Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-21 / 213. szám
*. eldai. Elkártyázfa a pénzt — .kiraboltatta" magát barátjával »v Kiem Miltont, a beregszászi téglagyár alkalmazottját megbízták, hogy adjon postára 5000 pengőt. Klein beült egy korcsmába és a pénzből 300 pengőt elkártyázott, majd 1000 pengőt ajándékozik Popovita István nevű barátjának, akit ennek fejében rábeszélt arra, hogy legyen segítségére kitalált rablás meg- íátszásában, Popovits összekötözte Kleint .zsebkendővel betömte a száját és az út mellett egy bokorban hagyta. Járókelők találtak rá a megkötözött emberre, aki először elmondotta a rablótámadás meséjét, a rendőrségen azonban töredelmes beismerő vallomást tett Mind őt, mind bűntársát letartóztatták. Kemény Lajos budapesti esperes- lelkész mond beszédet a szombati evangélikus knltnresten Síért terme! a természet szivmérgeket ? Az Országos Luther Szövetség nyíregyházi Luther Szövetséggel' karöltve szeptember 25-én és 26-án evangélikus napokat rendez Nyíregyházán. Az evangélikus napok kiemelkedő eseménye lesz a szombaton délután tartandó kultúr est, amelyet a vármegyeháza nagytermében rendeznek meg. Már módunkban áll a kultúrest műsorát is közölni, amelyre már most felhívjuk a figyelmet. Bevezető beszédet mond Bertalan Kálmán körmi n yf őt aná esős. országgyű- lési képviselő, a nyíregyházi evangélikus egyházközség felügyelője. Az est kiemelkedő pontja lesz Kemény I.ajo» bu dapesti evangélikus esperes-lelkész előadása, Rajta kívül szerepel Szomolánkai Kowách Ernő, a rádió szavaló művésze, aki a műsor folyamán kétszer is kőkeményeket ad elő. Az evangélikus énekkar két énekszámmal szerepel. Első számként Raj tér Lajos énekkari darabját, második alkalommal pedig VLkár Sándor énekkari művétadja elő Krecsák László karnagy vezényletével. A. műsort Túróczy Zoltán püspök zárja be. Jegyek már válthatók az evangélikus lelkész! hivatalban és az Evangélikus Könyvkereskedésben 4 és 2 pengős áron Bécs. (TP); Dr. Fahrenkampf német orvos azzal a kérdéssel foglakozik hónapok óta vájjon mit akar a természet - azokkal a szívmérgekkel, amelyeket igen sok növényben, különösen a vörös gyűszűvirágban, a digitálisban fordulnak elő. A digitálissá! való gyógymód már nagyon régi és nélkülözhetetlen segédeszköze az orvosoknak, de csak akor alkalmazták, hogyha a szívidegeket kellett serényebb munkára izgatni, Fahrenkampf dr. kutatásai azonban azt derítették ki, hogy ha a digialíst már mint megelőző gyógyszert is alkalmazzák. Megállapította, hogy az emberi szervezet hormontermelésének elégtelensége esetében a szívmérgek adagolása nékülőzhetetienné válik, sőt bizonyos vitaminhiányoknál is fellép a szív idegek ellhanyulása. A tudós, aki első kísérleteit növényeken végezte, azt állítja, hogy az úgynevezett hasznos növények nagyobb eredményt hoznak, hogyha digitálissal kezelik őket. De az állati termékeknél, így a tejnél és vajnál 18 hasznos a digitalis bevezetése, mert wkkal hosszabb ideig maradnak frissen. A gabonaneműek a digitálissá! való kezelés esetében sokkal ellenállóbbaknak bizonyultak a fagyok vagy a túlságos szárazság ellenében. Az állatok a digitálissal kezelt növényeket ösztön- azerúen előnyben részesítik a táplálko- «ásuknál. A német tudós felfedezése lyen körülmények között igen nagyjelentőségű, mert ezáltal lehetségessé vá- úk, hogy már a gyermekévekben fellépő zív és egyéb zavarokat a növénymér- éek alkalmazásával helyrehozni lehes sen. Mindezeből kiderül, hogy az ember tulajdonképen növényevő