Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-21 / 213. szám
A 1ÉP szabolcsi szervezetet unokában A. MÉP pártértesátője jelenti: Nyíregyházi szervezetünk dr. szigeti V*ss Jenő pártvezető elnöklésével vezetőségi megbeszélést Űrt ott. Időszerű kérdéseket tárgyalt, melyhez hozzászóltak vitéz Putnoky István. Báthory István. Prékopa József és H,uray István választmányi tagok. Nyírbéltek, Nyírlugos. Nyírmihálydi és Szakoly szervezetét meglátogatta dr. Farkas Lajos kerületi szervező titkár, időszerű kérdésekről tárgyalt a vezetőségekkel. Felszólaltak dr. Sebein. István, dr, Murvay Miklós, dr. Fényi József, Vasa Imre, Gönczy Sándor pártvezetők. Meglopta és megverte száléit egy nvirtasi legény Járomcsák József nyirtassi, Csajkos- tanyai lakos feljelentést tett fia, Járomcsák Pál 42 éves nytassd lakos ellen, aki szülei lakásából, a lezárt láda fiók- iából ellopott 580 pengőt, .Amikor szülei kérdőre vonták, hggy hová tette a pénzt ,nekik támadt és apját, anyját ősszerugdalta, megverte. A brutális fiú kihallgatása során azzal védekezett, hogy a pénzt nem akarta ellopni sertéseket akart vásárolni, sertést * - v tem kapott, a pénzt megtarotta magának, A nyomozás során az is kitűnt, hogy Járomcsák Pál alkoholista minden pénzét a korcsmába hordja, részegen pedig megveri öreg szüleit is. A vidéki malmok foglalkoztatása Megállapították a kereskedelmi malmok őrlési kontingensét. A keretek megállapításánál a bizottság a tavalyi termésátlagot vette alapul. Szigorúan ragaszkodtak az idei keret kijelölésénél a közellátás igényeihez. Ennek lényege az, b°áy az 1943 44. gazdasági évben a helyi igényeket a helybeli, vagy közeli kisebb malmok elégítik ki, így a helyi malmok foglalkoztatása ebben az évben a tavalyinál sokkal jobb lesz, mert tavaly — mint ismeretes — központilag utalták ki a helybeli szükségletet is. A nagy- és középmalmokra az egyéb szükségletek kielégítése hárul elsősorban a honvédségi szállítások és azoknak a vidékeknek az ellátása, ahol nincs, vagy kevés a malom. Értesülésünk szerint az ódéi terményeredmények pontos megállapítása után októberben szó lehet a kontingenseknek megfelelő arányban való módosítására. A keret kiegészítése során az idei terméstől .függően egyes malmok általában százaiékszerűen. Az elmull 24 órában a nyíregyházi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya tudomást szerzett arról, hogy egy nyíregyházi pékmester súlyos árdrágítása! követett el azáltal, hogy a zsemlét darabonként a zsemleárusnak 8 és fél fillér helyett 12 fillérért adta el, aki a zsemlét a fogyaszóknak már 15 fillérért adta tovább. A nyomozás során őrizetbevették Csikós Mária nyíregyházi, Keskeny-uícai Lakos, piaci árust, akinél egy kosár zsemlét lefoglalt a rendőrség, Csikós Mária kihallgatása során beismerte, hogy a zsemlét darabonként 15 fillérért árusította a piacon azzal védekezett. A müveit magyar középosztály, a mély magyarság nagy erőtjartaJékát jól ismerő elit-magyarság nagy örömmel fogadja ma Kállay Miklós m, kir, ütkos tanácsos, m. kir. miniszterelnök nyomtatásban megjelent beszédeit. Eze'knek a beszédeknek gondolati értékét és stílusbeli aktív erejét az irodalomelmélet képes kellően értékelni, mert a magyar középosztálynak csupán a legfelsőbb rétegei a beszédek olvasói és mérlegelői ítélkeznek róla. Mi, szabolcsiak boldog büszkeséggel forgatjuk a szónoki beszéd kötetét és nem hivalkodásból, nem lokalpatríota elfogultságból, hanem