Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-07 / 177. szám

(Trianon 24.) 1943 augusztus 7. lUKI^AMlWW.1 B-lJMimmiUiLJiilW s z Nyiryídék ä A B O jLC S1 ]H[ lc outei immmsrnssummmm Vasárnap Zenés sördélelSti Rmsx iái •setén am Étteremben I a Korona Kerthelyiségben Hogyan Iahst a mű­szálat a gyapjútól mtgfettiBlizieiii ? Ha szövetet veszünk, a kereskedő fel? világosílása nélkül ugyancsak nehezen állapíthatjuk meg egyszerű ránézéssel, hogy gyapjúanyag, vagy műszálból ké­szült szövet van-e kezünkben? A mű­anyag színre és fogásra sokszor még fe­lül is múlja a gyapjúanyagoí. Azt sokszor hallottuk, hogy a szövet viselésben és mosásában mutatja roeg alapanyagának tulajdonságait, minket azonban sokszor jobban érdekelne még előre, hogy miből van a vásárolt szövet. Hogy a végárú alapanyagát megálla­píthassuk, először alkatrészeire kell bon­tani. Ki kell húznunk tehát egy szálat az anyag szélességében, egyet pedig hosz- szában. Manapság ugyanis a legtöbb szö­vetet keverik. Még pedig nem is mindig azért, mert kevés a birkagyapjú, hanem a műszál viszont kevésbbé kopik, jobban által, sokszor igen szerencsésen lehet összeegyeztetni a gyapjúszál előnyeivel, A gyapjúszál ugyanis rugalmasabb, az abból készült anyag kevésbbé gyúródik. A műszál viszont kevésbbé kopik, jobban lehet festeni és sokszor azért i's igen elő­nyösen használható, mert ma sok gyapjú- szövet régi szövetek felfrissített alap­anyagából készült s a hosszúszálú mű­anyag hozzáadása előnyösen feljavíthatja ■a rövidszálú gyapjúból készült szövet mi­nőségét. A műszál és gyapjúszál megkü­lönböztetésének legközismertebb módja az égetés. A szálat nyílt láng fölé tart­juk, amely fölött a gyapjú szaruanyaga lassú hamvadással rövidre összekunkoro- dik. Az elégetett szálnak kellemetlen szaga van, olyan, mint az égetett szőré, rongyé és hajé. A műszál lánggal ég el, mint a papír és nincs meg az a jellegze­tes szaga, A megkülönböztetés másik módja na­gyítóüveggel történik. A gyapjúszál ugyanis nem teljesen síma, mint a mű­szál, a selyem ,vagv műselyem, hanem a szál hegyétől a gyökere felé hajló tüs­kékkel van borítva. A megkülönböztetés történhet kémiai úton is, a gyapjúszálat ugyanis a lúgok tá­Kerékpárok Szakszerű javítása, alkat­részek raktáron. Legújabb Gramaf onl e m e z e k villany és RÁDIÓ cikkek kaphatók. Használt és törött grama- fonlemezefeet veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-u 8 madják meg, míg a műszálat a savak egyszerűen feloldják. A vizsgálathoz leg­jobb nátronlúgot és kénsavat használni. Ha a szövet anyagát kénsavba mártjuk, a műanyag kioldódik belőle. Ilyenkor meg lehet figyelni azt is. hogy tulajdonképp Vadasi József 33 éves, nyíregyházi szü­letésű, nagykállói lakos, kisgazda össze­veszett szomszédjával. Gerda Balázsné sz. Magna Ilonával, A szomszédok a kál­iéi határból mezei munkáról indultak ha­zafelé ,amikor kitört a ,,veszedelem", — Először csendes szóváltással kezdődött a vita, azonban mind hangosabbá vált, ké­sőbb már verekedéssé fajult. Gerda Balázsáénál vasvilia volt, rne­A forró líbiai-egyiptomi határvidéken harmincegynéhány évvel ezelőtt sajátsá­gos királylátogatásra készültek. A tengerparti helyi hatóságokhoz Kairóból parancs érkezett: