Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-31 / 171. szám
Faddy Otmárt áthelyezték Nyíregyházáról A Ferences Atyák tartományfőnöksége a diszpozíciók kérdésében való döntés során Faddy Otmár atyát, a nyíregyházi rendház főnökét szélesebb hatáskörű beosztásba helyezte át Nyíregyházáról, Az új nyíregyházi házfőnök Ritner Marian atya lett. Faddy Otmár távozását mély őszinte fájdalommal veszi tudomásul Nyíregyházán mindenki, nemcsak a szorosabban vett hívők tábora, a katolikus társadalom, hanem mindazok, akik a szebb, jobb jövő kialakítását nem politikai elméletek és rendszerek felüleme kedésétől, hanem a múlt romboló áramlatitól fertőzött ember belső, erkölcsi átformá ódá- sától és azoktól az erőhatásoktól várják, akik egyéniségük tiszta csengésével, példaadásuk elhitető erejével, szavuk, agilitásuk önzetlen javítószándékaitól várják. Faddy Otmár lelket nevelő és erősítő hatása olyan lendületes, hogy ittléte a szellemi és erkölcsi építés nagyvonalú mnukásságát és eredményeit jelentette. Lelkigyakorlatai, Credo-gyülés rendezései a játszótér megszervezésének nagy szociális hatása, missziós útjainak párat an erőkifejtése olyan értékek, amelyeket nem nélkülözhet a keresztény népi, nemzeti társadalom veszteség nélkül. Emléke eleven energiák el nem veszhető sugárzásában marad meg, szeretetünk és hálánk soha el nem múló visszhangja lesz az ő nevének. Utódja Ritner Marian, mint a missziós ié- lekmunka kiváló szervezője ismert és működését bizalommal várják a nyíregyházi hívek. Utazásnál a változó életmód zavarja a rendes emésztést. Ez émelygést, fejfájást okoz. Ne felejtse hogy utazáshoz szükséges a n ' jó hashajtó, y] A1* letartóztattak egy tolvaj leányt A nyíregyházi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya tegnapelőtt letartóztatta Leszkoven Julianna 20 éves, Róka-zug 13 szám alati lakost, aki még a testvérét is meglopta. Gazdasszonyától hazug üzenetekkel pénzt csalt ki, ezenkívül még néhány apró lopás terheli lelkiismeretét. Leszkoven Julianna ügyében a nyomozás már befejeződött, a tolvaj fiatal leányt *nár át i$ kísérték az ügyészség fogházába. Zsebtolvajok elemelték aranyóráját áz állomásén Kertész Vince Máv nyugdíjas tisztviselő lopás áldozata lett a Debrecen—Szolnok között közlekedő vonaton. Utazás közben egy fiatalember lépett Mindenféle nyárfa, fűzfa, fenyőfa, akác- és tölgyrönköt vesz a Nam ényi asztaloiűiem Nyíregyháza, Szent István ut 56 I mellé és megkérdezte, hány óra. Kertész készségesen elővette aranyláncon függő arany zsebóráját «és megmutatta a fiénak. Er egy darabig még a közelében tartózkodott majd eTfünt. Később vette ésste a ■károsult, hogy vele együtt eltűnt az aranyóra is. Feljelentést tett a rendőrségen az ismeretlen zsebtolvaj ellen, aki boszorkányos ügyességgel láncostól tudta zsebéből kilopni az aranyórát. Kára 1500 peng-. A rendőrség megindította a nyomozást. Megásta barátja sirgödrét, amely beomlott és eltemette őt Különös szerencsétlenség Harsány községben Megdöbbentő szerencsétlenség történt Harsány községben. A temetőben Repey József 20 éves gazdalegény sírt á-sott egy kedves jóbarátjának. Ezzel a munkával a gyászoló családon is segíteni akart. Már befejezte a síiásást, teljesen készen volt a gödör, amikor egy kosárral a kezében a gödör fenekén maradt földet kezdte szedegetni, hogy simára planirozza a sírgödröt. Munkája közben a sírgödör egyik oldala rádölt és a föld teljesen elborította a szerencsétlen fiatalembert. Vele együtt dolgozott egy barátja is, akit csak övig takart el a földréteg. De ő sem tudott szabadulni a hatalmas súlyú földből. Csak órák múlva találták meg az eltemetett két embert, mire azonban Repey Józsefet kiásták a föld alól, már halott volt. Megfulladt a földréteg alatt. A halálos szerencsétlenséget jelentették a hatóságoknak s miután senkit sem terhel felelősség a halálesetért, az ügyészség megadta a temetési engedélyt.