Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-09-15 / 208. szám

(Trianon 24/ 1943 szeptember 15. Kettő« halálos Ítélet Stfyiregyházán Kötéláltali halálra ítélték a statáriálís tárgyalás mindkét vádlottját Kedden reggel 9 órakor összeüli újból a statáriális bíróság, hogy két betörő fe­lett Ítélkezzenek. Két olyan embej- fe­lett, akik nem akarták tisztelni a tör­vény^ a társadalmi rendet. Betörtek Nyírbátorban, kincstári raktárt foszogat- tak, Az elsőrendű vádlott háromízben is­mételte meg teltét, amig végül rajtaveiz- tett. Most bíráik elé álltak. Megtörtén, a halál árnyékában reszkették végig a statáriális tárgyalást. Nem is magyar aj­kúak, az egyik vádlott egy szót sem ért magyarul, arra azonban volt esze, hogy Ungvár mellől eljöjjön Nyírbátorba be­törni . . .• A tárgyalási nagyterem 9 óra előtt néhány perccel már zsúfolásig megtelt hallgatósággal. A szuronyos fogházőrök felvezetik a vádlottakat. A levegőben izgalmas feszültség érzik. Hiszen minden­ki tudja, hogy azért a bűncselekményért, amelyet a tettesek elkövettek, halál jár. Az elsőrendű vádlott Fencsik György -1919 április 25-én születet, Ungvár mel­lett Ungpetróc községben. Sötét tekin­tő t ű, c igányíké p ű, vastagnyakú fiatalem­ber, hatalmas keze olyan, hogy szorításé, vai a vasrácsot is szétfeszítette. Egy- másbakulcsoit kezekkel ül a vádlottak padján, előre néz, kemény tekintettel, az elkeseredett düh látszik szemeiből. Van valami vadáilatias ebben a kemény né­zésben. A másodrendű vádlott Falisz József 1913 január hó 31-én született, ugyan­csak Ungpetrócon. Ruszin származású, magyarul nem is tud. Soványarcú, ijedt­tekintetű legény, szemei az izgalomtól állandóan ide-oda járnak. Kezei úgy re­megnek, mintha görcs rángatná. Rettene­tes ijedtnek látszik. Kilenc óra után néhány perccel a sta­táriális bíróság tagjai elfoglalják helyü­ket. A rögtonííélő bíróság éinöke: dr. Holényi Sándor, a kir. törvényszék elnö­ke. A bíróság tagjai: Dr. Molnár Géza törvényszéki tanácselnök, dr. Jeney Ár­pád, dr. Sztehló János és dr. Varga Já­nos törvényszéki bírók. Jegyző: Sarady István dr. A vádat dr. Márföldy József kir. ügyész képviselte, a védelmet dr. Kosa Barna és dr. Rényi Tibor ügyvédek látták el. Dr. Holényi Sándor elnök a főtárgya­lást megnyitja, majd dr. Márföldy József ügyész kéri a rögtönítélő bíróság hatás­körének megállapítását. Az elnök ezután a vádlattok személyazonosságát állapít­ja meg, majd az ügyész vádindítványt tesz. Fencsik György kihallgatása követke­zik. Az elsőrendű vádlott elmondja, hogy 24 éves, Ungpetróc községben született s ott is lakik. Elnök: — Magyar nyelven kívii! tud más nyelvet is? — Igen. Szlovákul. — Mennyi iskolát járt? — Két vagy három elemit, — Hogyan, hát pontosan nem tudja, hogy hány iskolát járt? — Nem emlékszem pontosan. — Vagyona vau? Földje, háza? — Öt és fél hold családi vagyon. — Büntetve volt? — Csak a katonaságnál, 30 napi szi­gorított fogságra. — Most mondja el, a betöréseket ho­gyan követte el. Az elsőn kezdje. Az elsőrendű vádlott ezután részletes beszámolót ad, hogyan tört be háromíz­ben Nyírbátorban egy kincstári raktárba, Június hónapban szerelt le, július havá­nak első napjaiban határozta el, hogy el­megy Nyírbátorba és ott betörés útján ruhaneműt szerez. Ungváron ült vonatra, este fél 10 órakor érkezett meg Nyíregy­házára, innen tovább indult Nyírbátorba, ahová éjjel egynegyed 12 órakor érkezett