II. Abbasz Hilmi, a khedive, katonai szemleútra ké­szül: jó lesz az erődök falait megrepe- rálni, az ósdi ágyukat megtisztítani s a katonaság egyenruháit rendbehozni, mert nincs kizárva, hogy őfelsége felesége, a i,magyar asszony" is el fog látogatni. Úgysem látta még birodalmának ezt a ré­szét. Alexandrián, Marsa-Matrukon túl nem nagyon jut a nilusmenti ember. A királyné, a ,,magyar asszony" Egyip­tom kedcencc. Fiatalos modern lénye az ifjú-egyiptomiak, a haladópártiak re­ménysége, A férj, Abbasz Hilmi maga is teljesen nyugati ember; uralkodásuk alatt talán tényleg új orszak virrad erre az évezredes, porlepte, ősi birodalomra. Ki ez a titokzatos asszony? Messziről kell elkezdenünk. Kazinczy Ferencen. Igen, Kazinczy Fe. rencen! Kazinczy, a szegénységben élő zem­pléni költő és homo europaeus igen elő­kelő családból nősült. Felesége grófnő: szendrői Tőrök József gróf leánya. A szendrői Törökök így váltak neve­zetessé a hazai köztörténetemben. Ka- zinczyné Török Sophie neve ott szerepel minden irodalomörténetben. Nos, Török Sophienek voltak férfirokonai is, a Má- ria-Terézia alatt grófi rangra emelt abaújmegyei köznemescsalád más leszár­mazottai. Innen indult el az egyik rónai, amely a kairói palotába vezetett. Török László gróf kamarása volt Fe­renc Jószefnek: 1838-ban született és is­mert szereplője volt a bécsi udvari élet­a műszálak voltak azok, amelyeknek festése az egész szövet tetszetős színét adta. A növényi rostok, illetőleg szálak a lúgra nem érzékenyek, de már híg sav­oldatban is szétesznek, lyet verekedés közben beleszúrt Vadasi Józsefbe. A vasvillás támadás után a gazda eszmé­letlenül esett össze, kocsira tették és be­szállították a nyíregyházi Erzsébet-kór- házba, ahol azonnal megoperálták. A szurkáló Gerda Balázsné ellen meg­indult a büntető eljárás. nek. A család főága azonban nem tőle, hanem egy másik Török gróftól az 1810- ban született Török János-Napoleon ungvári főispántól, a híres szobránci gyógyfürdők tulajdonosától eredt. Török Napoleon gróf Ungvárott lakott, szép biedermeier kis palotában. Felesége zempléni volt; Sztáray Paulina grófnő. Leányaik. Ottí, Mária és Hermin kon- tesszek Bécsben hálóztak. Fivérük Jó­zsef gróf pedig 1870 ben feleségül vette Vetter von der Litie Zsófia grófnőt, aki német neve ellenére magyar születésű asszony; különben is teljesen magyarrá lett benszülötí-család sarja volt Ezzel, elég is talán a régi magyar főne­messég száraz adatismertetésébő:l, Merész ugrássá! most — egy albán he­gyi-harcos családfáján kell kissé fel­emelnünk a szemünket. Fehérszakállú, sasszemü öregúr volt Mehemed Ali pasa, a szultán őfelsége helytartója. Albániából került erre a ma­gas posztra, oko9, ravasz és erélyes em­ber volt az őregdr. Annyira okos hogy képes volt. amire még soha se^ki: szóval- tettel-ígérettel egybeforrasztotta Egyip­tom széthúzó Napolebn-látta mameluk törzsíőnökeit. Akkora hatalomra tett szert, hogy amikor a szultánnak a görög felkelőkkel gyűlt meg a baja. a szemben lévő partokról áthajózotl kitűnő hadere­jével és fogadalmat tett, hogy áttelepíti a görögöket — Afrikába. A fogadalom beváltására ugyan nem került sor, mert Byron lord és szabad­ságharcos társai elestek. Metternich és az