Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-28 / 168. szám

4. oldal. (Trianon 23.) 1943 júlus 28. $ Z Jfbmm’Uf. Ä Abqjlcsi HJHRlAr M—W HU—Bll'IÜWM MlrTl ina Terményhordás közben leesett a szekérré! és szörnyet halt Tragikus szerencsétlenség történt Nyír­pilis községben. Egy idős gazda, termény- betakarítás közben olyan szerencsétlenül esett le a szekérről, hogy szörnyethalt. Id. Heller János 75 éves nyírpilisi gazda szekerével a terményét szállította haza. Július 26-án, fél 12 órakor történt a szerencsétlenség. Id. Heller János a megrakott szekér tetejéről a földre zu­hant és azonnal meghalt. A helyszínre i érkezett dr. Mikecz Miklós nyírbátori j tisztiorvos megvizsgálta a hullát és meg- j állapította, hogy a szerencsétlen öreg j ember az esés következtében koponya- j alapitörést szenvedett s ez okozta azon­nali halálát. A balesetet jelentették a nyíregyházi kir. ügyészségnek, ahol a temetésre az engedélyt megadták. Megszórtak egy gyermeket Kovács László 13 éves, nyíregyházi is­kolai tanulót súlyos szúrt sebével a men­tők szállították az Erzsébet-kórházba. A sérült kihallgatása során elmondotta, hogy egy berúgott férfi nekitámadt és minden ok nélkül bicskával megszúrta. A szurkálás ügyében megindiilt rendőri nyomozás megállapította, hogy a szurká­lás tettese Lecza József nyíregyházi la­kos, aki kihallgatása során azzal véde­kezett, hogy annyira részeg volt, hogy semmire sem emlékszik vissza. Lecza József ellen megindult a bün­tető eljárás. Czapik Gynla dr. egri érsek imát rendelt el XII. Pins pápáért és a bombázott Örök Városért Dr, Czapik Gyula egri érsek a követ­kező nagyfontosságú körlevelet bocsátot­ta ki: — Az egész keresztény világot meg­döbbentette az a hír, hogy Rómát légi­támadás érte. A megdöbbenéshez termé­szetes felháborodás járul, hiszen nem ka­tonai célpontokat, hanem szegény és bé­Gyakorlat teszi a mestert! 20 éve javít írógé­pet, irodagépet, varrógépet a Nyírvidéki műszerész Özem Nyíregyháza, Bethlen u. 10. sz. két áhítozó emberek otthonát, ősi teme­tőket, egyházunk történelmi emlékű szen­télyét érte a pusztulás. — Részvéttel fordulunk Róma, a ke­reszténység örök városa felé és e rész­vétünknek központosítója a római pápa, kinek töviskoszorús tiarájába Róma bom­bázásával újabb tövis került. — Szerető aggodalmunknak kifejezésé­re forduljunk az Éghez és kérjük a Min­Érdekes bűnügyben mondott végső íté­letet a kir. Kúria. Áramlopást követett el két újpesti lakos, akik megrongálták a villanyvezetéket és feltépték a villany- ó a ólomzárát. Fischer Sándor újpesti, Tisza-út 19 sz, szám alatti lakos, csőszerelő az elsőrendű vádlott, Feundlich Ignác újpesti gyári- munkás a tettestárs. A vád szerint Freud- iich Ignác 1938. évi május hó 26-án köl­tözött be az újpesti, Tisza-u, 19 szám alatti szoba-konyhás lakásba. Fischer Sándor elsőrendű vádlott 1940. évi feb­ruár 1-én költözött Feundlich Ignác má­sodrendű vádlotthoz albérlőként. Egy al­kalommal, amikor a villamostársaság em­berei ellenőrző úton voltak, eljutottak a Tisza-u. 19 szám alatti házhoz is. A ka­puban találkoztak Freundlich Ignáccal, aki, am kor megtudta hogy