Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-12-09 / 278. szám

(Trianon 24.) 1943 december 5. Nyikvtdek Szabolcsi Hrí HÍRLAP i. a'<ía{. A miskolci Nemzeti Színház egynapos vendégjátéka Nyíregyházán Bemutatásba keríti Dáríó Nlcudémí s című vígjáték a Földessy Géza, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója társulatával egyna­pos vendékjátékre december hó 12-én vasárnap Nyíregyházára érkezik. A ki­tűnő színházi együttes a Korona-szálló nagytermében játszik. Erre az alkalom­ra színpadot állítanak fel s a termet megfelelő világítással látják el. Vasárnap két előadást tart a színtár­sulat. Délután és este kerül bemutatás­ra Dáridó Nikodémi nagysikerű víg- játéka, a „Tacskó“. A darab főszerepét a nyíregyházi közönség kedvence Komlós Juci, a miskolci Nemzsii Színház ünnepelt primadonnája játssza. Főszerepeket játszanak még Mátray Mária, Bartók Juci, Bessenyei Ferenc és Nagy Béla. Az egynapos vendégjá­ték iránt máris óriási érdeklődés mu- i< tkozik. Ha közönségünk szeretettel fogadja a miskolciak vendégjátékát, — Földessy igazgató többször is átrándul társulatával Nyíregyházára. A nagysikerűnek ígérkező előadásra jegyek elővételben a Jóba-papírüzlet-1 ben (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap kiadó- hivatala) válthatók. U%OclöA / Wm különösen elviselhefeflenek LŐh^too üldözi élt «is ioItüJ nylregyhüasl cselédei Takács józsefné 32 éves, nyíregyhá­zi lakos mezőgazdasági cseléd decem­ber 1-én szolgálatba állott Debrecen­ben. Tóth Mihály gazdálkodó, Pacsirta- utca 22 szám alatti lakoshoz. — A gazdálkodó az asszonyt elküldte Haj- dúszováira, Nagymező nevű tanyájára, hogy ott teljesítsen szolgálatot. — Ott dált és kisebb mennyiségű lisztet, gya­logosan nekiindult a debreceni ország­úinak. A lopási és a cselédleány hama- ri eltűnését a gazda kocsisa fedezte fel. Nyomban lórakapotc és utánaer edt a hűtlen cselédnek. Sikerült is elfogni a debreceni határban s bekísérte Takács Józsefnél a rendőrségre. A lopott hol­mik hiánytalanul megkerültek. Az asz­azonban hamar megunta a helyet és másnap hajnalban 4 órakor magáhozvé- 1 szonyt a rendőrség őrizetbe vette, ve a gazda gumicsizmáját, egy szán- [ /I támpont Jaiíartoíí... valahol FEHÉR-OROSZORSZÁGBAN *(M. kir. 2. honvéd haditudósító század. Szabó Sándor zászlós.) Még az est beállta előtt elfoglalták helyüket az emberek a támpont törései­nél. A géppuskát déli irányban, a vasút­vonallal párhuzamosan állították a kor­aiakban kiépített sarok-bástyára, a ke­zelők mögötte helyezkedtek el nekitá­maszkodva a hántolt fatönköknek. A puskások szemben az erdővel a lőrések mellett foglaltak tüzelőállást. Sűrű este jött. Fekete, fojtó és fáradt este. Napokon át zuhogott az eső megál­lás nélkül, az utakat {elszakította a sár, a mocsár vastagon duzzadt, a támpont udvarán bokáig ért a víz. Mára meg­állt. Csak a levegő volt még mindig terhes és nehéz. És hűvös. Az emberek köpenyben álltak, kezü­ket mély zsebekbe süllyesztették, pus­kájuk ott feküdt a mellvéd lőrésén és j a szemük szinte rátapadt a sötétre. Előttünk húzódott a drótakadály, azon túl az erdő: a járatlan és óriási fenyő­erdő.Egy csilag se látszott, fekete fel­hők pólyázták be a dagadó holdat is és csendes volt. így kezdődtek itt min­dig az éjszakák, egyformán unalmas és színtelen estékkel, hogy azután annál vadabb és vakmerőbb tűzharccal rob­banjon ki az éjfél. A támpont fiatal