a gondolattermés és a kifejezési formakincs ilyen látásából ered az a megállapításunk, , hogy Pázmány, Kossuth be- | szédgyüjteményei után a Kállay retori- j kai remek az első igaz megnyilatkozta- i tója anna, ami magyar érték, szentist- ; váni magyar gondolat. szűzien hamvas ! magyar hagyomány és szintézis. Boldo= i gok voltunk, amikor az Ország című j magas etikai és intellektuális színvonal j jel entő hetilapban Hankiss Jánosnak, a í Nyíregyházán is megcsodált szellemi nagyságnak fejtegetését olvastuk a Kállay-kötet .megjelenése alkalmával. Hankiss János dr. a Kállay szellemi portré tisztánlátásával mondja Kállay szónoki színképéről a következőket: Az egyeséget és az örök magyar reformgondolatot az erős egyéniség egyeemelhetik őrlési keretüket, míg más malmokra vonatkozóan egyéni keret- kiegészítést akarnak alkalmazni. hogy a zsemléket Kosztin Sánlor nyíregyházi, Bethlen- utcai pékmestertől vásárolta darabonként 12 filléres árért. A rendőri nyomozás megállapítása szerint Kosztin Sándor rendszeresen sütötte a zsemlét és a megállapított viszonteladói 8 és fél filléres ár helyett 11 és 12 fillért kért és fogadott el a zsemléért. A pékmestert előállították a kapitányságra és beismerő vallomása után letartóztatták. A zsemleárdrágítókat ma reggel kísérték át a kir. ügyészség fokházába, ügyükben az uzsorabíróság fog ítélkezni. dtiívalió, sajátos eszközeivel szolgálja. Kállay Miklósnak a legtöbbet vitatott1 kérdésekről egyéni véleménye legbonyolultabb történelmi és társadalmi problémáinkra saját megoldása van. Beszélgetése tele van váratlan és eszrnél- tető ötletekkel. Sohasem tudom elfelejteni, ahogy a finn kulturális küldöttség erőtfc a magyar és finn társadalmi szervezet közt levő különbséget katonai múltúnk követelményeivel magyarázta meg. vagy ahogy kultúráén ténetá távlatokat világított át a debreceni Nyári Egyetemen, illetőleg az olasz kultúrintézet megnyitásán, felolvasót^ • előadásaiban. De utat tör magának az egyéniség ott is, ahol az országhoz s az ország nevében szól: szorosabban vett politikai beszédéiben. A szónok technikájában is. Az erős egyéniség cicomátlanul épít. Nem szereti a túlfestői jelzőt, a hason- la thaim ozást ,az ídőnyer ésre, ritmustöl- tésre szolgáló felsorolásokat. Ahol szabadon, jegyzeteiből rögtönöz, ott sehol sem törekszik úgynevezett ,költői ‘ beszédre; nem hajszolja az újszerű képeket, nem művészkedik. Pedig ő is képekben gondolkozik, mint minden igazi művész. A hazatérő katonának ,a vasúti pályaudvaron fogja meg a kezét"; nem akar „vánszorgólelkű fiatalokat"; az országot „árvizek között'* Lát’’a .. És őz ő szava is — pedig mennyire óvakodik az idegekre hatni — örömest fut ki egy lélekemelő csattanóra. „Örök a magyar" — hangzik ki egy pillanatnyi könnyes szünet után a Kormányzóheiye!les fölött mondott beszéd; Kossuth felelősség- élményt keltő mondataira emlékeztet az 1942. december 3-án elhangzott képviselőházi beszéd befejezése: ,A egszernyűbb vád, amelyet reánk olvashat a történelem, az, ha olyat teszünk vagy mulasztunk, ami nem szolgálja azt az ügyet, amelyért ők (katonáink) odakinn vannak, ez az ügy pedig csak egy lehet, mindnyájunk egyetlen közös hazája. Magyarország"! És a szándékosan tárgyszerű, csak a lényegre szorítkozó mondatok közt meg-megvlllan ötletekben gazdag szellemének egy-egy ingyenvaló, franciás szikrája: ,,Aki lemarad, az lemaradt", vagy ,,A telje® együttműködés fogalmában benne van