Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-14 / 207. szám
(Trianon 25.) 1943 szeptember 14. S. oiá*t Eltűnő magyar árnyak nyomában ... Kotozsvártéi AfganintáHÍg __ ü a perzsa vezérkari főnökségig Mintegy nyolcvan éve halt meg egy csodálatos magyar tehetség. Ez a férfiú, exotikus országban, rendkívüli körülmények közölt, igen sokra vitte, Katonacsa- iádból emelkedett fel az édesapja grófi rangra. Fiát méltón kitaníttatta: egyike lett a leg' épzettebb mérnököknek. A fiú ezután, iskolai tudásával felfegyeverez- ve már mint meglett férfi, nekivágott a világnak, hogy új országban új sikert Írasson, Nem kisebb méltóságig vitte, mint Perzsia vezérkari főnökének rangjáig és Afganisztán királyának hadmérnöke lett, A perzsa sah még halála után is annyira megbecsülte, hogy hamvait hazahozatta és saját költségén temettette el. Hadd mondjam el, hogy terelődött erre az érdekes magyar emberre a figyelem. Ez maga is érdekes történet. Mit tudnak rólunk magyarokról Iránban, régi nevén Perzsiában? * Megismerkedtem egy perzsa- fiatalemberrel. Vékony, de izmos,- középtermetű, dróthajú fiú, Mohamed Seraf-nak hívták. Akkoriban végezte el a teheráni tisztkép. ző főiskolát. Budapesten volt tanulmányúton perzsa állami ösztöndíjjal. Szeméiye egyébként nem érdekes. Két érdekes'dol- goí azonban mondott a fiatal perzsa katona. Az egyik: Riza Pahlevi sahról, az slső császárról szólt. Elmondta, hogy a sahnak hipnotikus szeme van ,, , Senki ■sem tud vele szembenézni, mert állítólag ,,bűvös erő" van a szemében. Hihetetler kedésemre elmondja példái, hogy amikoi nálunk a sah a tisztiiskolában tett látó gatást. a jelentésttevő tiszt mindig lesütötte a szemét s úgy beszélt. Egyetlenegyszer történt meg csupán kadettéve alatt, — mondja a perzsa. — hogy égi villogószemű hadnagy néhány másodper cig a szemébe bírt nézni az uralkodó diktátornak, A sah ezért 100 krant adót neki, ami több mint száz pengő. A másik érdekesség a következő: — Tudja-e, hogy a mi hadseregünk eg- magyar embernek köszönheti létét? - mondta. — Nem én. Bár valami dereng előttem mintha száz évvel ezelőtt ... — Igen, igen, ez az. Hallott-e valami Karacsayról — (egészen jól ejti ki a ne vét) — a perzsa vezérkar első főnökérő aki az Önök hazájából jött Teheránba És bosszú elbeszélésbe kezd. Oly hihe tétlenül hangzik az egész hogy szüksé gesnek tartottam utánajárni ennek a té mának, Valóban nagyon érdeke« adatokra bul kant am. Csodálatos, hogy ma, amikor nemze kiválóságainkat sorra ünnepeljük, K: racsay Fedornak emlékét alig őrzi valan Pálóczy Edgár, a kiváló tudós írt csupa életéről. Az ő kutatásai szolgálnak al, pul. Ez az érdekes székely ember, Kar csay Fedor, a múlt század legérdekesel utazóinak és orientalistáinak egyike, E délyi katonacsaládból származott. Apj; már alulról kezdett karrier végén kitüi tette a király. Fedor 1805-ben jött hadnagyként a bécsújhelyi katonaiskol ból. Vitézül, verekedett a napóleoni ha járatokban, mint huszárhadnagy. Barnár sült arcú férfiú, erős növésű erélyes alakja mindenütt ott volt, ahol a vagdal- kozás a legvadabb volt. Francia földön Lyonban oly hősiesen verekedett, hogy a fiatal tisztet Miksa főherceg rögtön maga mellé vette szárnysegédnek. Emellett tudományos folyóiratokba — főleg stratégiai és mérnöki — cikkeket írt, A mérnöki pálya volt olthatatlan szerelme. Az 1. számú lovasezrednek lett a parancsnoka. A mérnökséget is