Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-20 / 161. szám
' (Triavoa 23.) 1943 július 20. 3. »Mal SZ Nyíkpid&k ÄBOLC31 hírlap Sarvay £Ielc cfr. ; A magyar parlament a magyar jegyzőt erősem tisztelő főm ma a magyar áiami életnek A szabolcsi jegyzők két kadlárf árnak felneveléséi vállalják és 2000 P t aéontáayGsnak a kádigon- doaás céljaira — Bajna. Bálint ár. elnök: Nem t«d«k megbocsátani azoknak akik szellemi képességüket nem a megértés, hanem a széthúzás céljaira kaszeálják fel Szombaton délelőtt 10 órakor tartotta a Szabolcsvármegyei Községi Jegyzek és Községi Tisztviselők Egyesülete évi rendes közgyűlését. -Az impozáns közgyűlésen megjelent vitéz dr. Jékey Ferenc főispán, Borbély Sándor dr. alispán, Sár- vay Elek dr. kir. gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő, dr. Fráter Szabolcs árvaszéki elnök, a főszolgabírói kar számos tagja. A közgyűlésen a. Hiszekegy imaja után Bajna Gálint dr, elnök a tisztelet, hála és bizalom szavaival üdvözölte a megjelent főispánt, alispánt. Sár.vay Elek dr. országgyűlési képviselőt, majd mély magyarságtudattal áthatott megnyitójában mindenekelőtt a Kormányzó úr 75. születési ünnepéről emlékezett meg. — Benne látjuk magyar fajtánk törhetetlen erejét — mondotta. A jó Isten áldja, .védje és legyen vele minden lépésében. Kiáltsuk mi, a magyar községek és falvak tisztviselői egy szív vei-lélekkel. hogy éljen, éljen, .éljen vitéz nagybányai Horthy Miklós és .a magyar hazában mindig éljen az a szellem, melyet ő képvisel. Maid az elnöki jelentés megemlékezett Kállay Miklós dr. miniszterelnök nyíregyházi látogatásáról, a jegyzők küldöttsége előtt és a MÉP választmányi ülésen elhangzó beszédéről, amelyből a községi tisztviselői kar, a jegyzők iránt érzett őszinte elismerés és további munkára serkentő nagyrabecsülés csendült ki. Majd foglalkozott az elnök a magánmunkálati dijakra vonatkozó szabályrendelettel s köszönetét mondott Borbély Sándor dr. alispán, Somlyódy Ferenc dr. főszolgabírónak a lehetőség határáig menő támogatásáért Az elnök ezután a községi tisztviselők helyzetéről emlékezett meg. Az egyesület teljes erővel harcol az ő érdekükért is; majd a jegyzők ellen Kisvárdán megjelent hírlapi cikkel foglalkozva a következőket mondotta: Ali a jegyzéknél árt, a nemzet ügyének árt «isitorban Kedves Kartársaim ! Fájó szívvel kell beszámolnom arról a hírlapi cikkről, mely Kisvárdán látott napvilágot. A cikk éles és durva támadás volt a község jegyzője ellen. Azért jelentem be ezt fájó szívvel nektek, mi vei egyéniségem, életem, felfogásom, ha- zasaeretetem azt súgja, hogy nem szabad volna ilyen cikknek napvilágot látni, mivel az éppen azokat állítja egymássel szembe, akiknek legfontosabb kötelessége, hogy együttműködjenek. A faluvezetők, közigazgatási, egyházi és nevelői sokaséin mehetnek annyira, még ha szemé- j lyileg a legnagyobb ellenségei is egymásnak, hogy hírlapokban támadják egymást. A cikknek tartalma olyan volt, mely a legszomorúbb időkre emlékeztet vissza, amikor a főváros újságjaiban napnap után jelentek meg a falvak vezetőivel szemben a rágalmazó cikkek és népet, a falu népét szüntelen támadásaikkal szembeállították a faluvezetőkkel. — Forradalomba vitték a nemzetet és előkészítették a íeggyászosabb korszakát. A megjelent támadó cikkre