Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-11 / 205. szám
'i oldal 1 * J %Á wáA 8 • * •' *, V.-v. ' m/k (Trianon 24.) 1943 szeptember 11. Ülve, vagy állva ? ii!&*l-e as üzleti aisaimazott ? Miit képzelik el az ÚJ kerese teay sermedeiársaíaí*« és az üzleti etikát a inai * Kereskedők és a mők A kereskedelmi koimányzat jelenleg új rendelettervezeten dolgozik, amely a kereskedelmi és ipari alkalmazottakra vonatkozóan is tartalmaz szociális intézkedésekéi. Többek között azt is. hogy az üzlettulajdonosnak meg kell engednie, bog) az alkalmazott ülve végezze nun. ■ kaját, iletölcg leülhessen olyan időben, amikor nincsen forgalom. Ez az hír országszerte megosztó véleményeket váltott ki az üzlettulajdonosok és vevők között atekintetben, hogy megengedhető-e és ez az engedmény nem megy-e a törvényerő- lű kereskedelmi szokások elnyének a kárára. Errevonatkozólag körérdést intéztünk az érdekeltekhez és az így kapott vála- . azokból sok újszerű állásfoglalást kel] regisztrálnunk, amelyekből tulajdonképpen az ú ^keresztény kereskedelem valóban kereszényibb szelleme és fölfogása sugárzik ki. A profítszeUem. — Éppen ideje — mondja egy Európát >art főpincér —, hogy ilyen rendelkezésedet hozzanak. A magam részéről, mint a kiszolgáló személyzet is bizonyíthatja, én mindig azt mondottam, hogy ha nem jön uj vendég és a jelenlevők már ki vannak -Igáivá, s nem hívják újbó, a pincér5; üljön csak egész nyugodtan az alkalmazott. meri az egyszerre fizikai és a ven- eg kiszolgálása folytán kissé szellemi munka éppen eléggé fárasztó. Sőt, mon- dam szoktam a fiatalabbaknak, hogy vegyék elő az újságokat, folyóiratokat éa o vassanak. ha ráérnek, meri csak az az alkalmazott tudja megfelelően kiszolgálni a vendégeket és rajtuk keresztül a jnnkaadót is, aki műveli magát. A vendégekkel, vagy a vevőkkel való üzletszerű bánásmód milyenségét nemcsak a személyzet odaadó szorgalma, hanem tájé- ozottsága is befolyásolja. Mi még úgy nőttünk fel kérem, hogy állandóan ide- oda kellett rohangálnunk ha nem is volt munka, mert a zsidó kereskedelmi men- a i as az volt, hogy: kiszedni mindent I«“ egy emberben van. Ebből az emberből Panát és robotoló kulit csinálni akaró profitszellemből ma már nem kérünk nem munkaadó. sem alkalmazott. Fo a helyes vevőszolgálat. Üljön csak az alkalmazott,' ha így is’ j *“d,a 6Z0l^á!ni * vevőt s nem kell ide-oda mennie az árúért, vajy ha ráér ~ m°"d|a “ e«>-ik "»árkás nevű cég fe. e vezctoje. Nem kall áUudvaríassáogal korulha,bókolúi a vevő,. Udvarias, kt * legyen , kereskedelmi alkalmazott e ne engedien azért emberi méltósága-’ Wl- mert “»W » klvánfa tóle. Egyéb* " VeV6Mk- kereskedőnek tudnia . °éy a vevő Végeredményben bé. keben sem tesz kiilönö, szívességet azzal. hogy vásárol, mert ellenéték-et kap a pénzéért. Ha a tisztviselő a feleket fogadhatja ülve, akkor a kereskedő is megleheti, mert -kettőjük között valójában semmi különbség sincs: a tisztviselő a közösség közügyét, a -kereskedő pedig a közösség áruellátását szolgálja. Az új keresztény üzleti szellem a viszonosságon es kölcsönös megértésen alapszik. _ Ő szintébb és nem megalázkodó tiszteletet egyformán minden vevő iránt és több becsületességet: ez az új keresztény üz- <ieti