Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-20 / 161. szám
2. «Mal. J^yhwídí;^ JIABOlcsi HIB HÍRLAP (Trianon 23.) 1943 július 20. Héfről-hétre németországi szakemberek látogatják a Nyíregyházi Közjóléti Szövetkezet császárszállást magtermelő telepét A 100 b«!düs telep ujj életet varázséit az egykori gulyakskaj tások iSidj éré •— Szobor Pál polgármester, a gazdák szóaokaí elismeréssel méltatták a telep vezetőjének, VaSích Sándor igazgatónak érdemeit a Kamara és a Mezőgazdasági Bizottság kirándulásán Vasárnap autókon, fogatokon, kerékpáron és gyalogszerrel tanulnivágyó, lelkes emberek indultak az ONCSA császárszállási mintakertészetébe .amelynek meg tekintésére a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Bizottság kirándulást vezetett. A százholdas városi bérleten berendezett mintakertgazdaság központja az a Nagytanya, amely rejtekhelyét nyújtott 1919 húsvétjának éjszakájától a román hadsereg megjelenéséig Bencs Kálmán akkori polgármesternek a bolsevista terror elől. Ma is ott lakik Szabó József derék magyar gazda, aki a fenyegető, sötét időkben bátor szívvel, élete kockáztatásával megmentette Nyíregyháza polgármesterének életét. Most is ő intézkedik, hogy az ONCSA igazgatójának, dr. Polinszky Pálnak terve szerint rendben legyen minden a kirándulók fogadására. A tanya bejáratát nemzeliszínű zászló, szalagok, felirat díszíti: „Isten hozott, kedves vendég11. —- Az udvaron a vendé- gekgek részére nemzetiszínü szalagos asztalt terítenek. Tíz órára együtt van a kiránduló társaság. Megérkezik Szohor Pál polgármester, a városi és vármegyei közjóléti szövetkezet elnöke, Polinszky Pál dr. igazgató, Mikecz Tamás, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke, Fráter Jenő, a Kamara igazgatóiságának, Szendy-Moldo- ván László a mentatermelési iroda. Pazo- nyi László ,a kamarai kirendeltség vezetője feleségével, Csengery Tibor, az OFI. megbízottja, vitéz Horváth János vm. gazdasági felügyelő, v. Nagy Péter birtokos Gaizler Gyula dr., Hommer László gimn. igazgató), Jákváry Kálmán népművelési titkár, Nagy Sándor kertészeti felügyelő, intéző, Szmolár Mihály, Szmolár András arany-, ezüstkalászos gazdák vezetésével a sulyánbokori gazdák népes küldöttsége és számos érdeklődő. Velích Sándor ismerteti a nemesített magtermelést. Az érkezőket Szohor Pál polgármester üdvözli, hangoztatva, hogy az ONCSA mind gazdasági, mind szociális szempontból igen jelentős telepet létesített itt, a Császárszálláson, az egykori legelőn. — Utána Vellich Sándor, a Kertmunkáskép- zö Iskola igazgatója, a mintakertészeti te. lep vezetője szakszerű előadás keretében ismerteti a mintatelepet, amely nemesített vetömagvakat termel, amelyeket az erfurti és más nagy német magkereskedelmi vállalatok előre szerződésileg lekötnek és felvásárolnak. A telep biztosra dolgozik s eredményeit okszerű gazdálkodással fokozza. Az elért árak nem háborús konjunktúra árai, a nemesített vetőmag árát a háborúban alig 5—6 százalékkal emelték. Nemesített vetőmag termelésére a békeévekben is nagy szük- lesz s ez a termelés akkor is kiválóan rentábilis. A szabolcsi talaj, a laza homok, az átlagosan húsz fok meleg, a 600 mm. csapadék predesztinálják ezt a földet a vetőmagtermelésre. A magyar gazdáknak is változtatniok keli majd gazdálkodásuk körét, új vetésforgó rendszert kell követniök egy-egy vetőmagtábla beiktatásával. Ennek a föld minőségi fokozása szempontjából is nagy jelentősége van. Ha pedig arra gondolunk, hogy a vetőmagnak termelt borsó, bab stb. a kézzel való válogatás után mint másodrendű vagy törött termény a gazdálkodásban a takarmányozást is feljavítja, kéitségit ellennek tartjuk, hogy a vetőmagtermeléssel a kisgazda is haszonnal foglalkozik majd. Elmondotta Vellich Sándor ,hogy alig van olyan hét, hogy egy-két német mag- nemesítési szakértő meg ne látogatná ezt a telepet. Amikor egyik német szakembertől megkérdezte, mi lesz a hatalmas ukrajnai területekkel, nem térnek-e át ott is a nemesített vetőmag-termelésre? A német kész volt a válasszal. Ettől nem kell a magyar gazdaságoknak tartaniok. Ukrajna kötött