angolok a hellének oldalán ál'tak — Görögország megnyerte a felszabadító háborút s önálló királysággá alakult át. ehetned Alt pasa azonban megüzente a szultánnak, hogy ha már egyszer győzel­mes hadseregével Európában és a porta szomszédságában van, egy kicsit meglá­togatja őfelségét az Fszki Szerájban. A padisah hadsereget küldött lázadó hely­tartója ellen. A padisah jó hadvezér, se­regeit egy fiatal német-dán katonatiszt, bizonyos - Moltke nevezetű szervezte meg. Mehemed Ali helytartó tehát vere­séget szenved, de azért azt eléri, hogy családjában a szultán a helytartó méltó­ságot örökletessé teszi és némi önállósá­got is engedélyez az újonnan feltá­masztott országnak, Hosszú volna a sora a fehérszakállú Mehemed Alitól egész történetünk főhő­séig, ízről-ízre, az egyiptomi királyi csa­ládban, pillantásunkat végighordani. Elé­gedjünk meg azzal, hogy a világháború előtt II. Abbas Hilmi khedive uralkodott Egyiptomban. Kövér, feltűnően vastag lábszárú férfi: alakja azonban magas és szép, nyírott bajszos, hosszúkás feje, ma­gas homloka és mosolygós arca mindenki előtt rokonszenvessé tették alakját, ö a mostani egyiptomi királynak, I. Faruknak nagybátyja. Édesapja először Eionban akarta neveltetni — aztán mégis a bécsi Theresianum mellett döntött. Az akkor még karcsú, feketehajú, sápadtbőrü fi­atalember aztán ott nőtt fel a favoriteu- strassei palota konviktorai között; Batthyányak, Esterházyak, Schwarzen- bergek, Chotekek, Czerninek és Spiegel felderekkel közös termekben, játszótere, ken, tenniszpáiyákon. II. Abbas Hüminek második hazája tett Becs. Am'kor már régen trónra került és Kairóból ügyelte a német-angol világ- uraim. rivalizálást, akkor is sűrűn elláto­gatott Bécsbe. Még Magyarországon is vadászhatott. Ischl, Semmering, a bécsi Birg sokszor látta vendégül a bécsies németet beszélő fejedelmet. Naponta el­járt az Operába, Burgtheaterbe — sőt a bécsi „Hocharistokrate" estélyein is meg­jelent hosszú adjutánsával, kék, arany­gombos. aranyvállrojtos egyenruhájában. Európai látogatásai alkalmával ismerke­dett meg egy alkalommal cgv ragyogó szép, barnahajú, magyar arisztokrata hölggyel: szendrői Tőrök József gróf, a fiatalabbik ungvári főispán leányával, Törők May grófnővel. Vallásakadályok nem számítottak. A khedive szerelemre lobbant Törők May iránt — 1910-ben feleségül is vríte, tör­vényesen, az ország örvényei és közjoga szerint. Egyetlen felesége volt. Igv írja te maga a khedive-feleség emlékirataiban* A kairói tündérétet azonban nem tar­tott soká, 1914-ben, a világháború kitö­résekor az angolok az osztrákbarát khe- divét dctronizálták. A trónra a H\?sszein- ág került; ésőbb ennek fivére Fiiad lett a király — s míg ma Egyiptom ura a brit High Comissioner jelentéseit hallgatja a i világ eseményeiről, addig valano! Ausz­triában álnév alatt, egy elvált, finom megjelenésű, titokzatos dáma éli eldtn gott akstélyban egyhangú életét. Egyip­tom egyori magyar királynője. Kerekesházy József. Tftltőttll nröro. J óbánáJ *UMfv v4laai>Ak «— Veszekedés vasvillával Egy súlyosan sérüli gazdát kórházba szállítottak Ettlat magyar árnyak ayeaaábaa . . . Hogyan lőtt az ungvári magyar gróíUsassxonybói Bgyipton királynéja?

Next

/
Thumbnails
Contents