Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-20 / 161. szám
4, oldal. 5ZÁ»olcsi hirIAF (Trianom 23.) 1943 július 2t. nemzet páriájának mondotta, mert a magyar jegyző erején felül van agyonhal- mozva munkával, úgy, hogy a tőle megkívánt kötelesség maradéktalan teljesítésére emberi erő nem is elégséges. Ugyanezt ismétli meg a magyar közvélemény minden gyűlésen szónoklataiban és írásaiban, de emellett a magyar jegyző sorsa alig változik, a vállán nyugvó tehermentesítés ténye be nem következik s a magyar jegyző hazafias kötelességének tudatában mégis teljesíti híven nemzeti szolgálatot jelentő munkáját. A magyar jegyzői kar saját sorsának kimunkálását mégsem hanyagolja el s meggyőződésem, hogy a háborús időszak befejeztével feltáruló lendületes nemzeti berendezkedésnek egyik feladata éppen a jegyző helyzetének intézményes meghatározása lesz. A ma jegyzője a tényleges helyzet szerint sokkal magasabb szinvonalu hatáskört biztosít magának, mint amit neki a törvényes jogszabályok megadnak. A régi elavult községi törvény szerint a község képviselője és annak első elöljárója ma is a községi főbíró, holott a szellemi vezetés intelligenciájánál fogva természetszerűleg a községi jegyző kezében van. veztetése a történeti, ezirányú fejlődés bizonyos fokú törését jelenti, de megvagyok győződve, hogy ez csak átmeneti, a felszabadult területek utánpótlásának szükségességével merült fel s idővel újra erőre jut a magas színvonal felé való törekvés, vagyis a községi jegyző magasabb főiskolai képesítésének biztosítása. Nincsen olyan fórum, amely a jegyzői kar erkölcsi és anyagi vonatkozású kívánságait ne igyekezne fáradságos munkájának javadalmazásaképpen — honorálni. E téren Szabolcsvármegye közönsége mindig elől járt s a jegyzői kart mindig szívesen ölelte keblére. A magyar parlament általában a magyar jegyzőt erősen tisztelő fóruma a magyar állami életnek s nincsen olyan eset, amikor a legnagyobb elismerés megnyilatkozását egy pillanatra is megvonná e nemes gondol- kozású kartól. Különösen megnyilatkozik e felfogás a belügyminiszteri községi közigazgatási vezetőség szakértőkből álló szervezetében, ahol én is szerencsés vagyok és lehetek a jegyzői kar működéséről itt-ott megnyilatkozni. való ellátása, Héry János a seegődvénye* községi alkalmazottak fizetésjavításának biztosítása érdekében terjesztett elő alaposan megindokolt határozati javaslatot. Sarvay Elek dr. kir. gazdasági főtanácsom szólt a javaslatokhoz. A szabolcsi képviselők, így Gergelyffy Andor államtitkár is a legodaadóbb támogatással segítik a Vasárnap este 10 órakor hatalmas vihar vonult át Kemecse község felett. — Nagy villámlás—dörgés közepette zuhogott az eső hosszú időn át. A Haas- tanyán villámcsapás ért két 60 méteres dohánypajtát, amelynek tetőzete pillanatok alatt lángbaborult. A tűz bevilágította a tanyaépületeket percek alatt, a gazdaság apraja-nagyja már a tűz oltásánál segédkezett. A szélviharban nem volt könnyű feladat a tüzet lokalizálni, a sűrű jegyzők kívánságainak teljesítését. E tekintetben megigéri a maga és képviselő- társainak intervencióját a fontos testi- leti kérdések megoldásában. A támogatás készségével áhatott hozzászólást lelkes éljennel fogadták, maid a jegyzőgyűlés az elnök lelkesítő szavaival ért véget. gazdasági épületek veszélyben forogtak. Szerencsére a Haas-tanya jól felszerelt tüzoltófelszerelésével megfeszített munka árán sikerült a tanya többi épületeit megmenteni. A tűzoltáshoz kivonult a ke_ mécséi tűzoltóság is. Este 10 órától hajnali 4 óráig szakadatlanul ontották a vizet a két égő pajtára s a környékező épületekre. A két dohánypajta azonban földig égett, szerencsére más kár nem keletkezett. A kemecs«í Haas tanyán a