miért jöttek a villamostársaság emberei, letette a kezé­ben levő vizes vedreket és a lakásba ro­hant, a kaput közbe becsukta a hivatalos emberek orra előtt. Ezzel gyanússá tét­Húsz év alatt Érdekes kimutatást közöl a Statisztikai Tudósító az utolsó 20 esztendő házasság- kötéseiről. — Az 1921. évtől 1930-ig 799.263 házasságot kötöttek Magyaror­szágon, 1931-től 1940-ig 782.007. Húsz év alatt tehát másfélmilliónál több házas­ságkötés történt, ugyanakor azonban 951.434 házasság szűnt meg halálozás és 112.808 elválás miatt, A kötött házassá­gok többlete húsz esztendő alatt 517.194. Megdöbbentő a statisztikában a válások száma. A félmilliós többlet mellett több mint százezer családi otthon bomlott széj­jel, ami azt is jelenti hogy többszázezer gyermek veszített el nevelő, gondoskodó szülői házat. Azok a szülők, akik házasságukat el­válás útján bontják fel, nemcsak a saját életük egyenes útjáról tértek le, hanem denhatót, terjessze ki oltalmazó kezét az örök város, Szent Péter trónja és nekünk magyaroknak oly kedves XII. Pius pápa személye fölé. Elrendelem, hogy a legközelebbi va­sárnapon főegyházmegyém minden templo mában a nagymise után hangosan három Miatyánkot és Üdvözlcgyet imádkozza­nak a veszélyeztetett Rómáért és a te magát, az ellenőrök felmentek a lakás­ba és akkor tettenérték, amikor Freund­lich babrált valamit a vezetéken. Be­mentek a lakásba és megállapították, hogy a felső vezeték le volt kaparva és az óra ólomzárja fel volt tépve. A vád­lottak tehát a főbiztosító fedelére elhe­lyezett elem-zárat feltörték és a beren­dezést elosztó biztosié tábla mögötti ve­zetékről a szietelést lekaparták. Ezáltal elérték azt, hogy a lakásban 2 villany égett és a rádió is állandóan szólt, mégis a villanyóra aránytalanul keveset muta- tott. A törvényszéki tárgyaláson beigazolást nyert, hogy Fischer Lajos és Freundlich Ignác vádlottak közösen követték el az áramlopást és közveszélyű rongálás vét­ségéért egy-egy hónapi fogházra íté’ték őket. Fellebbezés folytán az ügy először az ítélőtábhához, majd most a kir. Kúriá­hoz került, mindkét fórum azonban hely­ben hagyla a törvényszék ítéletét, így jogerőssé vált a büntetés. 112.808 válás ! súlyosan befolyásolták gyermekeik életét is. Az elmúlt húsz esztendő alatt az 1920-as években volt a legtöbb válás. 1922-ben hétezer fölé emelkedett a bontó perek útján megszüntetett házasságok száma. Az utolsó tíz esztendőben 1936., 1937. és 1938. vezetett, ezekben az évek­ben a válások száma megközelítette évente a hatezret. Az a körülmény, hogy évente átlago­san 25.000-rel szerepel a házassági több­let, a hatóságokra is külön feladatokat ró, mert ennyi házasságkötés ugyanannyi új családi otthont is jelent, ennyi új la­kásról kellene gondoskodni, azon a laká­sokon felül, amelyek az idők folyamán használhatatlanokká váltak. A városok helyzete még komolyabb, mert a városok felé történő áramlás állandó. Budapest székesfőváros is éveken át csak a beván­dorlókkal szaporodott. pápáért. ÜÉüiiSii József őri ilhat te egysnruha szabi, Luther ház. — Magyar ruhák művészies kivitelben készülnek. — Telefon: 28 - 99. r Áramlopás! Kösveszélyii rombolás vétségéért egy-egy hónapi fogház Á budapesti vásáron nagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye“ Kertész Antal likórgyátának „A F O N Y A“ likörkülönle- ges8ége uj csomrgolásban kapható mindenütt! A gyár: Debreceni-u, 2. Telefon: 24-90. Vásároljon textilárukat, úri, női di­vatcikkeket, babíkelen- gyéket és mindennemű rövidárukat Batta Eleknél Vay Ódám itea 2 sz. Takarékátjáró Szabolcsvármegye Közigazgatási Bizottságától. 