Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-07 / 177. szám

8 oldal. sz (Trianon 24.) 1943 augusztus 7. és férlirulták vegytiszti* fását tökéletesen készíti: Ketténf gallérok tisztítását ás vállalja S Vay Aáa«n utca 63, szám. Telefonsz ám: 25—40. Véeő utca 3. és Kiss tér 9. Papp László KODEIN GÉPESÜL FELSZERELT VBGYIŰZSÜ Fióküzletek Széchenyi utca 2. Teleíonszám 25—09 — Ballon kabátok ímpregnálása! Kutya baja fua Irta: Tersánszky J. Jenő. A körtérnek sarka bérkocsiá'lcmás. E pillanatban hatalmas magángépkocsí áll meg a taxik között. Nyitott kocsi. A há- tulsó ülésen egy úr. Hatalmas farkas­kutya ül mellette. Az úr. amikor megáll a kocsi, valam.t parancsol a sofőrnek. A sofőr tovaszalad. A kutya szintén leugrik az úr mellől az ülésről. De erre az úr nagyot ordít rá, hogy üljön vissza a helyére, mellé. Mikor a kutya nem engedelmeskedik, megragadja az övét, hogy fölrántsa maga mellé. Ámde a kutya csak éppen egy pillanatra foglal helyet az ülésen, máris leszökött megint. Az urat ez rettenetes dühbe gurítja. Ha­talmasat rúg bele a kutyába. A kutya akkorát vonít rá, hogy a taxiállomás beszélgető sofőrjei, sőt a körtér üldögélő dajkái és más padon-iiiő népsége mind figyelmessé lesz rá. És most, cgy-egy félpercnyi időközben, megismétlődik a kutyakomédia, A kutya nem akar nyugton maradni az ura mellett. Az űr förtelmes indulatos. Sággal rángatja, üti, rugdossa. Végül már szinte őrjöng a kutya engedetlenségén és már akkor is veri öt, amikor ott ül mel­lette és még nem íá tett kísérletei á ie- ugrásra. Az eb állandóan vonít. A néző- Hözonságböl osztatlan íőltáborodást vált ki a jelenet. Egy öreg úr reszketve, ök­lével fenyegetőzve ordítja az autó felé: — Rendőrt hívoki Állatkínzásért meg­üti a bokáját, akárikcsoda! Hagyja abba! Hallja kéreml Az öreg úr bátor fellépése a közönség lelkületének tolmácsolója. Ilyen értelem­ben rikácsolnak női hangok és harsognak férfi fenyegetések, sőt gyerekvisítások is a kutyafegyelmező felé. De az rájok sem hederít Csak a kutyája makrancos vi­selkedése foglalja el. Végül is az úr kegyetlen akarata győ­zött. A kutya szoborszerű mozdulatlan­sággal ül a kocsi ülésén. Az úr beakaszt­ja a pórázát az övébe és a póráz végét rövidre iogva odahurkolja a kocsinak va­lamilyen gombjához. Azzal megegyszer figyelmezteti a meg­kínzott állatot, hogy el ne merjen moz­dulni a helyéről és távozik. A kutya nem moccan. Csak a szeme jár ide-oda és hal­kan, állandóan nyüszít, Á taxisofőrök és a lebzselő nép az úr távoztával odaközeledik a kocsihoz és hevesen tárgyalják a kutya ügyét, — Minek hoznak törvényt az állatkín­zók ellen, ha egy ilyen jelenetet nyíltan, az utcán végignézhet az ember és nincs megtorlása? Ezt kiabálja az előbbi öreg úr, a kö- rülálló népség leikéből beszélve. Dehát ebben a pillanatban érkezik oda a magánautó soffő:-je, egy csomaggal * kezében. Mikor értesül róla, mi csődítetíe az em­bereket a kocsi köré, haragos szemet vet a kutyára és így szól: — Ezt a dögöl sajnálják? Hiszen úgy él, mint egy kitályl Idenézzenek, mit hozok neki ebédre a vendéglőből! Megmutatja a kibontott