-«<331 NHSSffia ÜHH Hol Galt meg Petőfi ? Habár a mai napon július 31-én, már 94-ik évfordulója van Petőfi eltűnésének, még most sem tudjuk teljes bizonysággal megállapítani halálának idejét és helyét. De hogy a nemzet nem felejtette el nagy költőjét, annak élénk bizonyílé- ga, hogy nem múlt el év, sőt hónap, hogy valamelyik fővárosi, vagy vidéki napilapban, hetilapban, esetleg folyóiratban Petőfi eltűnéséről ne írtak és egyesek a segesvári csatatéren való halálát következetesen kétségbe ne vonták volna. Bár a segesvári csata a magyarokra nézve igen nagy vérveszteséggel járt és számosán fogságba kerüllek, mégis elég sokan menekültek meg arra, hogy ha Petőfi csakugyan a íehéregybázi síkon esett volna el, arról egybehangzó vallomást tegyenek. De mily különbözők ezeknek az úgynevezett szemtanuknak Petőfi elesté- re vonatozó biztos adatai. Szurka György huszár állítólag vagy két puskalövésnyit vitte lován Petőfit, mikor két kozák támadta meg őket. — Petőfi kétségbeesetten ugrott le a lóról, egy kukoricás felé futott, melynek szélén a két kozák azán le is vágta. Feltételezhetők-e a szabadság dalnokáról, hogy másodmagával gyáván megfut a két kozák elől, hogy tenyérnyi széles kardját ki sem húzva, védelem nélkül engedi magát lemészároltatni? Gróf Haller József adatai szerint Petőfi lándzsaszúrástól sebesült meg, és pedig súlyosan. Csonta János földmíves szekerén a már megásott sírhoz vitte, aho1 Vámos György sírásó látta, hogy a holttestek eltakarításával megbízott orosz katona Petőfit még élve a közös sírba dobta. Feltételezhető-e Csonta János fuvarosról, ki a holttesteket szekérre rakta, hogy felismerve a sebesült Petőfit, megmentését valami úton-múdon meg ne kísérelje és Vámos György sírásóról, — hogy egyetlen orosz katonával szemben a nép által bálványozott költőt még élve eltemetni engedje? A Pesfi Divatlap szerkesztője, Vahot Imre, kinek lapjába Petőfi, mint segéd- szerkesztő dolgozott megint másként adja elő Petőfi elestét. Szerinte a csata egyik szünetében Bemet váratlanul hat kozák támadta meg. amit látva Petőfi, gróf Lázár Albert és Zeyk Domonkos, azonnal a megtámadott fővezér segítségére siettek. Állítólag akkor esett volna el Petőfi, pisztolygolyótól találva. íme, mily ellentét a két ,,szemtanú" előadása között. Az első esetben a hősiességéért kitüntetett költő gyáván megfuamodik s a jelen esetben a túlerővel nem törődve azonnal vezére segíségére siet. Aztán kérdem, szászszor kérdem, feltétlezhető-p a legvérmesebb csatákban is oly hidegvérű Bemről, ki sebesült ujját, lováról le sem szállva, vágatja le, ki az ágyúját elrabolni készülő kozákra egyszerű korbáccsal támad, hogy fiakén szeretett hadsegédjét, Petőfit s a 48-as idők eszményi katonáját, az óriáserejű Zeyket, úgy engedi lemészároltatni, hogy ő maga is fegyvert ne fogjon és személyes bátorságával is ne biztosítsa közös győzelmüket? És gróf Lázár Albert, ki Bemmel együtt szintén megmenekült, miért nem nyilatkozott azonnal a csata után Petőfi elestéről, vagy Bem törökországi jegyzeteiben miért nem emlékezik meg kedvenc költője hősi haláláról? Bizonyára azért, mert elestét egyikük sem látta. Szendrey Júlia legújabban fölfedezett ismeretlen levele se derít fényt erre a sejtelmes ügyre. Ezen levél szerint, melyben Szendrey Júlia férje elhunytál udvarszáki hadparancsnokra hivatkozik, ki a csata helyén talált egyik hullában öltözete és alakja után ítélve, Petőfit vélte felismerni,, Petőfinek a segesvári csatatéren való eleséséről ezeken kívül volt még számtalan egymástól merőben eltérő vallomás is. — Hogy mennyire véges az emberi elme, annak legjellemzőbb bizonyítéka rettegett kritiusunk, Gyula Pálnak a Budapesti Szemlében 