szellem, amelynek ál kell hatnia minden magyar kereskedőt és alkalmazottat. Amit a vevő szeretne. Hogy ül-e. vagy ál] a kiszolgáló pereskedő, vagy alkalmazottja, az nem érdekel minket. Sőt kifejezetten zavarta az ember a békeidők zsidó üzleteinek kiszolgálási módja. Ha az ember belépett egy ilyen kereskedésbe, akkorát köszönt a kereskedő, hogy majd átesett a pulton. Egyáltalán nem kívánja azt az ember. A kereskedő legyen készséges, udvarias, de azon túl azt csinálhat, amit akar. A túlzásba vitt hajlongás és a régi kereskedelmi dialektika nem európai, hanem keleti „seftelés“. És még egy: szoktassák le a vásárlókat az alkudozásról. Persze, ennek feltétele az. hogy tisztességes haszonkulccsal dolgozattak a kereskedők. Akkor az esetleges lealkudozásra szánt összeget előre nem keli a portéka árába kalkulálni. Ezt szeretnénk s a háborús rideg bánásmód elmarad, mindegy, hogy uinek-e vagy állnak, mert az ülő udvariasság mindig jobb. mint az álló gorombaság.---------«J1.WU4CIU, eiveoe-DocsKor-ba ö ltözött bús magyar állott kétszáz év előtt a lemenő lengyel nappal szemben. Ott állott a lengyel tarlókon, éppen ott. ahol pár éve legfőbb ura és fejedelme ölelkezett össze a nyílt mezőn, megmaradt csapatai arcéle előtt, a török há- boruboí hazatérő fiatal Nagy Péterrel, loth András, a lemenő nap kuruc lovat*. )a aztán nekiindult a világnak: meg sem állott az országúton, míg egy szál ruhában, koldusszegényen ki nem ért Párís- ba. Nemes Tóth András uramból odakint árián francia huszárezredes, tábornok s francia főnemes lesz. _ végül mégis Kodostoban hal meg: gróf Csáky Mihály csukja le reszkető ujjaival szemét. Színes, változatos életet élt Tóth András. — 1733 augusztus hó 17-én ilyen feljegyzést ír be a chamigny-i plébános beine és Marne megyében, a vonalozatlan születési anyakönyvbe: „Ma megkereszteltem nemes Tóth András lovag, a Berchényí ezred kapitányának és hitvesének Pesselier Mária Ernesztin asszonynak fiát Ferencet Ke resztszülők voltak: Courtin Eleonor lo- I vág Chlemont ura és Courtin Maude- Ma del eine kisassony.“ Erről a Tóth Ferencről írja Voltaire: Menj elzebubhoz, gyűlöletes könyvtáros idd taktikádat Tóth lovaghoz Aki elindította a törököket Sabaeth nevében És megtanította a hitetleneket A Dardanellák parti ágyúival Halomra ölni a keresztényeket." Miért gyűlölte ennyire Voltaire a francia földön napvilágot látott magyar Tóth erencet? Hiszen Voltakénak voltak magyar barátai. Talán, mert Tóth Ferenc rancía sikereket ért el és az emigráns Kuruc fia sokszor túlszárnyalta a Keleten dolgozó francia diplomáciát is, tehetségével és munkájának eredményével? Tóth Ferenc maga is nemsokára marsall lett. Egyetlen nővérét feleségül vette gróf \ ergeness, a francia külügyminiszter —- és Tóth Ferenc erősítette meg először a török tengerszorosokat. Tóth a külföldi „kalandor", Tóth tette bevehetetlen erőddé a világ egyik legfontosabb átjáróját, a Dar dán el Iá kát és a Boszporuszt, a Földközi-tenger és az orsz Fekete-tenger átjáróját, amelyről ma annyit hallunk. És mindjárt itt megmondhatjuk nogy kár ' olt haragudni a soviniszta francia Voltakénak mert bizony a szegény „Chevalier de Tott“ igen tragikusan ejezi be rövidesen hányatott', nyugftot