Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-09-15 / 208. szám

4. eUaL naötí#5! vturülF (Trianon 24.) 1943 szeptember 15. S39 szokatlan .jelenséggel állunk szemben mindkét ruszin vádlott esetében;. Ezek a magántulajdon ellen bűncselekményt nem követtek el, nem megrögzött tolvajok, hanem csakis és kizálólag köztulajdoni tárgyakat tulajdonítottak el. Ez a magyar büntető igazságszolgáltatás terén egy tel­jesen .szokatlan jelenség. Magyar ember a köztulajdont még nagyobb tisztjeleiben tartja, mint a magántulajdont ,arra foko­zottabban vigyáz. Ennek oka a közös­ségi érzés mely alapja minden szerves társadalomnak es államnak. Ez az érzés és felfogás az, amely egy népet állam­alkotó képességgel ruház fel. Itt I>élke- let-Európában a legerősebb államalkotó képessége a magyar fajnak van. Ez ma­gyarázza meg, hogy a magyar nép ezer éven keresztül mindig önálló állami éle­tet élt. Ezzel szemben a környező népek csak idoig-óráig próbálkoztak önálló ál­lami életet élni, de ez huzamos soha nem volt, mer nem volt bennük államalkotó­képesség. Különösen áll ez a cseh nép­re, amely már többízben próbálkozott- önálló államot alkotni, azonban ezen vál­lalkozása mindig kudarca fulladt. Leg­utóbb a trianoni békeszerződésekkel nyert önállóságot és magába kebelezte a Magyarföldnek a ruszinok által is lakott területrészeit. Köztudomású az, hogy úgy a cseheknél, mint a románoknál szinte általános volt a felfogás, hogy a köz­vagyon közprédát jelent. A vádlottak a cseh uralom alatt nőttek fel, lettek Ki­forrott emberekké és így természetes, hogy a közvagyon-préda szellemével fer­tőződött meg gondolkozásuk. A vádlot­tak úgy érezték, hogy a köztulajdon el­leni cselekmény erkölcsileg megközelítő­leg sem olyan súlyos, mint a magánjavak elleni cselekmény. Innen érthető meg az, hogy a magánemberek javaihoz nem nyúltak, ellenben szinte gátlás nélkül vet­ték magukhoz a köztulajdcni javakat. — Ezen magatartásuk nem a lopással szem­beni erkölcstelenség következménye, ha­nem helyesen a köztulajdoni lopással szembeni erkölcsnélküliség jelensége. — Nen erkölcstelenség, hanem erkölcs nél­küliség. Ezen fogyatékosság nem az ők alanyi bűnössége, hanem bűnössége an­nak a közszelemi nevelésnek, amely a polgárait arra nevelte, hogy a közva­gyon közprédát jelent. A büntető igazságszolgáltatásnak a feladata az hogy akadályozzon meg min­den olyan magatartást, amely a társas emberi együttélést veszélyezteti, vagy 'e- hetétlenné teszi. Ha ezen célt másként el nem érheti, akkor a társadalomelle­nes magatartást tanúsító, megrögzött bű­nözőket el kell távolítani a társadalom­ból. Vádlottak az emberi társas együtt­élést nem veszélyeztették, mert hiszen az embertársaik tulajdonában levő egyé­ni javakat nem bántották. A többi embertársaik magánéletére nem veszélyesek. Ez okból a társadalom­ból való kizárásukra ok nincsen. Az két­ségtelen, hogy a köztulajdonra veszélyt jelentettek, de ebben nem az ők egyéni erkölcstelensége és romlottsága vezette őket. hanem a cseh nevelés rovására ír­ható, mely teljesen ferde irányban fej­lesztette ki a fogaltunkat a közvagyon­ról. Ezen ferdenevelési hiba kijavítására ele­gendő egy példás büntetés, de nem lá­tok' okot arra, hogy az emberi együtt­élésből teljesen ki kellene zárni őket. Az ítélet meghozatalánál a fenti szem­pont a védelem álláspontja szerint feltét- j len szem előtt tartandó abban a vonat­kozásban, hogy a rögtönítélőbiróság a büntetés legszigorúbb mértékét alkalmaz­za-e, vagy pedig módot találjon