kitanulta a későbbi -béke éveiben és néhány év múlva huszárezredesként ment nyugdíjba. , A szabadágharc után fivére Sándor, ekkor Konstantinápolyban, a szultán udvarában azon fáradozott, hogy az idemen- kült magyarokat megmentse, így került ; Kelettel összeköttetésbe a már akkor ! hatvanéves ezredes. És általános volt a j megrökönyödés, amikor nyilvánosságra ! került régi barátjához, Deák Ferenchez í írt levele, 1853 május 4-ről, amelyben be- j jelenti hogy Keletre indul, ,,a király jó- í váhagyásávai. mint a perzsái birodalmi : várak, a vezérkari tisztek képzésének és j a tartományi térképészet főigazgatója..." í Kubínyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum hal- j hatatlanja pedig ez év június 20-án a Nu- j dományos Akadémia ülésén számolt be j Karacsay Fedor ázsiai útiterveiről. Afga- j nisztánról, Bakuról, Kabulról és Bokhará- í ró! Szamarkandról. ahol a deresfejű, vas- j fizikumú magyar katona kellékesen az őshaza iránt is kutatott. Ezeket a helyeket mind végigjárta Karacsay. Karacsayt ez az év már 1 eheránban találta, ahol az akkori sah, a perzsád. Ferencz Józsefe, Naszr-ed-Din kitüntető szívélyességgel udvarába hivta, Kinevezte lovastábornoknak és ettől kezdve öt éven át a vezérkar főnökeként végezte ennek az istenáldotta országnak a katonai szervezését, talpraállításál. Innen a sah továbbajánlotta a szomszéd uralkodónak. így Karacsay még Afganisztán fővárosának, Kabul várának a megerősítését is elvégezte, de hívta meg a sah ajámá- s£ra az afganiszáni emir. Itt is érte utói a halál a magyar huszárezredest. A sah azonban hazahozatta tetemét. megbecsülte vitéz katonáját s tanácsadóját. 1859 július 2. napján ment végbe Teheránban az ünnepélyes temetési szertartás. A sah is jelen volt. — Azóta is ott nyugosznak Karacsay Fedor tetemei a perzsa ezüst országának földjében. Felesége egy Beletti-Bianchi nevű olasz márki nevelt lánya volt. Gyönyörű, klasszikus termetű olasz nő. Gyermekük azonban nem maradt. Karacsay Fcdor fivérének, Sándornak, aki Konstantinápolyban élt, szintén nem maradt utóda s így érthető csak meg, hogy ennek a nagy- akaraterejű, óriási nyelvtehetségű, sokat utazott, zseniális magyar honfitársunknak nyomát ma Magyarországon mi sem őrzi. Egy perzsa fiatal katonának kellett eljönni hozánk, hogy megemlékezzünk erről az elfelejtett magyar katonai zseniről. Kerckesházy József. Elrabolt 20 pengőt, két évi börtönre Ítélték Kocsmai mulatozás közben történt, hogy > egy nyíregyházi kőművessegéd elrabolt | egy cukorkaárustól 20 pengőt, ezért a j nyíregyházi .törvényszék kétévi börtönre ; ítélte. i Karakó István egy Honvéd-utcai kocs- I mában mulatott. Itt találkozott a sértettel, egy Lipaí nevű cukorkaárussal, akinek nekitámadt és erőszakkal kivett annak zsebéből 20 pengőt, A törvényszéki tárgyaláson a vádlott részegségével védekezett. A tanuk azonban igazolták, hogy nem volt annyira italos, hogy ne tudta volna, hogy mit cselekszik. A törvényszék Karakó Istvánt kétévi börtönre ítélte, A vádlott az ítéletet megfellebbezte, Tegnap hirdették ló ebben az ügyben a Tábla ítéletét, mely teljes egészében helybenhagyta a nyíregyházi törvényszék ítéletét. Karakó Isván védője kérte védence szabadlábra való helyezését, melyet a törvényszék elutasított. Az ipartelepeit kihelyezése a nagy városokból a háború után is folytatódni fog mondatta Bornemisza Géza ipa«ügyi níaiszfe? A vidéki