Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-09 / 278. szám
4, oldal c, „NVihvidék ä aZABOtcsi HÍRLAP (Trianon 24.) 1943 december 9. Meglepetésnek szánta a parancsnok. j Csak az utolsó és legszükségesebb pil- 1 lanatokban zúdítja rá a tüzét a tárna- í dókra. Ez az ...utolsó és legszükségesebb I pillanat" nem váratott sokáig magára, j Hatalmas robbanás rázta meg a nedves j levegőt, alig néhány méterre előttünk j fröccsent a sáros föld. | Felrobbantották a drótakadályt. Most szólalt meg a géppuska. Okádta j a tüzet a drótakadály felszakított nyílására, ahol az orvlövészek be akartak törni a támpontig. És csönd is lett. Uev látszott; az első Kísérlet vérbefulladt. De most fokozottan kellett vigyázni a szétrobbantott nyíláson könnyen megközelíthetik a kiserődöt. így is volt. - Egymásutáni rohamokban vetették magukat a nyílásnak. Kattogott a géppuska és tüzeltek a puskások, félórás szakadatlan tűzharcok váltották egymást. Nagy erőben lehettek a támadók, észrevettük a tüzelésükből, meg az állandó rohamukból is. És még csak éjfél múlott. A hadnagy egy óra körül, amikor már a lőszerünk is apadt és hárman már meg is sebesültek, telefonon próbált támogatást kérni. Elkésett. Az orvlövészek kettévágták a távbeszélővonal huzalát. Tehát itt maradtunk tizenkilencen, kevés lőszerrel és fejenkint mintegy 5—6 kézigránáttal. Ezt legutoljára hagytuk. Amikor már szemíől-szembe kell esetleg harcolnunk. Hajnal felé, amikor a sötétség már veszített valamit erejéből, a támadók, úgy látszott, utolsó elkeseredett kísérletükhöz folyamodtak. Két oldalról támadták az erődöt. A géppuskát :-z egyik oldalnak állítottuk, a puskások meg zömmel a másik oldalon foglalta* tú- zelőállást. De az orvlövészek cselfogása nem fogott ki a - parancsnokon. Néhány puskást kézigránátokkal a felszakítort drótakadály nyílásának irányában állított. És jól számított. Amig kétoldalon erős tűzzel kötötték le a támpontot az orvlövészek, néhá- r.yan a drótakadály nyiiásán akartak a támpont falához kúszni. És ekkor robbantak az első kézigránátok, élesen, reccsenve és mélyen felvágva a sáros és nedves rétet. A csattanások közben semmit sem halottunk, csak mély csend következlt utána. Tehát találtak. Ahogy a hajnal szürkült, már csak néhány tár lőszer volt és sgy-két kézigránát. — Csak emberre lőj jer ?k és pontosan! — osztogatta a hadnagy a parancsokat. Nem kellett sok szó ezeknek az edzett fiúknak: a székely meg a nr? nyai virtus került itt össze, vad és fanatikus akarat: kitartunk, csak azért is. És ki is tartottak. Hat óra körül felsivított egy mozdony sípja. Jön az első vonat! Felvilantak a szemek, a sáros, nedves arcokra kiült valami különös fénye az örömnek és a megnyugvásnak, tehát vége, sikerült kitartani, majdnem az utolsó töltényig. Amikor a vonat elfutott a támpont előtt, az orvlövészek már mélyen visz- zahúzódtak az erdőbe, a nappal nem az ő idejük, a fiúk már ott álltak a sínpár mellett és mosolyogva integettek, térdig sárosán, izzadt képpel, szatyko- san, kigombolt zubbonya/akkui. És amikor nekiláttak hideg reggelinek, egymás szeméből olvasták ki a kérdéseket: „Vájjon a többinek sike- | A hazáját támadja hátba, aki megbont rült-e?‘‘ ' ja, lazítja az itthoni fegyelmet a vezeMert a vasútbiztosító támpontokon j tők elleni acsarkodás szításával. Pana- bizony legtöbbször ilyenek az éjsza- I szók előfordulhatnak, tévedések is, bűkák.... í nők is, ameddig az ember csak ember December ll-iői kezdve niiiesi déli züréra az élelmiszer* üzletekben Az üzleti zárórára vonatkozó rendelet többek között a karácsonyt megelőző napok üzleti nyitvatratására vonatkozóan is intézkedik. A karácsonyt meg előző napok tekintetében eltérés ez év egyéb napjaival szemben csak a déli zárás tekintetében van, amennyiben karácsony első napját megelőző tizenkét köznapra a kötelező déli zárvatartás nem terjed ki. Ennek következtében december 11-töl kezdve az élelmiszerüzletekben déli ebédszünetei nem kell tartani, hanem