <ui mi mm wnnn tw imffiim Oiiaiarai, »8I?sbbí as smeis vásároljunk Maysr Ágoston divatáru üzletében.. Tel. 28-88 — Külön nagybani osztály. Sylregyaása, Zrínyi lions $ í a'ól ZRÍNYI ILON \ u ca 1 sz. alá a Rótn- kát. pilótába költözött. Könyv, papír. írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-00' — Tanulók öröme a jó töltőtoll. Olctf árak nagy választék JOBA-papiHDletbaa — Zacbiróook, takarék-írón automata
