Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-09-21 / 213. szám

(Trianon. 24.) 1943 szeptember 21. är ‘M ■ Vésszős Étteremben és Sörözőben „Király sör” az uj Dréher-Iéle i!a(<Bs«ssBS«ss«SB®*et3íiíS*KSSa!«aiá®»a!KSSWB8)Bsa»- NAPON1A FRISS CSAPOLÁSBAN KAPHATÓ. K*1r>a érdekesség. — Elsejétől az uj fővárosi szakád főz, akinek szak*c*mttvésggte az étterem w szenzációja. —­SÍID SÍ PElfSISS MLfACSiRA I Kir. Int. gimnazisták figyelmébe A szünidei foglalkoztatás céljából min­den héten egy órára kötelesek megjelen­ni a Kótaji-utcai épületében az összes tamilók: azok is. akik még eddig nem iratkoztak be. Kedden 9 órakor az I. osztály, 11-kor * II. osztály. Szerdán 9 órakor a Hl. osztály, 11-kor a IV, osztály. Csütörtökön 9 órakor az V. osztály, 11 órakor a VI. osztály. Pénteken 9 órakor a VII. osztály, 11 órakor a VIII, osztály. Az első foglalkozási nap csütörtökön, iolyó hó 23-án lesz, A további utasításo­kat élőszóban fogják megkapni a tanulóik a tanár uraktól. — Ki-ki gondoskodjak, arról, hogy ez a rendéi etem tanulótársai körében elterjedjen. 3* IGAZGATÓ. fáét nyíregyházi szobor kelteti feltűnést az Izmir! vásáron Az izmiri vásáron feltűnt a magyar pavilion gazdag ötletességével, nemzeti­népi sajátosságának üdítő hatásával. A vásárnak két nyíregyházi vonatkozása is van. Két olyan szobor hirdeti a világnak a magyar alkotóerő nagyszerűségét, mely iszobrok eredetije Nyíregyházán van. Az egyik Kotsis Andrásnak, a fiatal képző­művész nemzedék egyik jelentős képvi­selőjének _,A pászfrorleány“ c. szobra, amely Nyíregyházán a Kálvin*-teret dá­ÜH sbíti, a másik szobor Horthy Miklós kor­mányzó úr ÖfÖméltóságának bronz mell­szobra, amely Erdey Dezső szobrászmű­vész alkotása,, a Főméltóságú Úr legjobb szobra és amely nek eredetije Nyíregy­házán a polgármesteri hivatal Benczúr- szobájának legfőbb ékessége. Izmiren a magyar pavilion központi csarnokodban kapott helyet a kitűnő nyíregyházi szobor. Budinszky Sándor rádió- felvételei Nyíregyházán RabMgyilkosságat árait el a tehénbőgés Páratlan kegyetlenségé gél végrehajtott gyilkosságra bukkantak Levél községben. Lakásán vérbefagyva találták Ecker Sándor 63 éves magánzót, volt mészá- rasmestert. A jelek mindjárt rablógyil­kosságra mutattak. A nyomozás során megállapítoítták, hogy a gyilkos egy nappal előbb követ­te el lettét. Éles bárddal egyetlen ha­talmas csapással átvágta nyakát az ál­dozatnak, majd a lakás kirablása után megmosakodott és zsákmányával együtt a gyilkos szerszámot si magával vitte. A szobában minden szanaszét maradt, a szekrények feltörve, fiókok kihúzva, A gyilkosságot a tehén bőgése árulta eL Ecker tehene ugyanis egész nap nem kapott enni és kétségbeesett bőgésére figyelmesek ettek a szomszédok. Ecker Sándor a gyilkosság előtti es­tén Szappán Ferenc 42 éves gazdasági cseléddel volt együtt, aki az utóbbi időben állandóan velejárt és folyton pénzt kért tőle. Nem sokkal a gyilkosság kiderüláse után jelentkezett a csendőrségen Szup pán Ferenc egyik nőismerőse a,ki el­mondta, hogy a gyilkosság éjszakáján Szuppán izgatottan beállított hozzá», és arra kérte, menjen vele Németországba, mert oda ell utaznia, ö el is kísérte Győrbe, ott azonban Szupán eltűnt és azóta nem tudja mi lett vele. Szupán ellen országos körözést ad­tak ki Sp30Íális rádiótechnikai suták- kákát vállal Hook Kálmán rádiólaboratóriuma, BeUlan u ca 10. Telefon 29—27, Szombat dél, a Mike-féle koronái ét­1 terembén teltház van. Az ősz aranyló lombjai suttogják az elmúlás, elégiáját az udvari terem lombos árkádjai fölött. Az egyik asztalnál érdekes társaság ül: Szohor Pál polgármester, Budinszky