ezek az üzletek a nyitásra megállapított időponttól az élelmiszerüzletek zárására megállapított ípőpontig megszakítás nélkül nyitva tarthatók. Csákányán a fegyxő aas oka mindennek? Vidéki újságok hasábjain egyre több híradást olvrsurk az utóbbi időben arról, hogy törvény elé kerültek és sOIyos büntetést kaptak egyes atyafiak akik megrágalmazták a jegyzőt v?gy a közigazgatás más tisztviselőjét. Ezen kívül útón-útfélen hallja az ember: — Mert annak is a jegyző az oka... Mindennek a jegyző az oka. Faluhelyen a jegyző, városhetyen a polgár- mester, meg mindenki, akinek olyan a hivatala, bog}' ki kell adnia, vagy végre kell hajtania valamilyen nem tetesztős rendelkezést. A jegyzőnek közigazgató. A háborús muszáj dönti nyakukba az eddig ismert új feladatok, új kötelességek özönét. Hogy meddig bírja a jegyző erővel, idegekkel, fizikai idővel azzal senki sem törődik. — Meg kell lenni érmék is, annak is, mindennek. Eleget kell tenni felfelé: is, Lefelé is, meg kell birkózni az élettel is, a nép ezer jajával-bajával is és meg kell birkózni az íróasztallal, a hivatalos renddel is. Ha kell, éjjel-nappal. A két kar ereje ugyanaz, az: agy í I Ma különösen előfordulhatnak, hisze» « a háborús átállítás intézkedés-tömegei naponta zúdulnak a közigazgatás asztalára. Száz törvény, ezer módosítás, megannyi rendelet és utasítás őserde* zűrzavarában kell tudni eligazodni ma jegyzőtől a miniszterig minden közigazgatónak. De ez még mind csak a papír,a betű, a paragrafus. Hol van. még az élet a maga ezer meg ezer ki- sebb-nagyobb problémáival? Hiszen ^ amit a rendelkező felsőbb fórumok ki- I okoskodnak, hogy a magyarság járható j útjait biztosítsák a háborús idők min- j: den eshetőségére, az végelemzésben I mind oda torkollik, ott váik gyakorlati ; életté a végrehajtó közegek kezében, a i kis falusi községháza petroleumlámpás | íróasztalánál, a városháza aktaszagú fo- ! lyosóinak ajtói mögött. I Könnyű-uszítani a jegyző ellen, könyvi nyű annak hitelt, is adni. De tessék mögéje nézni a falut, várost vezetők kötelességeinek, amelyek nem Takács Páter és nem Bükkfa János érdekei, kényelme, kívánsága szerint való életet hivatottak szolgálni, hanem a legfőbbet: — a magyar életet, Takács Péter és Bükkfa Janos vanm illió. Egyikük kidől, helyébe áll. a másik. De a magyar hazának csak egy élete van s ha az elvész, oda van a Takács Péterek és Bükkfa János van millió. Egyikük ki- hazának ez ellen az egyetlen élete eilen tör és aként kell bűnhődnie Is annak, aki történelmet író viharok idején, a nemzet nagy áldozatainak sorsdöntő teherbírása véges, a fizetés se több., A I napjaiban: az uszításnak könnyelműen közigazgatás mégis áll, a helyén és mi- i eldobott csóváival veszélyezteti a belső lehet köszönni, hogy behívták a Jóskát, j uél nehezebb, minél több a munka, an- arcvonal ellenáll» erejét. . . . ~ ____í > .. ÍV T.,.— ! meg azt is, hogy elvitték a tehenet, meg hogy nincs elég magasra szabva a tojás, vagy hogy nem jött meg a hadisegély. Mindent í jegyző nyakába varrnak, mindenért a közigazgatást szidják Mert az van a legközelebb. — Pedig éppen, mert legközelebb v^n, tudhatná mindenki, hogy csakugyan sok mindent a jegyzőnek, a közigazgatás egyéb tényezőinek tehet köszönni. Igen, a jegyzőnek és a vele eeyke- nyéren levő városi és falusi vezetőknek lehet köszönni, hogy a nrvgyar kenyérből, ha feketébb is, ha minden nál keményebb magyar lélekkel őrzi a területet, az emberek rendjét, akik . rá j vannak bízva, akiket az ő esze, keze, • szíve oltalma igazít el a háborús élet j gondterhes útvesztőiben. Több kenyeret, jobbat a jegyző sem adhat. Nem azért, mert nincs, hanem mert kell holnapra is. Meg azért, mert mindenünk, ami van, mindenekelőtt kell a honvédnek, kenyér, cipő, ruha, minden. H'.di- j , segélyt sem adhat többet és többnek a jegyző, csak kinek mi jár és amennyit a háborúban álló ország ereje bír. Ne Barbados Lajos á sasrtlaes legény borzalmas feosssaia akarjon senki úgy élni a mai viszo.