meg. Ismerte a járást, egyenesen a kisze. melt raktár-épülethez sietett. Átmászott a kerítésen és a raktár ablakát késével kifeszítette, majd az ablakot védő vas­rácsot elferdítette, hogy beférjen az ablakon át. Hét pár bakancsot kidobált ez ablakon át ezenkívül fehérneműt, bunda- mellényt, pullovert, 10 pár íélikesztyűt, csizmanadrágot vitt el. A lopott holmik­kal kiment az állomásra és a Nyírbátor­ból 6 óra 30 perckor induló vonattal visszautazott. A lopott holmikat Ungvá­ron értékesítette. Amikor a pénze elfo­gyott ,elhatározta, hogy megismétli a nyírbátori betörést. Elnök a vádlotthoz: — Hát maga leszerelés után nem is akart dolgozni? A vádlott vallomása során elmondja a második betörés részleteit. Pontosan úgy követte el, mint az elsőt. Ismét bakan­csokat, ruhaneműeket Vitt el. Azt is el­mondja, hogy a lopott holmikért kapott pénzből elloptak tőle 460 pengőt. Az elnök: — Barátjával hol ismerkedett meg? — Egyfaluban valók vagyunk. — Megbeszélték vele előre a harma­dik betörést? — Igen. Az úgy történt, hogy Falisz kért tőlem egy bakancsot, mert nem volt cipője. Erre én azt válaszoltam hogy ha akar bakancsot, jöjjön velem. — Ő aztán rögtön vállalkozott a betö­résre ? — Tizennyolc nap múlva indultunk a harmadik útra. Falisz magával hozott kél nagy bőröneflöt, a betörésnél ö vigyá­zott arra, hogy megne zavarjanak mun­kámban. — Hogyan mászott át a magas raktár- . ablakon? — Falisz vállára álltam és úgy nyitot­tam ki az ablakot. — Mondja el részletesen, hogy csinál­ták? —- Amikor a helyszínre érkeztünk^ először egy lakás ablakát kezdtem feszít- getni amikor azonban ott villanyt gyúj­tottak. elszaladtam. Átmentünk a másik oldalra és egy raktárba törtünk be. Az ablakon át harminc pár bakancsot adtam ki, 20 datab inget, öt sapkát s becsoma­goltuk « bőröndökbe, azonban nem fért minden bele, ezért néhány pár bakancsot elástunk, abban a reményben, hogy majd eljöhetünk érte. A csendőrök azonban, amikor a lopott holmikkal az állomásra mentünk, elfogtak. Elnök: — Miért követte el ezeket a betörése­ket? — Mert elment az eszem. — Addig volt? Miért nem ment dol­gozni? A munkát most igen megbecsü­lik. M&s«dreisdű vádlott kihallgatása Falisz József áll a rögtönítélő bíróság elé. Egy szót sem tud magyarul, így dr. Malatinszky Gyula mint tolmács szere­pel a másodrendű vádlott kihallgatásá­nál. A vádlott remegve, sírva tesz beisme­rő vallomást. Elmondja, hogy 1913 január hó 31-én született Ungpetróc községben. A vádat megértette. Bűnösnek érzi ma­gát. Az elnök a vádlotthoz: — Hogyan kerültek egymáshoz? — Ismertem jól, failumbeli, A kérdéses napon a bátyámat kísértem el Nyíregy­házáig. Budapestre utazott, behívták ka­tonának. Amikor elment a bátyám, na­gyon nehéz lelkiállapotban voltam. Elnök: —• Ezért kellett elmenni Nyírbátorba betörni? — Amint a bátyám vonatja elment, Fencsikkel mi is elindultunk Nyírbátor­ba. Én egy fa alatt várakoztam;, amig Fencsik kiszemelte a megfelelő helyet a betörésre. — A betörés további részét ugyanúgy adja elő, mint az elsőrendű vádlott. Az elnök megkérdezteti a vádlottól, hogy tudott-e arról, hogy az egész ország területén statárium van? Falisz erre az a választ adja, hogy nem tudja mi az a statárium. A tanuk kihallgatása sarán megállapí­tást nyert, hogy a betörők az ablak és vasrács kifeszíiése után jutottak a rak­tárhelyiségbe. Kiss István II. csendőrtöfzsőrmester ki­hallgatása során