kötelességemnek tartottam válaszolni, ami a Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1943. évi június 27. számában ,,Ne bántsd a Jegyzőt“ címmel meg is jelent és melyet minden község jegyzői hivatalának megküldettem. Nem tudom, mi lesz a fejleménye a dolognak, de vállalom a felelősséget és ez kötelességem is, mert ha elvállaltam az Egyesület elnökségét, akkor tisztában kellett nekem lennem azzal, hogy az munkával, megnemértéssel, felelősségvállalá9ssal jár. Én, aki az első világháborúban őt testvéremmel teljesítettem front szolgálatot, átéltem 1916-ban az oláhok, nak a Székelyföldre való alattomos betörését, amikor a székelység menekülni volt kénytelen és harctéri szabadságom alatt otthon csak a puszta házat láttam kirabolva, átéltem az olasz frontról hozott súlyos sebesü- léssemmel súlyos betegen a legnagyobb nemzeti öngyilkosságot a forradalmat Kolozsváron, Uránia FilmnkMai, Hangária i Fimsseisiház» Julius 20 Kedd Kacagtató vígjáték Nincsenek véletlenek Az ötlet és humor maximuma, pompás zenéjü vidám magyar film Szereplők : Turay Ida, Juhász József, Szombathelyi Blanka, Szílassy László Julius k 0 21 Kedd szerda 2 vifiám gondtalan óra A nőnek mindég igaza tan Bűbájos történet, tele fülbemászó muzsikával és ezer ötlettel. Szereplői a legszebb német filmsztár Ilse Werner és a* elegáns Victor de Kowa Előadások : 4, 6, 8 érakor Előadások kezdete 7*5, 727, 7*9 aki a legnagyobb lelki megrendüléssel láttam a szégyent, hogy oláh bocskor taposta Budapestünket, el kellett viselnem az oláh korbácsot és puskatust és a legnagyobb veszélyek között kénytelen voltam szülőföldemről menekülni, soha nem tudok megbocsájtani azoknak, akik hazánk és nemzetünk mai válságos idejében anyira meg tudnak feledkezni magukról. hogy szellemi képességüket nem a megértés, hanem a széthúzás céljaira használják fel Erről a helyről ismételten kifejezésre juttatom mélységes felháborodásunkat és szerető szívvel szólok minden magyar testvérünkhöz, hogy a falu jegyzőjének küzdelmes életét és felelősségteljes munkáját ne nehezítse, hanem inkább nyújtsa segítő kezét, mert ilyen cikkekkel nem a falu jegyzőjének árt elsősorban, hanem a nemzetnek, a nemzet élete pedig mindnyájunknak jelenti az életét. RiO Az elnök tiltakozó szavait mély együttérzéssel fogadta és a jegyzői kar védelmében kifejtett önérzetes munkásságát hálás szívvel vette tudomásul a közgyűlésen mindenki. Az elnök ezután a lelkes áldozathozatal szavaival jelentette be a közgyűlésnek. hogy az egyesület két hadiárva nevelését vállalja és egyévi tagsági dijat, 2000 pengőt ajánl fel a hadiárvák és özvegyek támogatása javára. Kern a nagy tábor, hmm az összetartás adja az erét Az elnöki jelentést dr. Bajna Bálint a következőkben fejezte be: Kedves Kartársaim ! Gyönyörű, szép tábor a mi egyesületünk. ha össze tudunk tartani. Ne haragudjatok meg mégis azért, ha azt mondom. hogy nem a nagy tábor jelenti az erőt, hanem az összetartás. Ha te érzed azt. amit én rövid elnökségem alatt, pedig érezned kell, mert te is községi tisztviselő vagy, azt a közönyt, azt a nemtörődömséget, mellyel viseltetünk egymással szemben, akkor te is igazat adsz nekem és pártomra állsz. Ne félj semmi akadálytól, legyen hited, mert csak erős hittel lehet a legnagyobb akadályokat is leküzdeni. Mi lett