városokra nagy szerep vár az átmenetgazdálkodás problémájának megoldásában, E kérdések között egyik legjelentősebb az ipartelepítés ügye. A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelenése szerint Bornemisza Géza iparügyi miniszter rendkívül érdekes cikket írt erről 6 megállapította, hogy az elmúlt években a magyar főváros s nagyobb vidéki városok lakossága tetemesen felHajdúszoboszlói Gyógyfürdő ma már európai hírű Az ország egyik legolcsóbb és páratlan gyógyhatású fürdője. Fedett gyógymedencék, ivócsaruok, inhalatórium, strandfürdő, hullámfürdő, pezsgőfürdő. Páratlanul eredményes fürdő-, ivó és belélegzcfkurák. A fürdőt Hajdúszoboszló 73 és 78°-os sós , jódos-. brómós , hidrocarbooátes hévízzel táplálják. 3000 liter forróviz percenként. Magyar és németnyelvű ismertetővel készséggel szolgál az Igazgatóság. kát végeztessünk, hanem egy egészséges megoldásokat tartalmazó programmal ín dúljunk majd. Természetes, hogy a vidéki városok ezirányú munkásságának megindulása a pénzügyi kéidések megoldásától is függ, de remélhető, hogy a finanszirozás munkájába a magyar hitelszervezetek is bekapcsolódnak majd megfelelő kölcsön- tranzakciók révén. Vasa r öljön textilárukat, őri, Bői di“ vatcikkeket, bahíkelen- gy éket és min den aemü rövidárukat lati®, Hiteiéi faj ídám utca 2 Takarékátjáró Anglia csal a szövetségest számára díliozé olasz gyárainak a4 szenet Stockholm. Az angol tüzelőügyí miniszter közölte az angol szénkívitelí cégekkel, hogy Anglia Olaszországnak csak annyi szenet bocsát rendelkezésére, amennyire a vasutak üzembentartásához és azoknak a gyáraknak van szüksége, amelyek a szövetségesek számára dolgoznak. A Daily Express ezt azzal a megjegyzéssel hozza nyilvánosságra, hogy ezen a télen az olasz otthonokban nem fog angol szén égni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell a Daily Mirror egyik cikkére ,amely Badoglio megadása után a következőket írta: Az ellenség, aki megadja magát, a sortállásban az utolsó helyre kerül. Amikor felvetették azt a gondolatot, hogy az angol bányászoknak többet kell dolgozniok, mert Olaszrszág megszállása esetén több szénre lesz szükség, akkor kellemetlen gondolatok cik káztak át sok angolnak a fején. Túlzott előzékenységnek az ellenséggel szembe» nincs helye. (B. É.) duzzadt ami óriási lakásszükaégletet eredményezett. Ilyképpen a háború után nagyvárosiank egyik legsürgősebb feladata lesz a lakáskérdés megoldása. Ám a lakásprobléma mellett szociális kérdések is sürgős megoldásra várnak s ezek főként az ipartelepítés segítségével vezethetők le. Az ipari decentralizáció már megkezdődött s ennek fokozott folytatása a háború utáni célkitűzések között egyike a legsürgősebbeknek. Ez a feladat két részből áll: egyrészt az ipartelepek kihelyezéséből, másrészt méginkább abból, hogy az újabb ipartelepek tetemes része a vidéken fog létesülni. Éppen ezént az illetékeseknek máris meg kell kezdeni ezen problémákkal való foglalkozást. E problémák nagymértékben igényelnek helyi előkészítő munkát, mert az az érdekünk, hogy az átmenet idején ne szűlcségmegoi- dásokkal kísérletezzünk, ne ítvségjnunkáFdzetek, rajz és író szerek,körző.vonalzó, festek, színes iron, aktatáska, füEesboritó, címke, tns, gumiragasztó és minden olyan papírárn, író- 1 szór ami az iskolában szükséges mind mind j 9 kapható bőséges választékban, még ma is a legolcsóbb árakon Jóba papirüzletben
