Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-25 / 217. szám
t äI«S« Hasznot hajtó költözködés Rettenete»*n ki vagyok fáradva ami *«m is csoda, amikor három napon át köl- fezkődtem. Ezekkel a szavakkal fogadott •gy fiatal asszony, amire én örömmel tálasról lám. Hála Istennek, hogy az em- fcer már költözködésről is hall beszélni, •»ért eddig hamarabb el tudtak válni a •házasfelek egymástól,, mint a lakó meg- 4nt házigazdájától. Az asszonyka erre huncutkásan nézett rám és elkezdett •lyan szaporán beszélő!, hogy én többé sióhoz *c® tudtam jutni. — Jó anyámtól tanultam, hogy az embernek épen úgy kell évente költözködni, «int a vándormadaraknak, mert mind- annyiunknak nyárban mások az igényei «int télen. Erre való tekintettel és minden tavasszal lakásunk nagyobbik szobájába költöztetem a fami iámat, ahol van köven napfény és levegő, télen a kisebbik szoba a nappalink, mert ezt nem éri ágya, szél és kevesebb köbméter levegő van benne »tehát felényí tüzelőt igényel «int a msik szoba. — Már közbe szólt pedig még nem ériem a m on dókám végére. A költözködést se hasonlítsa össze az asszonyok szokásos nagytakarításával, már csak azért sem. mert én mindent -ki hord a tok és igy •em maradhat észrevétlenül egy egérlyuk, vagy egy hangyafészek sem. A szék lények tartalmát is megcserélem, am: azért jó, hogy az esetleges penészgócckaj Is meglátja ez ember. Ezeket formaiinna ■dörzsöltetem be és a nyitott szekrényt jói áitüttetem a nappal, ilyen alapos munka «ellett jön rá az ember arra, hogy pél- «Iául a babaruha között is lehet kincseket találni, mert a gyermekek ősember- t-I örökölt gyűjtési szenvedélye sok «indent megment a pusztulástól, amire •sak később jönnek rá a felnőttek. Én például találtam egy olyan, szőnnedara- feot. amelynek segítségével ki tudtam a 'tétikabátom gallérját jávíttatm. A költségekre kíváncsi, azt is elárulhatom. hogy elég sokat fizettem a •fiaspzámosoknak, de nem bántam meg «ért megtaláltuk azt a gyűrűt, amire azt hittük, hogy ellopták. Ezenkívül megleltünk egy olyan békebeli mosdószap- panf, amelyet egyik hűtien háztartási alkalmazottam dugott el ínséges időkre szánva, mégpedig egy olyan borítékba, ami neki volt címezve. Az is sokat ér, hogy ha az ember tisztába jöhet az őt környezőkéi,, A pince és a padláson elraktározott holmi nagyrészét is kicseréltettem, mert «yáron a mosó dézsának és más faárunak •a pincében a helye, hogy össze ne ömöljön, télen azonban kell a pince a szénnek és a zöldségfélének. A faárut a padláson te?l‘e raktam különféle nem égő anyagok, bal és ez által a ládák szerepét töltik be, amit a légo!ta!om is megenged. A padlást 1 eh om ok altattam, úgy, hogy 9 cm. vastag legyen a tapasztassa! együtt, ** által legalább 5 mm. szenet fogunk megtakarítani. A szobák ablakait újra .kittteltettem, a zárakat megolajoztaítam, «winden vasárut olajjal átdörzsöltettem, ®ert most sok szenet tüzelnek s e miatt tele van a levegő kénes gázokkal, ami vzétmar minden fémet, hogy ha nem védekezünk ellene. Várjon még a megjegyzéseivel, hadd •mondhassam el ,hogy a kamarából be- költőztettem a paradicsomot, a gyümölcsízekéi Q 'T'í fx A v iiír rx* . 