villámcsapás felgyújtott két dehánypajtát Mindkét pajta földig égéit A sokszor nagy szóvííáí és nehéz problémát eldöntő községi közgyűlés irányítása a színvonalon álló jegyző elgondolása szerint folyik le és ennek irányító közreműködésével alakul ki mindig a községi közvélemény. A községi orvos magas szakképzettségénél és kötelességtudásánál fogva rendszerint híven megfelel a szakértelemmel járó kötelességének, ámde az egészségügyi közigazgatás irányítása sok esetben a községi jegyző kezében van letéve, holott a törvény szerint a községi vagy körorvos nincs alárendelt viszonyban a községi jegyzővel szemben. Magyarország a diplomaták országa s a diploma már egymagában tekintélyt szerez. Mi sem természetesebb, hogy az orvos és gyógyszerésszel egy faluban együttélő községi jegyző magas intelligenciájánál fogva olyan képesítésre törekszik és olyan képesítés törvényes biztosítását kívánja kari mozgalmaiban, amely az ő szellemi értékének megfelel s amely így társadalmi helyzetét nivellálja az előbb említett két egyetemet végzett munkatársai positiójával. A jegyzői karnak nemes törekvése az egységes közigazgatási képesítés törvényszerű biztosítása, amelyet az itt elhangzott erős éljenzésből is helyeselni hallok s amely lehetővé tenné azt, hogy a községi szolgálatot tevő, vármegyei, >sőt még magasabb alkalmaztatást és beosztást találjon. Minden törekvésnek vannak ellenzői és gáncsolóí, de a történeti fejlődés mégis előbb említett irányzat mellett szól. s bizonyítja ezt az a törvényes intézkedés is, amely még 1929-ben látott napvilágot, s amely szerint a vármegyei fogalmazói karban működő tisztviselő előzetesen a falu életét és a falu közigazgatását köteles megtanulni s csak így lett képesítve a vármegyei szolgálat magasabb- fokú betöltésére. Igaz ugyan, hogy az írnokoknak az utóbbi időben segédjegyzővé való kineA jegyzői sors kimunkálásának kötelessége elsősorban a kar feladata. S bizonyos békekötés után az előbb jelzete irányelvek szerint a jegyző közjogi helyzetét és javadalmazását véglegesen rendező javaslat kerül a törvényhozás elé. Ennek megszövegezésében és elhatározásában örömmel résztvesz mindenegyes kéviselő. Mi képviselők tudjuk azt, hogy az esti falusi csöndben egy helyen mindig találunk életjelt. Az ablakon keresztül szűrődő lámpafény jelzi, hogy a nótárius a késő esti órákban is dolgozik, küzd a népért, a lakosságért, szolgálja a háborút és békét, mert a szittya magyar lélek nem lankad, bízik a magyar sorsban, a Isten gondozta magyar haza jövőjében. Boldog vagyok hogy képviselői minőségemben a falu terhét itt-ott levehetem vállaltokról s veletek együtt törlőm a könnyeket és simitom a gond ránciait. Úgyis mint képviselő, úgyis mint a vármegyének volt főügyésze szívből köszönt- lek benneteket s az Isten áldását kérem nemzetépítő munkátokra. A nagy tapssal és éljennel fogadott beszéd után a közgyűlés elfogadta a költségvetést, a bemutatott számadást, majd az alapszabályok módosítására vonatkozó javaslatot hallgatta meg. A javaslatot dr, Nánássy István egyesületi főjegyző ismertette. A módosítás körülírja a jegyzőegyesületi hivatal hatáskörét és fala- datait. Nánássy István dr. világos, logikusan i felépített előadásban ismertette ezután az új magánmunkálati szabályrendelet tervezetét. Az egyesület arra törekszik, hogy a magánmunkálati dijakat országos összhangba hozzák. A tervezetet Tahy József módosító indítványával fogadták el. Tahy József az értékhatár megállapítását nem tartotta helyesnek és szociálisnak. A munkálatok díjtételei a tárgyi összeg nagysága szerint fokozatosan emelkedjenek. ' Veress Dezső a jegyzők és tisztviselők karácsonyi segélyének megfelelő időben való kiutalása, Eszenyi József a közigazgatási