4948—1943. Kb. Hirdetmény A kereskedelem és közlekedés­ügyi miniszter ur 1943 évi május hó 21-én kelt 7814/VII. 1943 számú rendeletével Nyirmada állomás bővítéséhez szükséges és Nyir­mada község határában elfekvő, az idecsatolt összeírásban felsorolt ingatlanokra a kisajátítási jogot engedélyezte, ezért az 1881 évi XLI. t. c. 35 § 3 értelmében a helyszíni tárgyalás megtartását elrendeljük és an­nak foganatosítására a vármegye alispánja helyett vitéz dr. Lázár Ferenc vm. főjegyző vezetésével dr. Szesztay András vm. tisztifö- ügyész és Tarnóy István kir. mű­szaki főtanácsos, az államépité- szeti hivatal főnökéből álló bi­zottságot küldjük ki, jegyzőjéül pedig Nyirmada község főjegyző­jét rendeljük ki. A helyszíni tárgyalás határide­jéül 1943 évi augusztus hó 17. napjának délelőtt fél 10 -óráját tüzzük ki és ennek helyéül Nyir­mada községházát jelöljük meg. Egyben közhírré tesszük, hogy a fenthivaíkozott rendelettel a köz­érdekű sürgősség alapján a ke­reskedelem es közlekedésügyi mi­niszter ur megengedte, hogy a jog- erejüleg megállapított tervbe fel­vett területeken az építési mun­káitok a kártalanitási eljárás előtt és a tulajdonosok beleegyezése nélkül az 1881: évi XLl. t- c. 45. § ában foglalt feltételek mel­lett megkezdhetők. Nyirmada község elöljáróságát utasítjuk, hogy a csatoltan kisa­játítási tervet és összeírást a köz­ségházánál a tárgyalást megelőzően legalább 15 napi közszemlére tegye ki és erről, valamint a tár­gyalás idejéről és helyéről az ér­dekelt feleket a helyi szokásnak megfelelően haladék nélkül érte­sítse, a meghirdetést igazoló bi­zonylatot és a vél iveket pedig a tárgyalás megkezdése előtt a tár­gyalás vezetőjének adja át. A kiküldött bizottság hatáskö­réhez tartozik határozni mind­azon igénvek és észrevételek fe­lett, amit a felek az 1881 : évi XLl. t c 1-22. § ai alapján netalán emelnek. A bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érde­mileg határoz, ha az érdekeltek közül a tárgyaláson senki sem jelenne meg. Ezen hirdetményt a „Budapesti Közlöny** hivatalos értesítőjében egyizben, a „Nyirvidék“ cimü nyír­egyházi napilapban 3 ízben köz­zétenni rendeljük. Miről értesítést kapnak 1. vitéz dr, Lázár Ferenc vár­megyei főjegyző. 2‘ dr. Szesztay András várme­gyei főügyész. 3 Tarnóy István műszaki főta­nácsos, a nyíregyházi államépífé- szeti hivatal főnöke. 4. M kir. Kincstári Jogügyi Igazgatóság, Budapest.^ 5. Máv. Uzietvezetőség, Deb­recen. 6. Salamon Miklós Nyirmada község főjegyzőié 7. Nyirmada község elöljárósága 2 drb melléklettel. Nyíregyháza, 1943. julius 20. v. dr. JÉKEY FERENC sk. 3* főispán-..............­............... ***

Next

/
Thumbnails
Contents