Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-25 / 217. szám
fTrianera 24.) 1943 szeptember 25. ». «íéf*4. Kórl«véi helyett ezuson hozom szives tudomására % hőlijv közönségnek, hogy megérkeztek a választékos ízlésű LEGÚJABB KALAPMODELLEK Áralakításokat model «k után vállalok- . . Lazar ovitsné-kala aszalón (LUTHER HÁZ) A „gaboaa«rablék“ nyomában Idagy**8 h&fflvéd»h felsál oltják mm ®krá» »ép békést, masabáfái [Hcnré haditudósító osztály, — {Honvéd haditudósító osztály. — Ukrajna, augusztus végén. Hajnali öt őrikor érkezett a parancs: j,Egy megerősített orvlövész-banda ayomul előre az erdősvidéken, nyugati hányban, útközben falvakat rabol, terelést éa gabonát éget fel, a huszár szá- eíd Ch, község északi oldalán vágjon a Csoport elébe és azt semmisítse meg!“ Nokivörösödött képpel tűzött már a *ap — égetően forró itt a nyár — napok ?ta felhőt sem láttunk, kéken és t.sz.án ayult felettünk el a végtelen égbolt. A barnatörzsű, rengyoskérgü fenyők lustán ágaskodtak körülöttünk, az egyébként íüüpedós, iszapos talaj repedezettre száradt és a finom, aprószemű ukrán por mint a porhamyós zápor, úgy verte képünket. Hosszúranyuit rozstáblák között ügettünk, néhol még künn álltak a mcgrogy- gyant keresztek, de a legtöbb fö’dhasá- bon csak a megsárgult tarló feküdt., a húsos -rozskévékből már kiverték a magot: a békés, termelő ukrán munka gyümölcsét. Kitűnő termés volt az idén is: n munkás ukrán parasztok, a magyar meg szálló csapatok biztosítása mellett nyugodtan hasították és vetették be a földeket és aratták le a dúsan termeti rozstáblákat, búzaföldeket, árpa- és lenveté- 4eket, Ukrajna határán páncélos és repülő- csaták dübörögtek, itt az ukrán föidek közé szórt erdőkben és nádasokban meg a Moszkvából irányított crvlövész-ban- dák garázdálkodtak, de a felszabadított ■aknán nép miísem törődve mindezzel, feküdt neki a saját földjén a saját termésének. Most nem álltak mögöttük a ko:- Heszck b'ztosai, nem do’oztatják őket, mint az állatokat, a mindennapi sovány és fukar kosztért csupán, hanem tudják, hogy a mauk hasznát szolgának. És végre az ukrán paraszt jókedvvel és igyekezettel dolgozott, a magyar megszálló erők támogatása és biztosítása mellett. Mert a rnagyar fegyver áli't őri íz ukrán munka fö'ött. Az elszaporodott é6 mindig növekvő orvlővészban^ák központi irányítása mellett igyekeztek szabotázst szítani, ahol nem tudtak rombolni, felperzselni mindent, ami felégethető, megzavarni a békés termelés rendjét és nyomort és éhséget zudí'ani a boi- ■«evizmus alól felszabadított Ukrajnára. Moszkvában jól tudják, hogy Ukrajna nem áhitozza vissza a szovjet uralmat és bármit is hoz rájuk az idők sodra, minden szabad és munkás napjuk erősíti és izmosítja bennük a függetlenség vágyát és gondolatát. Ezért használtak fel minden alkalmat arra, hogy szervezett orv. lövészbandákkal nyomorítsák továbbra is Ukrajna népét. De a magyar katona őrt á lt hatalmas területeket biztosított, közlekedési vonalakat erősített meg, hogy folyjon a munka és teremhessen a dús, húsos, termékeny ukrán föld. És feltűnő volt az idei nyáron, hogy az orvlövészek békén hagyták a termést. Természetesen pillanatig sem vezetett félre senkit ez a ,,trükk", ahogy az ukránok nevezték ezt a moszkvai taktikát. Utóbb kiderült: tel'esen igazuk volt. — j Moszkva trükkhöz folyamodott, de ekzá- mítoíta magát. Mint elfogott orvlövészek- nek vallomásából kiderült, a megindult nyári offenzívat olyan eredményesnek gondolták, hogy arra. számítottak, mire a. gabona érés ideje bekövetkezik, már Ukrajnában lesznek és ők aratják le ax idei termést. És hiába dolgozott volna az ukrán paraszt munkájának gyümölcsét megint elvitték volna a kolhoszok, a népbiztosok, meg a, kiéhezett bolsi haderő és következett volna a nyomor meg a téli éhség. De a német véderő felmorzsolta * tömeges szovjet átórőkísérleteket. a moszkvai , álom“ csak álom maradt. Ukrajna learatott, betakarította a termést, a kövér búza- meg rozsszemek, de a többi ve- temóny Í3 zsákokba tömve állanak a raktárakban. szobák legféltettebb zugán és az asztalon van már friss kenyér. És ,,amit még lehet, elpusztítani" jelszóval indultak meg az orvlövészgaráz- dálkodások Ukrajnádban. Felperzselni aj még el nem csépelt termést, kifosztani a falvakat, elrabolni, amit lehet, vagy felégetni. A fenyegetett s rettegő lakosság 