csomagot a kö­rű állóknak. — Tyűha! Egy rendes adag bécsi csonthús! — állapítja meg egy hang a tömegből szabatosan. — Az ám! — bólint a sofőr. —'Ahogy jöttem egy szegény asszony kéregetett két kis gyerekével az utamb.in. Kis híja oda nem adtam nekik ezt az adagot. Hát nem imádkoznának azok, ha ezt ebédel­hetnének? —• Ez már más lapra tartozik! — szó­lal meg az öreg úr a kutya védelmében. De a hangja kissé bizonytalan és a nép hangulatával nem azonosítható hang. A nép vállvonogatva, hümmögve vonul Egy fiatal nagykállói legényt szúrt sebbel szállítottak a mentők az Erzsébet- kórházba. A kórházi ágyon történt ki­hallgatása során ä sérült elmondotta hogy Sinkó Józsefnek hívják. 21 éves, nagykállói lakos. Tegnapelőtt bejött Nyíregyházára és egy barátjával, Bodo- tfics Imrével betértek a Viczk'ó-féle kocsmába. Borozgatás közben a két ba­rát összeveszett, mire a kocsmáros ki­A belügyminisztérium hivatalos kiad­ványában: a Népegészségügy c. folyóirat­ban Petrilla Aladár egyetemi magántanár közegészségi felügyelő az Országos Közegészségügyi Intézet megbízásából ér- dees adatokat közöl Magyarország el­múlt évi közegészségügyi helyzetéről. Megállapítja, bogy a tavalyi esztendő közegészségügyi szempontból a rosszab­bak közé tartozott. Tavaly 307.341 szü­letést jegyeztek be az ország területén az anyakönyvbe, ennyi volt tehát a böl­csök száma s ezzel szemben 226.700 ko­porsót földeltek el. Ilyenformán Magyar- ország lakosságának természetes szapo­rodása a elmúlt évben 80.641 lélek volt, ami az összlakosság 5.5 ezrelékének felel meg. A fertőző betegségeknél Í9 érdekes adatok tükröződnek az ország tavalyi elfele a kocsitól. A sofőr beszéde inkább győzte meg. A sofőr pedig ráförmed a kutyára az ülésen: — Na gyere, te bűdön dögl Zebálj! És amikor a kutya, részint mert oda van kötve, részint mert súlyos bántalmak emléke szögezi az ülőhelyéhez... nem mozdul, a sofőr míg oldja a pórázát, tel­jes erejéből a bordája közé bök öklével, A kutya megint hallatja fájdalmas vo­nítását. Ámde a közönség közül már leg­feljebb egy-két túlérzékeny lélek fordul oda a vonításra, lanyha érdeklődéssel, a többi ember pillantását is sajnálja tőle. —- Mi bajod van neked, '• z ronda dög? — morogja a sofőr az ebédelő állatra: — kutya bajod! Hát mi is? telte őket az utcára, ahol folytatták a veszekedést, közben Bodovics Imre elő­vette a bicskáját és tréfából megfenye­gette barátját. Hogy, hogynem történt, a kés véletlenül Sinkó József mellébe sza­ladt. A sérült állapota életveszélyes, Sinkó József nem kívánja barátja megbünteté­sét, mert szerinte a szúrást véletl-enség okozta. 224,700 koptrsé közegészségügyi mérlegében. Jóval töb­ben betegedtek meg kiütéses tífuszban, mint az előző esztendőben. Emelkedett 1942-ben a vérhasesetek száma is és körülbelül kétszer annyian betegedtek meg diftériában, mint az elő­ző esztendőben. Felugrott a vörbenybe- tegségek száma, viszont csökkent a ka­nyaró, bárányhimlő, szamárköhögés és az influenza megbetegedések száma. — Gyermekbénulásban is többen beteged­tek meg, mint az elmúlt évben é9 lénye­gesen emelkedett a