elmondotta, hogyan tet­ték ártalmatlanná Fencsikeí és társát. Az elsőj két betörés után hetekig nyomoz­tak a tettesek után, éjjel-nappal figyelték a környéket, azonban csak a harmadik betörés után sikerült a tetteseket ártal­matlanná tenni. Hajnali öt órakor az ál­lomás környékét razziáztuk át, — mond­ja kihallgatása során Kiss István — ami­kor azt vettük észre, hogy a földek fe­lől két gyanús ember nagy táskákkal az állomás felé igyekszik, Csonka Vince csendőrt küldtem utánuk, aki leigazoltat- ta, majd bekísérte a két betörőt, akik­nél megtaláltuk a lopott holmikat. A tanúkihallgatások után dr. Márkus László és dr. Dernjén József törvényszéki orvosszakértők teszik meg jelentésüket. Mindkét vádlott épelméjű és egészséges. Vádhesséd A bizonyítási eljárás befejezése után az ügyész vádbeszédére kerül a sor. Dr. Márföldy József tömören összefog­lalva mégegyszer ismerteti a vádbedi cse­lekményeket. A tényállás teljesen tisztá­zott. A tettesek beismerésben vannak. Az elsötétítés idején követték el mindhá­rom bűncselekményt. A vádlottak is be­ismerték, hogy a vonat érkezése után fél 12 órakor mentek a betörés színhelyére. A tanúvallomások is igazolják, hogy a betörést éjjel 12 és 1 óra között követ­ték el. Elsőrendű vádlott tudta, hogy sta­tárium van az ország egész területén. Ezt a tényt katonai szolgálata alatt több­ízben kihirdették előtte is. A vádlott — folytatta vádbeszédét az ügyész — leszerelése után, ahelyett hogy bekapcsolódott volna a tisztességes em­berek munkájába, — kocsmába járt, könnyelmű életet élt és néhány hét múl­va már betörésre indult. Rendkívüli időket élünk — folytatja beszédét az ügyész —, amelyben ez első parancs a rend, a fegyelem és a törvény. Aki ma törvényt bont és a máséhoz nyúl, az nem fél sen­kitől, sem embertől, sem Istentől.., — Ma olyan időket élünk, amikor a munkának igen nagy becsülete van, — Vádlottak azonban nem a munkát, hanem azt az utat választották, amely út ide vezetett; — Kéri a törvény idevonatkozó szakaszának alkalmazását. Védőbeszédek Dr. Kosa Barna, az elsőrendű vádlott védője emelkedik szólásra: — Rövid idő alatt ez már a második statáriális eljárás. Az előző eljárásban szereplő Fehér István megrögzött bűnö­ző volt, de csak magántulajdonban levő tárgyakhoz nyúlt, a köztulajdont soha nem bántotta. Most azonban egy egészen Uránia Flltnszlshás. Szeptember 15 16 Sze.da csütörtök Heinrich George művészi és monumentális filmje A titkok vándora Veit Harlan-nak a professzori címmel kitüntetett nagy rende­zőnek kiemelkedő alkotása ez a film, melyben olyan kiváló művészek játszanak, mint Kris­tina Sőderbaum a Lidércféoy bájos főszereplője továbbá Paul Wegenes és maga Veit Herlan is játszik a saját rendezésében. Előadások; hétköznap 4, 6 t. Hungária Fimszfniiás* Szép: 15 16. Szerda-csütörtök Kimagaslóan művészi filmeaemérty Rombadőlt álmok A világhírű szobrász építész ra­gyogóan felfeléívelő karrierjéről szól a film, amelyik mégis ősz szeomlik abban a pillanatban, amikor a művész túlbecsüli sa­ját képességeit, és összeütközik saját magával és a világgal is. Szereplői Heinrich Georg, Olga Tscheova Ejőadások kezdete V»5. V»7, V»9 JlMZMMiHT 260*54 és 301.02 P paradíesoapasszirozé, rántás és tojás sütő, temető kapa, mesdéállvány és mesdétál, — valamint egyéb vasáru és háztartási cikk Dieses István va*kcr<>8kc<tésében Városháza épület. Telefon : 28-64.

Next

/
Thumbnails
Contents