1 tömegesen fordult a magyar csapatokhoz j védelemért. j De amagyar katona őrt állt. Egy ilyen „gabona-rabló" bandacso: port ártamatlannátételére índu’tunk mo í j is. Egy huszárszázaddal. Egésznapos út | után értük el Ch. községet. Itt kellett | elébevágni a nyugatra vonuló csoportnak és egsemmisíteni. Már szürkült és a sűm, sötét orosz este kezdett' ráülni a falura, amikorra a század nyugatra széles félkörívben lezárta a községet. Két puskásraj a falu keleti szegélyén ásta be magát. Az ő feladatuk volt, a faluba az éj leple alatt beszivárgó orvlővész.eket behatani a felállított gyűrűbe. Tudtuk, hogy éjszaka lopóznak be a faluba. Nem is tévedtünk. Éjfél körül járhatott már — meleg és fü’ledt volt az éjízaka — amikor az elő- rcküldött Íeldertíjárőrök jelent ették az orvlövészek érkezését. Kocsikkal jöttek. A nagy csendben a zörgést is hallottuk. Most már csak a keleti szegélyre állított géppuskák megszólalá-sát vártuk, hogy azután kezdődjön el a tánc. A lóranőtt fiúk. úgy feküdtek itt a hevenyészetten ásott lövészgördökben, futóárkokban, —- mintha itt nőttek volna fel és nem azokon a fényesszőrű paripákon. Nem sokáig kellett várni. Kezd-dött a tánc és hajnalig tartott. Az orvlövészek vakmerőén védekeztek, de a széles gyűrűből nem tudtak kitörni. Tzenkét ha, lot íjuk lett. Tizenöt fogságba került, CH: kocsit zsákmányoltunk, megrakva gabs- nával és lábasjószágokkal. A „gabona- rab16" csoportot, mely napok óta garázdálkodott a környéken, elkapták a magyar huszárok. Még aznap a zsákmányolt több mázsa gabonát szétosztották a kifosztott lakó» ság között. MEGNYÍLT Ssroét a ftagy Gépszerűségnek örvendő BucsiR (Luther há-) N- pont a - Fagylalt és sfHeménv különlegességek Ax Idén sokkal több ember jnt ruhához Miiiiép *<it«l«k as«repein«lt as új »«pmházait akcióban j Budapestről jelenti a Magyar Vidéki I Sajtótudósító, hogy a kormány intézke! désére az idén a tavalyinál jóval szélesebb keretek között bonyolítják le a népruházati akciót. Az olcsó, de jó minőségű áruból, most nemcsak a falu népe, hanem a hadiüzemek munkásai is részesednek majd. Ebben a nagyszabású akcióban kivétel nélkül az összes gyárak résztvesznek, Az Anyaghivatal előírta, hogy melyik gyár mit és mennyi árut tartozik leszállítani. A végleges megállapodás értelmében 300 ezer férfiöltönyt készítenek, 200 ezer női bekecset, 1.5 millió munká» ruhát, 600 ezer munkásnadrágot 500 ezer darab rövid alsónadrágot, 200 ezef darab flanelből kászült hosszú alsót, t millió méter vászonárut és 1 millió darab férfiinget. Az egész szállítmány értéke 150 millió pengőre rúg. A munkásság kiskereskedői árba#, kapja meg a cikkeket tehát 30—40 százalékai olcsóbban, mintha a néprubázaií akción kívül jutna hozzá. A háztulajdonosok is felújítási és utánpótlási tartalékot akarnak gyűjteni Minden fnemiyi*«gben legmagasabb naptáron Mustot és ujbort vásárol Kertész Antal bornagykereskedő OERRFCEMÍ UTC& 2. 24—QO ismeretes, hogy a pénzügyminiszter egy nemrégiben kiadott resndede té-vel lehetővé tette, hogy a kerskedelmi és ipari vállalatok felújítási és utánpótlási adómentes tartalék létesítését, amety a háború utáni ilők gazdasági megerősödését célozza. Ugyanilyen kedvezményre tartanak igényt most a házulap cnosok is, akik akciót indítottak a kedvezmény rájuk való kiterjesztésére. Arra hivatkoznak, hogy a mai építő- anyaghiány és nagy drágaság lehetetlené teszi számukra az épületek megíe’elő karbantartását és modernizálását. Ez a körülmény az épületek leromlását ,idő- előtti elavulását idézi. eiő. A háború u' án sürgősen gondoskodni kel: a házbirtok karbahelyezéséről és a mulasztások pót lásáról. Erre a célra azonban jelentős tőkét kell biztosítani, ami csak tartaléko- ■ lássál lehetséges. A báztulador.osok ezért adómentes céltartalék létesítésének, engedélyezését ké 1 rik oly formában, hogy a házbérjövedelem egyrészét adómentesen tartalékolhassák a háború utáni felújítások céljaira. Közérdekű — mondják a háztulajdonosok hogy a házakban fekvő nemzeti vagyon ne pusztuljon és a háború befejezé« sekor, amikor a nyersanyagok már ren aelkezésre állanak és munkaerő is less bőven, azonnal megindulhassanak a nagy arányú tatarozást, átalakítási és modernizálási munkálatok. (Magy. Tud.) Munkásokat és munkásnöket felvesz jjróf Zichy János €3éx» Konzervgyára Nyireefháxa, Sxcotmihályi nt 4