Sán­dor, a Magyar Rádió szimbólumot, ma­gyar kedvet ,élmakarást, magyar hagyo­mányok és szépségek áhítatát szimboli­záló személyiségek, Polinszky Pál dr, az ONCSA nyregyházi igazgatója rádió­mérnökök, lelkes technikai vezetői a közvetítéseknek. A Mike-vendéglő érté­keinek legjavával jön, megmutatja, hogy Szabolcs drága földje külön világ e há­borús földtekén, mert itt éppúgy étkez­het bárki, mint Lisszabonban. Annikor mi az ebédlő asztalhoz lépünk, a társaság éppen a bufstekket fogyasztja. Az egyes pirosra sült adagok pirított zsíros ke­nyérre ülnek és tetejükön fehér-arany fényben tündóklík a isteni békesugallat jelképe, a tükörtojás. Megtudjuk, hogy előzőleg húsleves volt velőscsonttal, meg Orly-módon sült hal. A pecsenye gazdag körítése megszégyenít minden fantáziát, amely mostanában a béke igézetes em­lékeinek képét vázolja fel, A palacsinta és a juhtúrós laska, amelynek tésztája apró hógolyócskák, a debrői hárslevelű zamatja és parázsló tüze, a konyakpoha­rak szikrázó lángolása mutatják, hogy aki ma Nyíregyházára azzal a szándék­kal jön, mint Budinszky Sándor és kí­sérete, megkapja a drága és igézetes na­pok minden büszke és szép áldását. De mindezt csak azért írjuk meg, mert sze­génység és szenvedés van és mert a vá­ros vendégeinek juttatott ferencjózseíi gazdagságú adagok a szereteteí és nagy­rabecsülést. a nyíregyházi gavallériát fe­jezik ki. Most Budinszky nincs elbájolva, dolog­ra készül, közvetítenie kell. Meghajló I kedvességgel köszöni a város ellátását, a Mike-testvérek gazdagság előkelőségé­nek kedvességét s máris megy mérnök­karával az első közvetítésre, a Kállay Miklósné által tejelötehénnel jutalmazott Gyebrovszky Mihály lakásának bemuta­tására. A Cugosrész 6 számú ház gondo­zott, szép magyar udvarhelye igazán azt ér eteti, hogy egy hazájáért egészségét ál­dozó honvéd otthonában vagyunk, Gyebrovszky Mihály 6zemén szemüveg van, de olyan jól öltözött és elegáns a megjelenésié, mintha semmisem történt volna. Felesége, egy tűzrőlpattant, szép, magyar asszony, két kis leánya ott ját­szanak a bogárhátú ház udvarán. — Az egyik még nem jár iskolába, a másik ne­gyedik osztályos. Mindenki mosolyog itt a ház, az asszony, a gyermekek, a vak ember is. Hogyne, amikor kiemelik őket a szürke magányból és a Magyar Rádió Innen-onnan rovata majd szombaton or­szágosan, sőt európai távlatban is hirt ad róluk: Budinszky Sándor kérdése ked­vesek, életszerűek, amint ő mondja, •életszagúak. Az asszony a mikrofon előtt nem mutat semmi lázas ídeg&sságet. Kö­szönetét mond a Hadigondozásnak, Kál­lay Miklósnénak, aki tehenet ajándéko­zott nekik. Ez a tehén is. itt van. Szép svájci piros-rtarka tehén, Kati névre hall­gat. Velich Sándor tanár szakember is itt van, és nagyon elismerőleg nyilatkozik a Katiról. Naponta 16—18 liter tejet ad és segítője a vak honvéd szép családjá­nak. Amikor a mikrofonba Gyebrovszky Mihály vagy felesége beszélnek, a Kati kellő időben ellbőgi magát. Remekül sze­repel, akárcsak egy sztár, szinte értelme és érzése van. Azt hiszem, nagyon jól fog hatni a rádióban is, A rokkant vak hon­véd elmondja, hogy Krivoj-Rognál ekra- zit bomba robbanása vette el látását, de reméli, hogy most iskolába kerül, ahol megtanulja új mesterségét. Nagyon meg­ható az a bizakodás, ahogy Gyebrovszky Mihály magáról, családjáról és jövőjéről beszél, vagy az, amikor köszönetét mon­danak az éter hullámain át Kállay Mik­lósné kegyelmes asszonynak, aki meglá­togatta volt a vak rokkant családját és ezt a pompás tehenet vette nekik. Budinszky Sándor most tovább vezé­nyel bennünket. El kell mennünk az ONCSA