hadnagy-parancsno­ka körüljárta a fenyőbástyákkal körül­vett udvart, mindenki ott állt a helyén, a lőszeres ládák kinyitva melettük, a kézigránátok is előkészítve kéznél, se- S hol semmi hiba. Napok óta így kezdő- ; dik minden este. Éjjel sohasem alszik a j támpont. Az orvlövészek az elmúlt hó- | ten majdnem minden éjszaka nekilen­----! Ma ulölj ára Rákóczi Ma utoljára nótája Az egész várost mephrchtoita í ez a soha el nem felejthető történelmi filmünk. Aki nem látta, még ma okvetlenül meg kei! néznie. Jön PerteMÖ; Murati jön Megálmodóiak Előadások V»4 '/s6 V»8 Vasárnap 7*2, 8M, */*6. 7*8018 A du síi in.g' tej« deumiit b h ö nngvar iCríéreiml Imii fcési fern vaosras áiiit mé tó tnüéktt ez a tnonüirer tá is sdko tás Aki rrég nem látta okvedec nézte meg. Jön PónteMói Jön megáifflodtaiafe Kezdési idfk Vasár* és ünnep nap 3, 5, 7, dűltek, hogy kiemeljék ezt a fontos kis- erődöt. Amig az erőd áll, nem tudlak bol­dogulni még a legvakmerőbb vasúlrob- bantók sem, hiszen a géppuska végtg- lövi a nyílegyenes sínpárt mind a, két irányban, a lőhatáron túl pedig ott egy másik támpont. Valamikor napoma rob­bantották a sínpárt itt az crv'övész- bandák, szerelvényeket siklattak ki. — csapatszállító vonatokat robbantottak fel és a zűrzavarban tüzrajtaüíéssel lepték meg a kocsisorokat. Ott is vannak a roncsok a vonal két oldalán. Ide, ebbe a rosszhírű szakaszba állí­tották be ezt a magyar támpontot. Hu­szonkét honvédet De ez a huszonkét honvéd erdélyi meg baranyai fiú, ott nőttek fel a marcsmenli falvakban, meg a Mécsek a’.ián, nemcsak kemény szí­vük van, de kemény karjuk, meg elnyű- hetetlen idegük is. Meri ideg kell ide, nyugodt, hűvös és higgadt idegrendszer. Hét órakor elfutott az uto’só teher­vonat, azután nem jön több reggelig, amig ki nem világosodik egészen a leg­kisebb erdei zug is. A honvédek egy pillanatra utánanéz­tek a sziporkázó kémény füstjének, — mintha búcsút intenének a hosszúra- nyult tehervonatsornak, azután megiga­zították puskájukat és várták az éj­szakát. Mögöttük az udvar közepén sötéten ! és meglapulva állt az őrépület, két kis szüli szobával, a legénységével és a pa- I rancsnokéval. A falában szilánk, meg golyók nyo- ! mai, az ablakokon deszkák, kilenc órakor az orvlövészek megkezd­ték a tüzelést. Félkörben támadták a támpontot, a golyók süvít e húztak el a fejek felett, vagy tompán koppantaka vastag fenyőfalon. Időközönki.:t rakétá­kat lőttek fehér, meg piros színben, ilyenkor mélyebbre húzódtak a fejek a falak mögött. A támpont óvatosan viszonoza a tü­zet. Nem lőttek vaktában a sötétbe, a lőszerrel takarékoskodni kell, hiszen megtörténhet, hogy reggelig támadnak az orvíövészek, s amik az első szerel­vény át nem fut a szakaszon, addig ki kell tartani, A fiatal parancsnok egyre járta az állásokat, a katonák mereven figyelték a torkollattüzeket és csak megálapíiott célpontokra tüzeltek. Nyugodtan, mintha nem is a fehérorosz erdők kellős köze­pén lennének, egyedül, huszonketten, három kilométerre a legközelebbi ma­gyar támponttól, hanem valahol oda­haza. A tüzelésekből ki lehet venni, hogy az orvlövészek fokozatosan szorítják a félkört a támpont körül. Mind köze­lebbről villantak a tüzek és élesebben koppantak a dobtáros golyószórók jól­ismert lövedékei. A géppuskánk eddig még hallgatott. GyormeUjáiélíok. pazar választókban, könyvek és papíráruk Fábián-nál B ihleti ut ’a 5.

Next

/
Thumbnails
Contents