arra, hogy a vádlottaknak az életlehetősége meg­maradjon, Dr, Ré:.yi Tibor, a másodrendű vádlott védője azt igyekszik bizonyítani, hogy megnyugtatólag nem nyert beigazolást a betörés időpontja, hogy az az elsötétítés idején történt-e? Történhetett az hajnali 3 és 4 óra között is, amikor már az el- sötétítési időtartam lejárt. Különben - — mondja beszéde során dr. Rényi, — a másodrendű vádlottat alig lehet tettes­társnak nevezni, legfeljebb bünsegédi bűnrészes volt, hiszen nem veit részt a vádbeli cselekményben, mindössze a vállát tartotta addig, Amíg Fémcsík fel­mászott a raktárhelyiség ablakára, Kéri a Veszedelmes tűz pusztított vasárnap Bező községben, ahol hét csűr lángba- ■b or ült és tartalmával együtt a tűz mar­talékává lett. A tűzoltók nyomban meg­támadták a tüzet és fáradságos munká­val sikerült is annak terjedéséi megaka­dályozni, de már nem leheteti megmen­teni a gyúlékony anyaggal telt hét csűrt. Nehéz munkát végeztek a tűzoltók, meri Bező község közismerten szegény vízben és a motoros fecskendő hamarosan ki­szívta a kutakból a vizet, A tűz Kovács János 77. szám alatt le­vő csűrében keletkezett és innen ter­jedt át Gajdasonyi Mihály. Palay Pél Mi­hály, Szabovcsik György, Danulícs János és Pothorin György portájára. Nyíregyháza köztisztasága a legtürel- mesebb, higgadtabb polgár véleménye szerint nagymértékben romlott. Ezt egy reggel 6—7 órai séta közben könnyen megállapíthatja mindenki. Az utca köze­pén az előző nap forgalma otthagyta sa­lakját. A szél szennyes port kavar fel. Az utcákat szegélyező sövények alja a piszok halmozódása, A gyalogjárókat nagy port felverve, öntözés nélkül sep- rik s a felsepert papírulladék és más szennyező anyag az út közepére kerül. Valamikor Nyíregyháza akként oldotta meg a tisztogatást, hogy reggel 4 órakor már utcaseprő-osztagok vonultak át az rögtönítélőbíróságot, hogy Falisz József ügyét a rendes bíróság elé utalják. Az Ítélet Háromnegyedórai tanácskozás után dr. Holényi Sándor elnök kihirdette a rög­tönítélő bíróság ítéletét: Fencsik György elsőrendű és Falisz József másodrendű vádlottat kötél- általi halálra ítélték. A halálos ítéletet a vádlottak megren­dülve fogadják, látszik az arcukon, hogy zavarodottak, szinte nem is hiszik, hogy ez komoly, halálosan komoly dolog ... — A bíróság tagjai kimennek a teremből, a két halálraítélt még mindig feszesen áll a nagy tárgyaló-asztal előtt, várnak üres tekintettel', mintha valami csodára vár- I nának,.. Elégett összesen 300 métermázsa széna és 460 métermázsa szalma. A kár a csű­rök értékével együtt meghaladja az 50— 60.000 pengőt, A tűz keletkezésének megállapítása ér­dekében a csendőrség erélyes nyomozást indított. Előállított két koldust akiket előző este beengedtek a Kovács-féle csűrbe, hogy az éjszakát ott töltsék. Való­színűleg az ő gondatlanságuk okozta a veszedelmes tüzet, amely végzetes lehe­tett volna a falura. Bezőn egyébként már kétízben pusztí­tott olyan tűzvész, amely elhamvasztotta a falut: 1892-ben és 1935-ben. Ha a tűzol­tók nem érkeznek idejében, könnyen át­terjedt volna a tűz az egész községre. utakon és mire a város felébredt, tiszta utakat, utcákat talált. A város anyagi helyzetének romlása olcsóbb tisztogatási megoldást talált és a bértisztogatás lé­pett a rendszeres, szigorú, ellenőrzött egykori városi utcaseprés helyére. Ennek azonban mind súlyosabb következmé­nyei mutakozlak s Nyíregyházáról ma már igen lesújtóan nyilatkoztak, amikor az utcák szennyes képét szemlélték. A