1 ___ w ww, mi mmm mm « AIOI fifCLA ftste# at imam mm$ 3t a betegnek szánok ,a konyha melletti b« nyílóba, mert azok a régi helyen azét fagynának. A paradicsomomra különöse vigyáztam, mert azok az Igéretföldjéré származtak. Hogy hol van az ígérelfö djc elárulhatom, nogy az egész nyíregyház határ annak számít, amióta hatósági árai vannak megállapítva. Azóta a régen is mert termelők csak ígérgetik a szálkást hogy aztán új vevőnek adják oda a tér mékeket, természetesen, némi beszállítás költséggel súlyosbítva. A paradicson pedig nem valami zsenge növény volt a; idén, hanem valami nagykort ért fonnyadj va’ami, dédanyáink arcán látott ráncoka' juttatva eszünkbe. — Már megint közbe szólt, holott m«jj azt sem tudja, hogy a kamarába miért költöztettem ki a ruhákat, mert azokat télben a moly t;em veszélyezteti, a fagy pedig nem árt azoknak. Természetié sen kötélen vannak szétterítve hogy a levegő járja, és hogy az egér kárt ne tehessen. bennük. Most még nincs ugyan ezekből egy darab sem a házam táján, de tapasztalatból tudom, hogy ezek is minden ősszel a kertekből fedél a’á szoktak beköltözni. A ruhákat természetesen osztályoztam és a foltnak valókat számba vettem, Egy viseltes téli ruhámból lehetett annyi ép részt kivágni, hogy egy ügyes varrónő segítségévei a kisleányom , új“ ruhát kaphatott belőle. ■— Látom az arcáról, hogy most arra kíváncsi, hogy mit csinálok majd télen, ha most ilyen szépen rendbe szedettem mindent. Megnyugtathatom, hogy a háziasszonyoknak sohasem lehet nyugta, mert az idő vasfoga mindent pusztít és ezt a pusztítást kell késleltetnünk. Tudom, hogy ezzel a fejlődést gátoljuk ugyan, HHnam mert ha a nagyanyáink által használt zárak most is jók volnának, akkor nem jutottunk va.na «1 a nagyobb biztonságot adó Wcrtheun zárakhoz. Ma. azonban más a helyzet, most a takarékosság hazafias kötelesség. Minden megtakarítás fokozza a belsőfront eLlenáásáí, tehát maguknak kell sertést hizlalni, tyúkokat tartani, ellenőrizni, bogy a kéményseprők a padlásra menve a kéménynek tető felé eső részét is kíseperjék és ezzel jobb ! hatásfokot érjünk «1 a tüzelésnél, A vetőmagvakra is gondodni kell, nehogy azokat a túságos hideg tőnkre tehesse. — Végül elárulhatom magának, hogy a költözködésem áüamkölí.séggel történt. Találtunk annyi ócskavasat, selejtes papírt, haszná,hatatlan rongyot »amelyekért a beváltók elég pénzt adtak. Ma már el. múlt az az idő. amikor az asszonyoknak csak annyit kellett tudni, hogy ha esik az eső. akkor az eresz alá álljanak. Ma hasznosítanunk kelt azt, amit a fizika, a számtar, és a háztartástanból és az egész-, ség tanból tanultunk. Ma sokat kell dolgozni a férjeinknek, hogy megkeressék a •szükséges pénzt, de nekünk éppen úgy kell küzdenünk, hogy azt megtarthassuk és hasznos célokra fordíthassuk, Egyszuszra ennyit mondott az a felsőbb iskolákat végzett kis székely asz- szony nekem és én úgy érzem, hogy nem kell az elmondotakho* komentárt fűznöm, Siposs Árpád, Pásztorkodásból él Máramarosban egy elrománosodotf, írni-olvasni nem tudó báró Nem mindennapi esetet tárgyalt a má- ramarosszígeti törvényszék. Amikor -az altiszt báró Pilder Jánost hívta be a tárgyalóterembe, egy román viseletű pásztor lépett be a terembe. Amikor a személyazonosságát felvették, megállapíották hogy báró Pikier János 42 éves, rozáliai születésű és lakos, görögkatolikus vallású pásztor, román anyanyelvű, ezen kívül más nyelvet nem beszél, írni-olvasni nem tud. A vád az volt ellene, hogy a levente- intézményt sértegette. A tárgyalás során a vádat nem látták beigazolva, ezért felmentették, ellenben azért, mert illeték- telénül tartózkodott a leventegyakorlato- xás színhelyén és beleszólásával