tisztviselők arcképes igazolvánnyal Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő ma már earépai Mrü A* srseág egyik legolcsóbb és páratlan gyógyhatású ftrdője. Fedett gyógysnedeacék, ivócsarnok, Inhalatorium, strandfürdő, hullámfürdő, pezsgőfürdő. Páratlanul ersdménye« ftrdő-, ivó- és belélegtökurák. A fürdőt Majdu- szokoszló 73 és 7l'-os sós , jódos-. brónós , kidrscarbosátss hévízzel táplálják, 3100 liter forréviz percenként. Magyar és németmyelvü ismertetővel készséggel szolgál az Igazgatóság. A&egy a kumorista látja Hol találkoztunk ? Cegléden történt. Kecskemétre igyekeztem, a szegedi gyorsot vártam. Ahogy a perronon nézelődöm, ismerős arcot pillantok meg. Szürkeruhás, közepes termetű, kissé hízásnak indult, rokonszenves úr s amint összenézünk, elmosolyodik. — Á — mondok én. — Szervusz — mondja ő. — Szervusz, szervusz — parolázok melegen és töröm a fejem, hogy ugyan ki lehet, — Szintén Cegléden voltál? — kérdi. — Csak átutazóban, megyek haza — mondom — és te? — A Lajos bácsiékat látogattam meg. — A Lajos bácsiékat? — kérdem nagy érdeklődve és pillanatra eltűnődöm, kik iehetnek azok a Lajos bácsink, mert biztos ott találkoztunk. — Igen -— aszongya — az Olga írt az Ernőéknek, hogy a szegény Eszti néni nagyon beteg. — Aha — mondok — és súlyos az eset? — Hál tudod, az ilyen öregeknél már minden súlyos, — Persze, persze — bólogatok ée töröm a fejem, kik azok az Olgáék és Er- nőék. Mert az Eszti néniről tudom, hogy a Lajos bácsi felesége, — Egy kis szőlője van az Eszti néninek — folytatta régi barátom az informálást — tulajdonképpen már rég a Lajos bácsi kezeli, dehát nem igen ért hozzá. — Na ja — mondok — hát pedig ahhoz szakértelem kell. — És az a fő baj — teszi hozzá óriási meglepetésemre — hogy most meg akar nősülni. — Kic»oda? — A Lajos bácsi. Az Eszti néni persze mindenárán meg akarja akadályozni, íél az új asszonytól. — Nono — mondok — érthető. Pedig hát most érthetetlen csak. — Ilyenformán a Lajos bácsi és az Eszti néni mégsem házaspár. — Az Olga viszont nem bánná, ha megnősülne — folytatja öreg barátom a kis családi értesítőt — csakhogy ő a Mo- dolkát szeretné neki feleségül. — Hja úgy, —nevetek fel, mint aki már tisztán látja, mire megy a pakli. — Sajnos — hangzik az újabb meglepő fordulat — az Ernő nem szíveli a Mo- dolkát. amiben nagy része van a Lujzának, mert annakidején az Anti neki udvarolt először, de a Dezső felesége szétintrikálta a partit. — Hőjj a nemjóját — gondolom rémülten, — de most már jöjjön az a vonat^ mert öt perc múlva elnyel a családi áradat. — Hogy aztán a törökszentmiklósi háznak a Béla is részese, a Juliskáék ne« intézkedhetnek teljes joggal. — Na igen — vetem közbe kissé már hervadtan ... ám e pillanatban felhangzik a portás hangja és feltűnik a gyors, —• Na üljünk fel — mondok és magamban készülök azokra az újabb részietekre, amik a vonaton következnek.-— Én nem utazom — szól és nyújtja a kezét. — Hát nem haza tartsz? — kérdem. — Haza? — nevet — hát hogy mennék én ezzel a vonattal Veszprémbe? — Hja, persze — csapok a homlokomra. Szóval dunántúli. Azt hittem. Kőrösre való. — Csak azért jöttem ki az állomásra, mert várom Tiborékal. — Ja, a Tiborékat? Na, sajnálom, jói elbeszéietünk volna. — Szervusz, kedvesem — rázza meg nagyon melegen a kezemet és ahogy a gyors kiindul, utánam kiáltja a legmeglepőbbet. Azt, hogy : — Üdvözlöm a szentesieket! Miután azonban egyelőre Szentedre nem igen kerülök, ezúton tolmácsolom üdvözletét annak a nagyon kedves, régi barátomnak, akiről most már egészen bizonyosan tudom, hogy soha az életbe* nem találkoztunk. (Kiss József.) Írógép szalag imindenrendszerű géphez állandóan friss minőségben kapható: Jóba HflrüKletében Bethlen utca 1. szám