és a szer vezete ősidők óta hozzáidomult bizonyos mérge* tartalmú növények élvezetéhez. EHSné magyar áriyak gyoméban Hét dollárral is lehet kariert csinálni Xántus Jáns földrajztudós nevét az egész művelt világ ismeri. Amiknr ántus János 26 éves korában két dol^ lárral a zsebében partra szállt Amerikában, Amerika a fejldés országa volt Xantus számára is. Nem csak otthont ad ez a főid az osztrák börtönök elől menekülő fiatalembernek, hanem jfca- landra szomjazó lelkének az úttörő felfedezések izgalmát is. Második hazájára telt a fiatal Amerikában, í Világjáró Xántus Jánosnak viiágjá- I rása a szabadságharccal kezdődik. — észtvesz a pákozdi csatában, majd a komáromi várőrségbe kerül. Érsekújváron elfogják az osztrákok, Königgrätz- be viszik, ilágos után a Pilseni ezredbe sorozzák be közlegényként, 1850-ben szabadon bocsátják de Prágában újra elfogják. Sikerül megugrania. Gyalog menekül Teschenig, onnan az Elba fo. I lyón egy gyümölcsös-hajón szökik tovább Drezdába. Párizson, Amsterdamon és Brüsszelen át kijut Angliába. Ha eddig száműzöttnek érezte magát, most megnyílt előtte a nagyvilág. Legalább megvigasztalja a szívdobogtató öröm, , °^y innen kijuthat a „gyermekkori örö- )kQs ábrándjjai ígéret|földjére “ Amerikába. Xántus János életírójának könnyű a feladata. Halász Gyula az, akinek adatait itt közöljük. Xántus élete legmoz- | galmasabb éveit egész kötetnyi levélben beszéli el. Levelei annál érdekesebbek j és közvetlenebbek, mert nem szánta | őet a nyilvánosságnak. .Alikor szegény hazánkfiai idejöttek" — írja Uj-Aradról (New-Arad) — ,rém- ségesen vadon volt ez a vidék, a legközelebbi fehér ember 120 mérföldre lakott, sem utak, sem semmi."" Xántus megjósolta, hogy ,,legfeljebb öt év alatt elkészülend a vasút Daven- portból San Franciscoba . .. ekkor majd igazán beáll az itteni vidéknek virágzó kora. Ekkor Üj-Yorktól San-Franciskóig, vagyis az Atlanti Óceántól a Csendes tengerig az itteni kolóniának úgyszóván szívén vonuland keresztül az egész óriási forgalom. Ha meglesz a vasút — írja — Győrből 19 nap alatt fog Budára (New-Budára) érkezni a posta s ez a gyorsaság „kielégíteni leend legalább addig, mígnem a éghajókon fogják a szállítást eszközölni. (Álomnak is merész elképzelés 885-ben.) Októberben megkezdik a Kanzas folyó elmérését, 50 dollár havi fizetését ké- öbb 65 dollárra emelik. 1856. júniusban lélebbre rendelik őket. Xántus önálló feladatot kap. Két hónap alatt 1100 kilométernél nagyobb utat jár meg 32 tagú csoportjával. Már holtnak hiszik amikor szeptember 9-én megérkezik kiinduló állomására. Úttörő útjának legnevezetesebb eredménye az Arkanzas folyó forrásvidékének térképezése. Állat-, növény- és ásványgyüjteményéből a bmibhsonian ínstituMon útjáín Memzeti Múzeumunk is részesüli J 1858. tavaszán megvalósul régi álma ^ogy beutazhassa Kalifornia félszigetét és a „Bíbor tengert", (vagyis a kalifor- 1 mai öblöt). Hivatalos küldetésben jár, i Hajója San Díego kikötőjében várakozik 1 rá.; A ten£erre szállva ,,átröpíti mele- j kfzdő lelkét az emlékezet villám| szárnyam a magyarok földjére." Agtfo- j dalom szállja meg. hogy talán nem is- j “ernék^ már itthon „a szürkülni kezdő férfiút..." .De nemi... nem lehet ogy egy jó lélek, ki karjain ringatott és ápolt, rám ne ismerne. Nem lehet, hogy eáy jó 'lélek, kit én ringattam sokszor elfeledhessen. S lehetetlen, hogy egy — most már — férfi kit én vezettem az élet ösvényére. elidegenülhetett volna Ismernek ők, jól tudom s ismerni és szeretni fognak, habár