hírneves magtermelési telepére. Itt remek munka folyik a Rozsrét népe érdekében. Mi is járlunk már itt és olvasóinknak részletesen beszámoltunk arról, hogy mit jelent ez a százholdas üzem a szociális termelés és el á ás szem­pontjából. Budinszky Sándort láthatólag érdekli a szép üzem, sorra kérdezi Szo­hor Pál polgármestert. Velich Sándort, az üzem kitűnő vezetőjét. A polgármester a mikrofon előtt nagyszerűen viselkedik, nem mutat zavart, természetes, életszerű melódiával hangzanak mondatai, amikor elbeszéli, hogy a Rozsrét szegény, sok- gyermekes családjain akart segíteni a százholdas magtermelési üzemmel, amely sok munkáskezet foglalkoztathat. Nagyon érdekesen magyarázza ezután Velich Sán­dor a magtermelési üzem adatait. De itt vannak a szépséges rozsréti leányok is. Éppen magot fejtenek és dalol ásuk nak a magyar szív epedő érzése kap han­got. — Megmondom én a rozsréti bíró nak... és Horthy Miklós katonája va­gyok . .. Ezeket a nótákat énekli a szőke­barna leánysereg munkaközben. Eszünk- béfut Eckhardt krónikája Gellert püspök­ről ,a búzamalmot forgató leányról, akj dalolt és bámulatba ejtette a dalmata püspököt, úgy, hogy Valter kísérőjétől érdeklődött á dal mineműsége felől. Val­ter azt mondotta: Simphonia Hungarorum est. Ez a magyarok dala ... A rozsréti leányok közül többeket meig is kérdezett a nyájas és kedves Bu dinszky Sándor a munkaideje, a kereset felől. Mind mosolyogva és értelmesen feleltek, amint majd a rádióból hallani fogják kedves olvasóink. De jöttek a kertmufllkásképző iskola ifjú résztvevői Í9. Egy magtisztítógép du­ruzsolt mögöttünk, amgikor beszéltek a daliás, zöldhajtókás sapkájú fiúk a kitű­nő intézményről, amely sajnos még kevés embert foglalkoztathat, mert, a kormány eddig adott segítségéből csak igen mér-?, sékelt létszámú növendéket nevelhetnek fel. Pedig sokkal több gazdaság várja őket munkára, mint ahányan vannak. Na­gyon száyen fog a rádióban hangzani a kertmukásiskola jeligéje, amelyet a köz­vetítés alatt is Ambrózy igazgató, a zeneá aktivitásban is páratlan és kedves ma­gyar nevelő, a Benczúr Gyula állami ele­mi iskola kiváló igazgatója szerzett # tanított be. A szép közvetítési anyag mutatta Buü dinszkynak i$, hogy Ny r egy háza is virul, itt is van miről beszélnie annak a ked vés magyar hangnak, amslynek zenéje mindig ünnep, optimizmus, bút, magyar vallomás. Nagy hálával és meghatódoUsággál mondott a város képviselete köszönetét a rádiónak, a kedveshangú Budinszky Sándornak a közvetítésért. ^ ( I Ez a közvetítés szombaton volt és hét­főn Polinszky Pál dr. a város megbízá­sából Gloviczky fényképésszel kiment & Cugosrészbe a vak családfenntartóhoz, hogy a fővárosi 'lapoknak felvételeket juttasson a Gyebrovszky-családról, Á szívek pedig ezeken az őszi napokon odaszállottak a magyar kormány fejének, Kállay Miklósnak családjához, és a ke­gyelmes asszonynak, aki annakidején fő­ispánná korában itt a Szociális Misszió lelke és szíve volt, ezrek és ezrek mon­dottak köszönetét a vak honvéd felka­rolásáért és ha a nyíregyházi rádiófelvé*- tel el fog hangzani, az áldó fohász me- egsége fokozódik. A kegyelmes asszony j megmutatta, hogy a szociális feladat tel­jesítése nem más, mint áldozatos tett. « tr» ka maid Bti Kövessük példáját mi 'is, ha majd Bu dinszky Sándor szép magyar mondatai ifelhangzanak: Halló, halió, itt Nyíregy­háza . .. MmdenMifc nyomtatvány isiéses kivitelbe* késif; Ores» Károly nyomdaüzem# NYI1MIGYHÁZA, Bercsényí-ia > — Zf«bírónők, takarék-írón, aotoiMte»- tőltőirónok igán nagy választékban tart­hatók. Olcsó iraki JÓBA-papIrtteU*.

Next

/
Thumbnails
Contents