zavarta azt, 50 pengőre büntették., A szabadságharc után, a Bach-korszak- ban Máramarosba került egy báró Pikier Johann nevű komiszárius, akinek egyik fia elvett egy román leányt. Ekkor kezdődött meg & család elrománosodása, A család Rozálián és környékén elszaporodott, s a báró Piklerek legöbbje kanász, illeve juhász; Egy törők közíró véleménye Moszkva törekvéséről Istanbul. (TP): Ami még sohasem történt meg: a szovjet európai aspirációi és a tengerszorosokra vonatkozó igényei immár Yalcsin örök publicistát is a leg. nagyob mértékben nyugtalanítják, pedig ez az úr arról ismeretes hogy a múltban mindenképen az angolszász-szovjet ástera Sándor divatáru üzletét a Városháza épületből a dör. kát. püspöki palotába pirmwii' m rwiiiihmwn- ■■■« imrmmnmsm ^iwiiiiiwH.i^ijiiijjujiüKijiiijji-hr.ii^j.^iiiL.1 Fábián piipirkeraskedise es éllé jfeelyaste át. vonalon állt. Yalcsin a Tani© címő lapban arról értekezik, hogy a szovjet közvetlen európai igényeit az alábbiakban lehet összefoglalni: Igényt tart a balti államokra, keiletlengyelországra és Beszará- biára, beleszólást követei a német ügyekbe és legfőbb elenőrzést kíván gyakorolni azokra a kis államokra, amelyek a Szovjetuniótól nyugatra vannak és . ________ «mul j ..... ■ amelyek egy esetleges defenzív <?*5v«tafe- get kötnek. Eze-k azok a követeJéHelfc amelyeket a szovjet teljesen nyíltan # kertel és nélkül hangoztat. Vannak azutáni félig-meddig titokban tartott követeléseik **, fáy például a Bukovinára, az egésSv Fekete-tengerre vonatkozó igények é« tengerszorosok felügyeleti jogára vozwí kozó igények és a. tengerszorosok Írni ügyeleti jogára vonatkozó kívánságok Ami z utóbbi pontot iHett, törők pubK cista nem tud közelebbi -adatokat felső- rdni, miután a szovjet hatóságoknak nincs felhatalmazás, hogy erről a kérdés rői beszéljenek. Egy pontba© azonbak biztosra megy Yalcsin. Biztos abbajot hogy a szovjet jogtalanul követel olya* területeket, amelyek az 1939-ea határai* túl esnek. A szovjet —- nyilatkozik tovább a publicista —• .nem hivatkozhat semmiféle nemzeti irányú törekvésére ■mert hiszen a kommunizmus ideológiáját tói nem hajlandó eltérni és a kominterS; megszüntetése nem jelent semmi váltó zást Moszkva politikájában. Ha a szov- jtt a cá.rizmus örkösének tekinti magái akkor ebből számalan konfliktus származhat ik, Ebben az esetben joggal lei tehetnék azt a kérdést is, vájjon a- szovjet nem-e a bizánci császárság kő* vétlen utóda? Yalcsin kijelenti, hogy 2£ esztendő óta a török-szcvjet barátság szellemében működik, de ónáss a különbség, ha art tekintjük, hogy valaki »■ baráti politika letéteményese-« vagy hí. valaki meggyőződik arról, hogy a szovjetnek egyálalán nincs igaza a fent vé- zolt kérdésekben. Amíg a szovjet aspirációi nem érintik a törökök becsületét én* hatalmi állását »addig számíthat Törökország barátságára. Nyilvánvaló azonbaS- hogy ennek a barátságnak keretébe*- tisztelnie kell mindkét félnek a másik fé£ határait és hatalmi keretei. Tlflfeorisáf hajéiiii vásárol Istanbuli jelentés szerint1 a «török ko* many hajókat vásárolt Franciaországtól Franciaország azonban kikötötte hogy u háború pán jogában ál! a bajókat visass»- vá sár ölni, (MTI.) 9WATCIKKBE mm áraJs* fefeÉmessSSf; ’layer Ágoston Zrtnp Ilona atcs _ Bo tor különlogeraégek nary v&lasattékban SUHftNESZ litmsanrsfcáfcu VAY ADAM UTCA A A Ifignyehí íáSMt. «bMMi A. amlnntfsrttfatrAb olesA Ártott