1869-ben Jókai legújabb műveiről írt bírálatának Petőfire vonatkozó része. Gyulai keményen elítéli Jókait Petőfi haláláról írt ingadozó megemlékezése miatt és határozottan állítja, hogy az oroszok a magyar szabadságharc leverése után minden foglyot átadtak az osztrák katonai hatóságoknak és semmi biztos adatunk nincs arra nézve, hogy a kivonuló oroszok egyetlen magyar foglyot is elhurcoltak volna magukkal. Gyulai Pál eme sziklaszilárdsággal kimondott véleményét, ha nem is hamarosan, de annál meggyőzőbben cáfolta meg az első világháború s a Petőfi sírja után kutató lelkes utazók számos és hiteles feljegyzése. Az első világháborúalkalmával fogságba esett magyar katonák ugyanis több helyen találkoztak a 49-ben elhurcolt magyarok ivadékaival, akik már nem magyar nyelven ugyan, de büszkén hivatkoztak magyar származásukra, és Petőfi orosz fogságba eséséről és ottani elhunytéról is tudomásuk volt. Csak Petőfi eltemetésének helyében és a halálozás idejében volt némi ingadozás. De hiszen ez, Petőfi természetét ismerve, érthető is. Valószínű, hogy Petőfi oroszországi rő- rövid élete alatt több helyen is lakott és lehetséges, hogy valamelyik sírkő nem is az ő, hanem ottan született és elhunyt gyermekének hamvait takarja. A volt magyar hadifoglyok Petőfire vonatkozó adataihoz hasonlóképpen nyilatkozott egyik-másik hozzánk került orosz hadifogoly is. Még 1818-ban, működésem helyén, Kiskállóban, magam Í9 beszéltem egy orosz hadifogollyal, aki akkor már tökéletesen bírta a magyar nyelvet s aki az oroszok között meglepő • általános műveltséggel bírt. Földmíves ember létére, — bizonyára végzett pár középiskolát ,— jól rajzolt és festett, és meglehetősen ismerte az orosz irodalmat is. Egyik beszélgetésem alkalmával eszembejutott meg kérdezni, hogy mit tudnak ők Petőfiről? Már nevének hallatára is csillogtak szemei s nagy elragadtatással szólott róla, mint a népszabadság egyik legkiválóbb apostoláról. Egész határmozottsággal állította, hogy Petőfi csakugyan Szibériában élte le rövid életét s ott is lett eltemetve, szerinte 1856-ban. Az általa mondott helyre már nem emlékszem. Sírját az ottani orosz nép még most is sze- retetel gondozza. Valóban igaz lehet Cserép József doktornak az a megállapítása, hogy a csata tragédiái, de fenséges végjelenetét bámuló költő semmivel sem törődve, bekerített társaival szinte észrevétlenül kerül az oroszok fogságába, mint az Jókai Mór is Az uolsó vers, és az Utolsó golyó című elbeszélésében oly szépen megírta. Vájjon élne-e Petőfiről az orosz nép ajkán annyi, bár nem teljesen egységes legenda, ha ő már a segesvári csatában' elesett és orosz földre sohasem lépett volna? Bizonyára nem! Bár a jövő Isten kezében van, de mi mégis bízunk a németek ésszövetségesei- nek erejében és bízunk a magyar kitartás ban. Azonban bármiképpen alakuljon is a háború további sorsa, egy boznyos, a magyar nemzet költőjét nem feledheti el. Az orsozokkal kötendő béke egyik pontjának kell lennie, hogy az akori orosz kormány engedje meg, illetve minden erejével támogassa a magyar kormány kiküldöttjeit az esetleg ott eltemetett Petőfi sírjának feltárásában. Rektor József. Uránia Filmszlioháx. Julius 3l augusztus 1 2 Szombat, vasárnar, hétfő A legnagyobb szi es filmköltemény Hungária Fimszínhás, Ju'ius 3 A j gusztus 1 Szombat vasárnap Egv ifjú Ieánys7iv történe e akire ráillik nagy költőnk, Vörösmarty Mihály gyö nyörii verssora: , Hervadása liliomhullás volt Ártatlanság képe s a bánaté . . A vidékiek kívánságára szombat és vasárnap délelőtt matiné 16 éven felöli film! Jókai Mór ha'háiai : legényéből készült hatalmas fi malkotás Szereplői Kiss Ferenc U<ay Csortos Mezev María, Rózsahegyi Jön Muráti Li i remek filmje Jön Igen vagy nem? Előadások kezdete V»5, V»7, 7*0 Vasárnap Va3, Vső, 727, 7*J éra