í nyok közt, mint ahogyan békében élt*, morzsáiéra vigyázni kell is, mindenki- J , .., uek jut íuindemnanra eevforma karaj. ! Rosszabbul kell fim ma, hogy ma3d a A iegyző is a többiek "által képviselt I “l4n mindenki, jobban élreudnek lehet köszönni, hogy az egyik ! I=ed,S ,3zldf nem dúskálhat minden fö’di jóban, mi- : azokat- aksk lBvaloltak 63 koleles:;k a kor a másik talán krumpliból sem tud : háborús kényszer parancsolta kor,ütőelegendőt adni gyermekeinek. Igen. a : *áa°kat kir4ni 5 “ , ' , . i csökkentesek hősi magyar adojat mmiegvzo az oka annak, hogy a háború ! ■ ,, ", e 1 , denkmek behajtani, hanem segíteni zivataran.sk kellős középen a magyar , ^ ,, T földön minden barázdába odataláU az j ^teuXkí^irhfzaH^ bék^ | ]exnQZ; Különöse» a szivzörejefcet lehet Borzalmas^ gyilkosság töricht a Mesterszállás községben. Miri Dezső 2C- éves gazdasági cseléd szerelmes volt gazdája leányába, azonban a leány édesanyja ellenezte a házasságot. — Miri emiatt eke ser ed tt és amikor gazdája & tanyától: távol volt, rátáfnadt a két védtelen nőre és mindkettőjüket baltával agyony.eríei A borzalmas, tett után felakasztotta magát.- SZIVHANQQK GRAMOFON- LEMEZEN. A korszerű orvosképzés egyik legfontosabb segédeszköze a hangekevas; ha nehezei, is tűréssel, a jövendőért való okos belvik a termelés; ha takarékosan is, de . . , , van hozzá erő, anyag, szerszám. ..A j *sztás t.erhemekk panasztalan viselesejegyző az oka“, hogy az itthonmaradt j ve^ Mindenféle régiséget Ásatást, broi zot, cm*-denyt’ régi pánzh üveget, festményt’ ezüstöt, régi ékszert stb. veszek vagy cserélek. Leveleket Juhász Jenő gyűjtő N iregvhá'a Korona-szálló család megkapja pontosan mindazt, ami a családfő távollétében szükséges ahhoz, hogy az asszony, .gye-ek ne éhezzék, a porta, a jószág, a fö’d ne kerüljön az ebek harmincadjára. „A jegyző az oka" meg mindazok, akiket vele egy kalaD alá vesz a nép, hogy a falu, a város élete nem bénul meg az életerők háborús kiesése és szükséges átcsoportosítása következtében. — A jegyzőnek és a vele hasonló mestersé- gűeknek lehet köszönni, hogy a naponta érkező rendelkezések tömke1ege végrehajtódik a magyar föld legtávolabbi zugában is és ebből sziitetik az itthoni rend, meg az otthontól messze- | kerü’t honvéd nyugalma az otthont il- j letőleg. Hogy sok és terhes a rendelkezés? i Istenem: — háború van, még pcd:g j nem babra, hanem életre-halálra. A há- j ború mindennap új meg új feladatok j elé állítja a város, a fate vezetőit. A j polgári életnek háború-szü’te óriási S munkatöbbletéből oroszlánrész gondot, ! súlyt., felelősséget visel a jegyző, a ’ kitűnőt.a rögzíteni hanglemezen és ma* | már a Telefunken gyárnak egész kis le- I meztára van a legkülönbözőbb szívbe- r tegségekrők Eddig a legnagyobb neHazafiadon, tomboló munkát végez I hóesésekbe ütközött a ««zörejek ia- aki elvakultan, ostobán, felelőtlenül nítása, mer, minden egyes 0rv05lanh,u. vádaskodik a jegyző ellen, amíg azok becsülettel, pártatlan kötelességtudattal, a gondjaikra bízott nép iránti szociális szeretettel végzik nehéz munkájukat. Hazafiat’an és romboló munkát végez az a tisztviselő is, ha nem így végzi a munkáját s az olyan tiszviselőt senki nem is venné oltalmába. De a belső arcvonalat bomlasztja mindenki, aki a tömeget, de csak egyetlen embertársát is, kellő ok nélkül azok ellen ingerli, akik a mai nehéz magyar élet parancsait végrehajtani kötelesek. gat ónak külön le kellett hallgatni a beteget, —■ akit természetesen a hosszút vizsgálat idegessé tett és az idegesség annyire el változtatta a szívhangokat, — hogy még maga a professzor sem tudta ellenőrizni, helyesen állapíto:tik-e meg a hallgatók a diagnózist. iMiwwetaiiBMBBiiMP — ILLETMÉNY JEGYZÉK az «lkaim*. zoC^ak kereseti adóiéhoz, legújabb reá« dele* szerint nyomtatvány elkéazftH ée kapható JÓBA-papiriísletbeo, Likőr különlegességek rum, ULüsti pálinka, fajbomW. Kapható Kiss Mihály rum- és likőrgyárában BÚZA TÉR 1 SZÁM. T»lef n : 28—39.
