Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-10-16 / 234. szám

«. Íiíá&.i "áMÜMNi (Trianon 24.) 1943 október ti Jél akar éiksiai? SIESSEN A NÉPSZERŰ / / ✓ A ie^küfiaSbk efeédtok ém vacsorák: Legjokk s®r és bor! ___________________________ lénaregrgellk! Solid poígrári árak! ig azolvány ,illetöleg az iparengedély visszavonása tárgyában kiadott 5.010/1942 M. E. számú rendelet végrehajtása te­kintetében valamennyi másodfokú ipar­hatóságokhoz intézett körrendelet (meg­jelent a Közgazdasági Értesítő 1942. évi szeptember hó 27-i 39. számában) a szín- leges iparűzés kivizsgálását az elsőfokú iparhatóság feladatávát teszi. Adott eset­ben tehát a tényállást az iparhatóságnak kell elsősorban saját főiskolai képzettsé­gű közegeivel tisztázni. Ez a vizsgálat a szükséghez képest váratlan helyszíni szemlére, tanuk (szomszédok, vevők stb) kihallgatására, az érdekeltek személyi viszonyainak (vagyoni helyzet szakkép­zettség, eddigi foglalkozás stb) megálla­pítására ,a szinleges iparűzéssel gyanúsí­tott személyeknek egymáshoz való jog­viszonyának tisztázására, az ezekre vo­natkozó okiratok bekívánására stb, ter­jedjen ki. Amennyiben egyes esetekben a tényállás tisztázása érdekében, a ren­dőrség, vagy csendőrség közreműködése nem nélkülözhető, a mekkeresésben tü­zetesen meg kell jelölni, hogy annak mi­lyen tények kiderítésére kell irányulnia, A tényállás tüzetes tisztázása után a vonatkozó összes iratokat (feljelentés, ta­núvallomásokról, helyszíni szemléről fel­vett jegyzőkönyv, bekívánt okiratok, stb) véleményének közlése végett az illeté­kes kereskedelmi és iparkamarának kell megküldeni és a szinleges iparűzés fenn­forgása kérdésében csak az iratok visz- szaérkezése után kell határozni. Hónnap származik a binxii neve? Nemcsak szakkörök előtt ismeretes az a tény, hogy az aluminium előállításához szükséges nyersanyagot bauxitnak Lívják és hogy ebből a nyersanyagból különbö­ző kémiai eljárások segítségével először tiszta timföldet, áz alumíniumoxxido-t nyerik és csak ebből állítják elő az elektolytikus olvasztókemoaeékben a tiszta alumíniumot. Aa alumíniumnak az alkalmazási területe rendkvul nagy és a különböző alumínium-ötvöz elek a leg­különfélébb feldolgozásban kerülnek for­galomba. Közismert az is, hogy a leg­több és a legjobb fajta-ötvözetű alumí­niumot a repülőgépiparban használják fel, azt azonban már kevesen tudják, hogy az aluminium nyersanyagát miért hívják ,,bauzit“-nak. Les Bauz környékének néhány helyén vöröses színű ásványi anyag;a bukkan­tak valamikor, amiből arra következtet­tek, hogy a talaj vastartalmú. Piene Berthier a híres mineralogus és a párisi Tudományos Akadémia tagja kutatásokat folytatott itt, aminek eredményeit 1821- ben írott értekezésében az .Annales des Mines" című tudományos folyóiratban hozta nyilvánosságra. Ezt az ásványt Berthier — amelyet akkor vasoxyddal szilícium- és titánsavval szennyezett tim- földhydrátnak tartott — „La Bauxit“- na knevezett el. Az elnevezés azután /később a többi kul'túrnyelvek is átvet­tek. ' v ’ rart Házasodjunk vagy ne ? Mikor az egész világ megkergült vul­kán módjára füstölög, recseg. forrong, í nagyon nehéz fiatalnak lenni. Fiatalnak egy új élet kezdése előtt! Mert hiába van háború könnyel, gyásszal, drágasággal és ami a legrosz- szabb, nagyfokú bizonytalansággal, ha két fiatal teremtés megtalálja egymást, bi­zony követni akarja az Istentől beléje- oltott évezredes törvényt, s elhagyván apjál, anyját, új életet akar kezdeni csakúgy, mint a legnagyobb béke idején. S ilyenkor a menyasszony aggódó szülei, a vőlegény jóbarátaí, s többé kevésbbé kaján ismerősei minden szónoki képessé­güket s legmeggyőzőbb érveiket előve­szik, élénk színekkel ecsetelve a helyzet komolyságát, a bizonytalanságot csak­hogy a házasságra lépőket a ^meggondo­latlanságtól" visszatartsák. Kétségkívül a háború egyik igen sú­lyos problémája: „házasodjunk vagy