kétszer 10 évig ae lássanak is. mint ismerni és szeretni fogom én őket végpercemig: anyám, húgom, öcsém!" És aztán hazája felé fordul: . iehetetlm, hogy a haza elefeldhesse hű fiát. San Diegótól délre kezdődik már Mexikó. A partvidék mentén Dalad délnek. Ö-tödnapra partra száll a Bartalo- ma-öböíben. Onnan öszvérhátán megy tovább La Parba, a félsziget fővárosába. Ennek a kikötőnek nagy jövőt jósol ha majd az Egyesült Állami birtokába kerül ami szerinte csak idő Kérdése. _ , La Paz geographiai fekvésénél fogva éppen az leend az Ész ik-Amerikai szöGibraltár, Mala, vagy, Bermuda a brr' nemzet hatalmában." A kaliforniai félsziget és a Bíbor-tenger akkoriban úgyszólván ismeretle» volt. „Azon néhány kaland olvasása melyeket Castelnau és Po -dgar közöllek" Írja — oly „regényes és egyetle* 6Zinben tüntették fel a nevezett országot es tengert ,miként az én fejem folyvást kerengett és ingerültségbe jött ha visszagondoltam a félsziget < sudás ’tartalmára _ a gyöngyhalaszaira 8 a halandóik. sokoldalú változatosságára, me lyeket Poe barátunk képzelődése terem- tett. hogy vélúk a fél világot fellázítsa'1' ,.fS £í™st Ezerre idecsőppc-n a ' cső k °,f,ére! betekig barangol a regényes lélszigeaen, megismerkedik lakóival az indiánokkal, kreo'okka] és spa- nyolokkaL csodás állataival a medvétől a kohbrug (ezt a kis madarat dongónak szeretné nevezni magyarul, buja növényzetével, a gyüngyhalászattal, a korallok szivacsok világával, bányákká, falvakkal, bucsújáró helyekkel, ősi romokkal Megfigyeléseinek természe: rajzi, gazda sagi,^ néprajzi és régészeti vizsgálódásai- , leírása ió száz lapot tölt meg könyvében. A Bíbor-tenger után ismét a Csende* óceánon úszik hajója észak felé. Fáradhatatlan kutató, aki soha nem nvugszik ha valami feladatot elvégzett. A térképező munkáik befejeztével Xantust az amerikai tengerészeti mérnöki harhoz nevezték ki kapitányi rang- bam A kormány tengeri kutató útra küldi a Csendes óceánra. Amerika és Ausztrália között 89 szigetet és zátonyt fedezett fel s nem kevesebb, mint 127,000 angol márföldnyi utat tett meg, érdemeit nem csak hazájában de az egész világon elismerték és méltányolták. miékét pedig híven őrzi az utókor. Kerekesházy József. Valódi és hamis Kf«rékp&r«!i Szakszerű javítása, részek raktáron, lemv&b ^ramal»iileni«K«i villany és RÁDIÓ v& 'mé ka^aatók. Hasinál! és ttrttt gran*- ress als. SARAT ZOLTÁN •a&salri feaiíla, Ltó.«-*. g — Aktatáska valói bőrből kapható J ÓB A-papírfizl«tbea. Rosa Sucher operaénekesnő ünnepelt vendégként a pétervárí operában én* kelt. Hazautaztában a határnál lezajló vámvizsgálat során vidám kalandban volt része. A művésznő ugyanis magával vitte összes színházi ékszereit is egy ké.. zik off erben. A vámtisztviselő éppen ezt a koffert nyittatta ki. Meglátta a sok fénylő Csodát és mindent valódinak gondolt. Hozzá még eszébejuíott, hogy nem olyan régen Szentpéterváron nagyarányú ék szerrablás történt. Hiába mutatta neki Rosa Sucher útlevelét és bizonykodott. hogy az csak hamis színházi ékszer. _ S zavai nem találtak hitelre és már letartóztatás előtt állott. Ekkor elővette egy fényképét, amely egyik színpadi szerepében mutatta ékszereivel- és énekelni kezdett. Ez aztán csodálatosan hatott. A vámtisztviselők lelkesen tapsoltak és nem vontak többé íétségbe az énekesnő ártatlanságát. A lang valódisága bebizonyította az éksze •ek hamisságát. 2 réifi, erős lázi ragasztása darabja 18 fillér l ráta gépi ragasz, tásn darabja 12 fillér Kapható «lóba papirnzletben