köztisztasági feladatok más termé­szetű rendje is panaszra ad okot. A házi illemhelyek tisztítói a hordóba gyűjtött szennyet, hogy a főútvonalak lakóit meg­kíméljék, mellékutcákban bonyolítják le a nagy ammóniákat és szénhidrogén ve- gyületeket felszabadító kocsízást, így a Közép-utca lakói ideges nyugtalansággal zárkóznak e! a szabad levegő elől, ha a jellegzetes kocsizörej vésztjósló hangjai hallatszanak. Ebben az utcában nem mer­nek ablakot nyitni. Ezt a szállítása is le lehetne bonyolítani a késő éjszakai órák­ban a lakók kímélésével. Az idei nyár a kánikula jellemző tu­lajdonságait mutatta. Isten csodája, hogy nem tört ki járvány. A város polgármes­tere kellő időben felhívással fordult a város közönségéhez, hogy a tisztaságra fokozottabb mértékben ügyeljen. Való­ban ennek a felhívásnak igazán itt volt már az ideje. Sajnos, a felhívást nem követték köztisztasági udvarraziák pedig a város kellős közepén is akadhatunk t*» szennyes, mocskos, bűzös udvarokra. -- Most,, amikor a város anyagi helyzete a régi utcaseprés kiadásait elbírják, foglal­kozni kellene ezzel a kérdéssel. Vitéz Juhász városi tisztífeorvos agilitását is­merve, hisszük, hogy átfogó és alapos tisztaságot biztosító javaslatot fog e tárgy­ban előterjeszteni, A közönség legemi- nensebb érdeke, a város tekintély, váro­sunk szeretete és féltése indít arra, hogy a közvélemény mind élénkebben és gyak­rabban felhangzó megjegyzéseit egy kérő cikkben tömörítve az illetékes, hasonlóan a város szeretetétő! áthatott tényezők elé tárjuk. Értéltes középkori fal­festmények kérőitek eíé Sopronbáníalván A sopronbánfalvai templom késő ro­mánkori építmény, a gótikus1 szentélye későbbi toldás. A templomocska külső vakolatának eltávolításakor az építőkö­veken falfestménytöredékek kerültek elő. A Műemlékek Országos Bizottsága meg­vizsgáltatta a templomot s a vakolat eltávolítására és iá középkori freskóik restaurálására, konzerválására csak ké­sőbben kerül sor, de a már előkerült f allfest ményr ész! etekből is megállapítható, hogy a sopronbánfalvai templom falát ér­tékes, középkorból származó falfestmé­nyek díszítik. A már eddig felszinde hozott részlet­ből arra lehet következltetni, hogy az egyik festmény a Három királyok fel­vonulását ábrázolja, sőt bizonyítottnak lehet venni, hogy a templom falképei Aqui'a Jánostól származnak, attól a nem hétköznapi tehetségű középkori festőmű­vésztől, aki több magyarországi templo­mot is díszített, így a márton'belyit és a velemérit is. A vakolat alatt reneszánsz- ízű. cunamentális festés nyomai is fellel­hetők és ékílményes festés borította a csúcsíves menyezet bordáit is, A sopronbánfalvai templom festmé­nyeit a Műemlékek Országos Bizottsága szakszerűen kifaontatja és konzerválja a a munkája nyomán hazánk egy újabb becses középkori művészi emlékkel lesz gazdagabb. (LH,K.) Á budapesti vásáron nagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye“ Kertész Antal likőrgyárának „A F O N Y A“ likőrkülónle- gessége uj csomagolásban kapható mindenütt! A gyár: Debreceni*u, 2. Telefon: 24-90. megbízhatóan és jól vásárol- hat az évtizedek óta fennálló LEFKOVITS buiorkülönlegességi lerakatában Kossuth tér 6. szám. MEGNYÍLT ismét a' nagy népszerűségnek örvendő BacsiU cuKrásszáa (Luther há,-) Naponta: Fagylalt és sütemény különlegességek Veszedelmes tűz pusztított Bező községben Két koldus aludt abban a csűrben, amely hajnalra kigyulladt Fokozni kell a város tisztaságiira szánt kiadási tételeket

Next

/
Thumbnails
Contents