nem találó életét. Akárcsak az apja, az öreg Tóth András, szerencsés sikerei tetőpontján csak szerencsétlen bujdosó és csak úgy, mint néhai Tóth András a kuruc brigád ér os Tóh erenc is vérétől es honvágyától hajtva, elhagyatottan fejezi be szomorúvégű életét. Tóth Ferenc élt, működött, megalkotta azt a világcsodát, amely azóta is. ma is, hatalmat ad Törökországnak — aztán meghalt és vágy száz éven át .senki sem törődött vele. Történt aztán mintegy százhúsz évvel Tóth Ferenc halála után, az első világ háború kitörése előtt, hogy egy magyar mágnás, gróf Eszterházy Sándor, a mar caltoi földesúr, egymásután hat gyermek édesatyja lett. Az utódok az ősök kinti érdeklődést is felkeltették a . magyar mágnásban és Eszterházy kiderítette, hogy fiatal olasz feleségének dédatyja’ francia ágon, magyar ember volt. Hiszen éppen ezekben az időkben esett meg egy Parisban élő magyar diplomatával, egy főúri ^szalonban — hogy született francia grófnőtől — ősi magyar dallamokat hallott zongorázni, — Hol tanulta? — kérdi, ~ 0h- a nagyanyám tanított rá. xNagy anyám édesanyja magyar asszony volt. A szépapám még ,.Prince Ragotzky"-val menekült ide. Eszterházy is valami magyar dédapáról hallott felesége családjában. Valóban így volt. Hosszú sor olasz és francia név után a sor megakadt Tóth Ferenc névénél, a Dardanellák magyar megerősítojé- nek nevénél, aki Eszterházyné, született Aldobrandini Ágnes hercegnő dédapja volt. Eszterházy Sándor tehát nem nyug szik és tudósakat, elsősorban Páióczy Edgárt bízza meg gyermekei érdekes ősé nek felkutatásával. Hisz a dédapa állítólag hárem világrészt bejárt és naplót is írt, így kerültek felszínre Tóth Ferenc eredeti emlékezései - és pedig egyenesen Amsterdamból.. Pedig a kartársak meg maguk is nemrég életben voltak.—- 1 agának Tóth Ferencnek gyenmekeí is ne moly rég, itt éltek köztünk. A ma gyár szabadságharc idején Tóth Ferenc leányai közül Tóth Zsófia, francia neme» alapítványi hölgy még él Versaülesben. Nővére, Tóth Franciska pedig a iiancour- tí herceg felesége. És maga Tóth Ferenc? Élete valóságos regény A kis Tóth-gyermek francia tiszt esz uzerseget tanúi. Aztán nagy útra vállalkozik: a Kaukázusba megy Ghirej tatár khan fehér udvarába. Visszatér Konstan tmápolyba. Itt nővérének férje már be- • folyásos francia diplomata. Kézről-kézre adjak Tóthot. A pasák, a kajmakán a nagyvezér barátsága csak egy-egy lépcső fl Baross Szövetség tagjainál vásároljunk I Hartot Lajos posztó- szövet és textil üzlete HYIBE8YIÁZA, fáY ÁDÁI UTCA 2. SZAB «egbiahatóan és jól vásárol***** M évtizedek óla fennálló LH10YITS bntorkfilöniegességi ierakatában Kossuth tér 6. szám. Italszflkségletél Rácz Gábor ram és likörgyáráböl szerezze be, — Bocskay utca 6. it Clpflház nyíregyháza, Zriiyi Ilona a. i Legmegbízhatóbb beszarsi sí forrás mindennemű cipőárukban. Alapítási év 1900. Telefon 25-79 Divatárut, síiyMf és szintül vásároljunk Major Ágoston divatáruüzletében. TeL 28-88 Külön nagybani osztály. _ K önyv, papír, irószér Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 DeoaiocAt-czcflx beréteMrfnti* kapt&t6 JÓBA Wfr* Wotében, Bethlen-utca 1, —^ Ülänö magyar árnyak nyomában ... r©fh Ferenc megépíti • Dardanella-erődöket L' i