az egyenjogúság is", vagy ,,Én mindeneit meg- hallgatam, most én kérem magyar népemet, az. egész nemzetet, hallgasson meg, hallgassatok rám." * Ennek az utolsó mondatnak az előzménye: a fiatalkori emlékek az a sok Chlor odont {o 9 paszta vakító fehéP fogakról, üde és tiszta leheletről gondoskodik. Magyar készítmény. fa..,. . -------1______________________ e mber, aki a Eatalemberhez jöii tanácsért és segíségért. Kállay Miklós a szónok varázsának egyik főtényezője, hogy élményből táplálkozik s így számunkra is élmény forrása lehet. Az „én" poézisét és hatalmát is állandóan érezzük, ,,Én, a keresztény kisegziszten- cíák mellé állok"; „bármikor az életben lett kijelentéseimet is állom"; „nem szeretek mul’atozókat látni": az ,,én" itt erőt jelent — newünk is. „Otthon érzem magam ebben a közgyűlési teremben" — mondhatja a volt megyei tisztviselő. — Nem hoztam mást magammal, mint önmagamat, magyarságomat, hitemet és azt az elhatározásomat, hogy amit az Úristen belém öntött: magyar véremet, magyar agyamat és magyar szívemet, ezt ajánlom fel a munkának" . . . Vállalkozásomhoz . . . útmutatóm a nemzet hűséget, útravalóul . pedig a háborúnak minden baját, minden küzdő munkásnak verejtékét és az egész magyar szegény séget viszem magammal tarsolyomban s obsitnak majdan nem kérek mást, mint magyar népemnek egy baráti kézszori ■fását." Ezek a mondatok az élményszerűség' nek, az én teljes belevetésének és felelősségvállalásának tanúi, A finom fülű hallgató érzi azt az óriás űrt, ami e közt az én közt s a diktátorjelöltek önkábító énje közt tátong. Színét a vezetésre érett, erőteljes egyéniség mellett az erkölcsi felelősség pálmanövesztő sűjlya adja meg. Vezérnek lenni ma: fölemésztő áldozat, csak a leghatalmasabb én bírja el ha készül rá és tudja, mit vállal. S hiába mérsékli belső hevét a szónok: minden jótét félékre átárad az, hiszen mindnyájan a nap minden percében érezzük a nagy idők sodrát és kisebb- nagyobb , egyéniségünlket percről-percre edzzük hozzá. Kállay Miklós beszédeinek kiadója ezzel is jó szolgálatot tett valameny- nyiünknek. BüiOTfiii tolvaj ellopott egy öltözött ruhát Márkus J. András nyíregyházi lakos, methodísta lelkész feljelentést tett a rendőrségen, hogy ismeretlen tolvaj besurrant a lakásába és a szekrényéből elvitte a vadonatúj, finom gyapjúszövetből készült sötétszürke téli ruháját. A lopás ügyében megindult a rendőri nyomozás. .glU- íVWSSáKtg jBggiÉMeatHBBSIPQÍKíi*)»* í~ »•A«*' „Tintengráph” mii ifim ni ■xiiin iw ' Hmm mi iiniim > i tűk egy íí töltőtoll tartós, szép, olcsó Kapható Jóba papizwaletében Uránia Fffntfgxinli&g, Hungária Fimiziohá^ Szeptember 21-ét, Kedden. Ma utoljára a hsraot és áaeagás filmje HETEN, MINT Szép* 2i. - Kedd MA utoljára t legbíjosable megy*? film ifi GONOSZOK Eisemann Mihály remek zenéje, Sirdy János éreke, OiHc*h Kiss Manyi hu mora feszi ezt a filmet élvezetest*. Ma utolsó alkalom a megtekintésre. Büoájos msséjü, pompás muzsikáju film, tele kacagtató jelenetekkel, Fászereplák Sárdy lános, Kiss Manyi, Mednyánszky Ági, Vaseary Piri, Biliéi Ti vadar. Jön Jön A szenvedélyes szerelém és a boldog kiengeszfelödés filmje ásszonybecsüiet Szerdától egy remek bűnügyi dráma Áruló aye» Előadások: hétköznap 4, 6 8, Előadások kezdete Vs5, V*7, V»9 Letartóztattak egy nyíregyházi pékmestert és egy zsemleárnst 15 fillérér! árusították a zsemle darabját Hftflfciss János államtitkár cikke Kállay Miklós retorikájáról