ne?" „Merjünk" férjhezmenni, vagy in­kább várjunk továbbra is a védettebb szülői otthonban, míg a viszonyok kon­szolidálódjanak? S problémánkra nem tudunk feleletet találni mások cselekedeteiben sem. Mert ha körülnézünk, azt látjuk, hogy az emberek egy nagy csoportján valóságos házasodási láz vett erőt. Nem törődnek a súlyos anyagi nehézségekkel fittyet hánynak a problémák tömkelegére és „minden percért kár" s ,,egy nap a vi­lág jelszóval fejest ugranak az esemé­nyekbe. Lakás? Albérletben! Koszt)? Hol ennél, hol annál az anyósnál. Mind nem fontos, csak párja ,társa legyen az embernek. Viszont szép számmal találkozunk ezek mellett az ellentábor tagjaival is, akik a házasságnak még a gondolatát is elhese- getik maguktól. Elvüket fennen hirdetik és kitartanak a mellett, hogy felelőtlen dolog háborúban nősülni, mikor azt sem tudjuk, hogy mit hoz a holnap, s vajon nem szólítja-e el az ?fjú férjet, jövendő vagy újdonsült édesapát a haza boldog­sága és szabadsága az élők sorából? S valóban, melyik út követése a he­lyes? A „lesz, ahogy lesz" merészeké és bátraké, vagy inkább az óvatosabb és töprengőbb embereké? Hiába is vitatkoznánk ezen, mert erre csak egy adhat feleletet: a szivünk,.. Vagy talán nem í§ a szívünk, mert ez a kis bolond ketyegő jószág már sokszor dörömbölt vadul s a végéé mégis kisült, hegy a szerelem. .. csak talmi volt. In- • kább a lelkünk, az ösztöneink, melyek legtöbbször minden elaltaíási próbának ellent adnak, s csalhatatlanul megérzik: sorsteremtette párunkkal találkoztunk avagy nem. Azzal, akinek képét születé­sünk pillanata óta szívünkben hordjuk, aki benne van idegeinkben és ösztö­neinkben. Akivel minden nehézség köny- nyü lesz, de aki nélkül apróság is elvi­selhetetlen. S akkor, csak akkor sza­bad a mai időkben vállalni a házasság szentségét. Mert ha valaha is komoly lé­pés volt, ma ezerszer inkább az mikor felelőssége tízszeresére, százszorosára emelkedett. Ma nem engedheti meg egy leány sem magának azt a luxust, azt a jóvátehetet­len csacsiságo-t hogy azért menjen férj­hez, mert már eljött az ideje. Vagy azért, mert a maga asszonya akar lenni vagy esetleg jobbhiján mégis igent mond- jón a kissé ügyefogyott kérőnek. Sem a fiatalember nem nősülhet pusztán azért, mert valaki „bolondul megtetszett". Az így kötött házasságokból súlyos időkbe» súlyosabb terhek keletkeznek mini egyéb ként. S a sors első pörölycsapása szét zúzza a laza bilincseket. A házasság bizony, nem játék. Az nagyon komoly dolog s a háború nean * rózsás, hanem a komolyabb oldalát nö­velte. Nagyon nagy összetartozási érzé*t összhang és felelősség kell hozzá. Aki ezt érzi, s aki komolyan megtalálta neki teremtett párját, az nem is riad vissza semmi akadálytól, semmi nehézségtől s háborúban épúgy szívesen vállalja a hi. zasság kötelékét, mint békében, Sanmartonóí Czapp Éva JEGYEZZE FEL rádió készüléke hibajelenségeit meri ezek közlése olcsóbb és gyorsabb javítást eredményes HOPS EÍLMÁ88 radk laboratóriuma eteti»■ len tv. 10. — Tel 29—2?­1 Baross Szövetség tagjainál vásároljunk I Á budapesti vásáron nagy sikert aratott Harto$ Lajos posasiő- szövet ém textil üzlete MYIREGYHÁZi, ¥4Y Á0Á1 ÜTC4 2. SZÁM. mmm Kertész Antal likőrgyárának ltA FONY A" Ukérkülönie- géssége uj csomagolásban kaph&tő mindenütt! A gvár: Debrecens-u, 2. Telefon: 24-90, Italszfikséghídét Rácz Gábor mm és likörgyárábo! szerezze be, — Bocskay utca 6 Iliiti Cmdliáz »!■■■■■■■ Syiregyítáza, Zrínyi Ilona a : Legmegbízhatóbb beszar * - sí forrás mindennemű cipőárukban. Alapítási év 1900. Telefon 25-7? m Divatárut, suimi g$ szívéig! vásároljunk Üayur Ágoston divatára üzletében. TeS. 38-88 V . rr r‘ . 4 .- t ~ Vt , — Külön nagybani osztály* ­Sony?, papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 — Tanulók öröme a Jó töltőtoll. Öleié árak nagy választék JÓBA-papírizletben — Zsebírónok, takarék-írón, automata

Next

/
Thumbnails
Contents