volna a nagy téli csata eredménye, ha nem él honvédeinkben a győzelem tántoríthatatlan hite, hogy bármilyen nagy nehézségekkel dacolva, távol kell tartani az ellenséget, meg kell védeni a hazát, a falut, a családi tűzhelyet és meg kell védeni azokat az eszméket, melyek örökre és kitörölhetetlenül a lelkűnkbe be vannak írva, melyet úgy hivunk, hogy Isten és Haza ! Tisztviselő Testvérek ! Ma, amikor a hazáért életet kívánó hős áldozatot kell hozni, itthon kötelesek vagyunk legjobb tudásunkkal, munkabírásunkkal szolgáim a hazát. Az egyén élete fölött áll ma és mindenkor a Haza élete. Szép magyar hazánk és szép fővárosunk a jó Isten különös s hozzánk való jóságából, valamint a m. kir. Kormány bölcs politikájából kifolyólag még nem esett az ellenség bombazáporainak áldozatául. Idehaza még rend, nyugalom és bár nem békebeli, de más országokhoz való viszonylatban tisztességes megélhetés van, idehaza a család, a hitvestárs és a feleség még nyugodtan hajtja le álomra a fejét, idehaza nem kellett még százezer és százezer magyar testvérünket összebombázott házaikból a rideg barak- íelepekben elhelyezni, idehaza még nem kellett a szülői, a gyermeket bombatámadás után a füstölgő és üszkös házainkból utolsó útjára kísérni. Elnöki megnyitómat ezekkel a gondolatokkal zárom be;, bármilyen sok munkánk van, bárhogyan is erőt vesz rajtunk néha a keserűség, ezt kifelé sohase hangoztassuk, hiszen a mi kötelességünk a lelkeknek a megerősítése és nem gyengítése, a mi kötelességünk és a mai időkben a legfontosabb kötelességünk, hogy állandóan hirdessük , hogy hazánk mai helyzetében mindent | meg kell tennünk azért, hogy a harctéren küzdő katonáink nyugodtan teljesít- I hessék kötelességüket, hogy ez úgy legyen, minden áldozatot meg kell hoznunk. A jó Isten áldjon meg mindnyájatokat és adjon erőt ennek a munkának ez elvégzésére. Az elnöki jeleités a na! jegyzi! lélel igazi megnyilatkozása veit A lelkes éljennel fogadott elnöki jelentéshez Sarvay Elek dr. kir. gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő, a jegyzők régi lelkes barátja és támogatója szólt hozzá és a következő, mély hatást keltő beszédet mondotta: Igen tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Uraim ! Kedves Barátaim ! Amint így szembe állok veletek s keresem a szabolcsi jegyző szemének hazafias lángját, közöttetek sok új arcot látok, de öröm tölti el lelkemet, amikor a régi kedves ismerőseimet és munkatársaimat is nagyszámban üdvözölhetem a jelenlevők sorában. Az elnöki jelentés, — amelyhez hozzászólani kívánok — a mai jegyzői lélek igazi megnyilatkozása. Bevezető szavaiban és gondolataiban lángoló lelkesítéssel hívja fel a jegyzői kart még nagyobb erőfeszítésre, további kitartásra és a hazának buzgó szorgalommal való szolgálatára és csak elnöki kijelentéseinek legvégén az utolsó sorban emlékezik meg a jegyzői kar sérelmeiről, anyagi helyzetének javításáról. A jegyzői kar, — bármilyen fórumon is foglalkozzék vele a közvélemény, — mindig és mindenütt csak elismerésre talál. Nem régen közvetlen hallottam a magyar közigazgatás első emberének, a Belügyminiszter úrnak szájából a jegyző megál- l kutasát, amelyben a magyar jegyzőt a MALMOK FIGYELMÉBE I I Elkészült az uj rendelet alapién váincsm napié bárcakonyy kapható : Jóba, papír üzletében