malária is, főként a visszacsatolt területeken. Itt meg keli jegyezni, hogy a malária-statisztika azért is romlott annyira, mert ennek a beteg­ségnek leküzdésére különleges állomáso­kat állítottak fel. Ezeknek orvosai szá­mos beteget felkutattak és vetlek nyil­vántartásba. KÖNYVISMERTETÉS Vitéz Csikts Jenő: Lármafa (Versek: Stádium Rt, kiadása.) Még a Könyvnapok alkalmával egy szerény, de ízléses kiállítású verseskötet hagyta el a sajtót. A kötet címlapján ez az egyszerű, de sokatmondó felirat állt:. Lármafa. Vitéz Csikós Jenő. Lármafa , .. Eerre a fogalomra megzen- dűl a magyar lelkek 'húrján múlt idők hadbaszólító. hivogató szava. Magyar múltúnk elevenedik fel s a tompán kongó fa hangjára látjuk, amint a völgyekből hosszú kígyóvonalban indul el fegyverrel a kezében a magyar harcos, hogy védje ezt az Isten által nekünk adott hazát. Vitéz Csikós Jenő könyve is ilyen lár­mafa szerepet tölt be. Csupán a hangja más. Nem kong tompán. Nem ’19 konghat tompán, hiszen a Lármafában közölt ver­seket magyar érzésvilága fűti át. Ez az érzés nyilatkozik meg a harcba indulást zengő sorokban, ez remeg át azokban a versekben, amelyek a Don mellett fogan­tak a lelkekben, a magyar lélek rezdül meg azokban a dalokban, melyek a hon­véd igazi lelkét vetítik elénk. — Vitéz Csikós enő nem messziről gondolta végig a háború képét, hanem átélte s ezért hangzanak sorai olyan őszintén, meggyő­zően ,lelkesítőén. Minden egyes sora tel­ve van bizalommal, még ott is, ahol a halál aratja dús aratását, ahol szenvedők sebeit mutatja meg. Hiszi, töretlen erő­vel bízik abban, hogy ha egyszer vége lesz ennek a nagy küzdelemnek, haza- özönlenek a legények mind-mind. Élesen fordul szembe a mindent tudó magyarokkal, akik egymásnak súgják a híreket, azokat a híreket, amelyekért egyszer meg kell lakolniok. A kötet minden egyes verse alalmas arra ,hogy a magyar összefogás, össztarto- zás érzését nevelje, erősítse. A kötetet Pataky Mihály művészi ér­tékű fametszetei díszítik. — „Túr*“ kacsa, cllcaOrzó pénzt* kapható és megtekiutkető JÓBA-papfr feleiben. Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő ma már európai kiru Az ország egyik legolcsóbb és páratlan gyógyhatású fürdője. Fedett gvorvmedencék, ivócsamok, inbalatórium, strandfürdő. hullámfürdő, pezsgőfürdő. Páratlanul 6rn#néay«a ftrdő-, ívó és belélcgeókurak. A fürdőt Hajdu- seoWetló 73 ás 7fc°-es sós-, jódos-. bróuós-, bidrocar bonál os bévwzel táplálják. 30t0 liter forréviz percenként. Magyar és némsi nyelvű ismer tetovál készséggel szolgál az Igazgatóság. I BARACKOT és mindenfajta gyümölcsöt bármilyen tétel­ben vásárol gr ót Zichy János Géza Konzervgyár a Ny&rogyhása, Szentmíbályí uf 4 Iroda : Rákóczi utoa 26. stá«. Telelőm: 26 W Sürgönyei« : Konnerva $ szükségre v&n szappanra? gyűjtsön huHaiiáK ssiraiéüof, matt SZAPPANRA cseré!! át ii«OK GYULA kijelölt körzeti szappanfőző. Kétaji ut (nem utca) 33. szám- \ Szurkolás egy nyíregy­házi kocsma élőit vél«tl«nfil barátjába á5itt a kéit Miben és bányai betegedtek meg as elmalt évben ns országban t 307,341 kölese

Next

/
Thumbnails
Contents