talaj csapadék- és hőviszonyai szélsőségesebbek, ott a miliő nem alkalmas az igényes magtermelésre. A szabolcsi magtermelésnek tehát a jövőben is nagyjelentősége van. Az ONCSA százholdas kertgazdaságában húsz holdon takarmányt termelnek, hogy állatokat, sertést, szarvasmarhátstb. neveljenek s megfelelő trágyához juttathassák a magtermelésre jó táplálást igénylő talajt, amelynek különösen a sertéstrágyára van itt szüksége. De a gulyalegelő trágyatermelését is felveszik. Ők adják a kihajtott gulya alomszükségletét és megkapják a trágyát. Nagyon érdekes és tanulságos volt Vellich Sándor igazgató előadásában a mun- kásdérdéssel, a jövedelmezőséggel kapcsolatos rész is. Éreztük, hogy a szegény, elcsigázott, elkeseredett Rozsrét életébe a magtermelési gazdálkodás új fordulatot hozott s a mindenben személyes példát, munkás útmutatást nyújtó Vellich Sándor átformálta itt az ONCSA szociális intencióinak megfelelően a szegény emberek, családok életét is. Uj és biztató élet indult itt meg a hajdani gu- lyakihajtások dinom-dánomos földjén. A gazdaság munkát ad a rozsréti családoknak, a leányoknak, asszonyoknak,, gyermekeknek is. Az előírt napszámot fizeti, mégis van elég munkása, mert ez a kereset megszakítás nélkül tart a koratavasztól csaknem karácsonyig. Később majd téli foglalkoztatást is biztosít. A termelt magot kézzel való kiválogatásra tovább küldik Borsodba, Zemplénbe s ott is keresnek rajta a sokgyermekes családok. A gazdaságnak 18.000 pengő tiszta bevétele volt a múlt évben. A rozsréti embert a foglalkoztatás rendje, »fegyelme. egyszersmint a szív húrjaihoz férkőző emberiesség átalakítja, visszaadja a pro- doktív, békés társadalomnak. A feiréndiilélat meglepi a táblák szépségé Newes anyagokkal garanciával készítünk • AC1BT, HA JFEITÉ8T rcssz hajak szakszerű ápolása fröb ß iaorn iß; Horthy M. tér 6. Keresztény magyar üzlet Zsidót nem szolgálunk ki. De jóízűen fogyasztják a gazdálkodást tanulmányozó vendégek. Szabó József tanya gazdát, feleségét, a felszolgáló rozsréti leányoakt dicsérik. De megered az örömmel szépséggel telt szivekből az érzéa árja. Szmolár András arany-, ezüstkalászos gazda beszél. Köszönti a gazdák nevében Szohor Pál polgármestert, akit mindig szerettek a gazdák s itt most még közelebbről megismernek. A szónok köiszönetet mond Vellich Sándor tanárnak ,aki kiváló szaktudással^ rátermettséggel, ügyességgel tanítja, neveli a gazdákat. Szohor Pál polgármester örömmel fogadja a gazdaszivek feltárását, az ígaa testvériségből fakadó elismerést. — Az ONCSA elnökének szerencséje, hogy a nagy gazdasági és szociális tervek végrehajtásához megtalálta az alkalmas embereket. Ilyen kiváló ember Vellich Sándor, aki most felfedte a kirándulók előtt a százholdas birtok minden termesztő titkát és szépségéi. Gyönyörű nevelőmun- kájáért köszönetét mond. Szmolár Mihály az új gazdavilág szemével nézi a csodás eredményeket. Volt idő, amikor Bencs László polgármester ingyen jegyet küldött a gazdáknak, hadd jöjjenek ők is színházba. Ez előadás után megkérdezték tőlük, hogy tetszett a« előadás: — Hát szép, szép — mondotta az egyik hangadó gazda, — de tessék csak mondani, mit kapunk mi ezért? Ma a gazda tudja, hogy áldás minden tanítás. Ö is köszönetét mond Vellich Sándornak, majd rámutat, hogy itt aa ONCSA-bir tokon van, aki a szivet, a megérzést adja, a szeretet nagy értékét. Öt, Polinszky Pál dr. igazgatót üdvözli a gazdák nevében. Vellich Sándor meghatoítan hárítja el magától az elismerést, a dicséretet. Az ö ereje, munkakedve abban a bizodalomban gyökerezik, amelyet éreznek iránta és amellyel munkásságát a gazdák és munkások fagodják. Ennek a tanulságos szép napnak a terve Mikecz Tamás országgyűlési képviselő, gazdasági bizottsági elnök lelkében fogamzott meg, aki agilis támogatója a gazdák felemelkedését célzó minden mozgalomnak. Aradvári Béla a népművelés, a nagy lelki átalakulás motívumait, az őszinte testvériség komoly tettekben való kiérlelődését méltatta é* a gazdákat, munkásokat, az értelmiség é* fizikai munkásság összefogássának tényezőit köszöntötte. . ^ lannia mumm im au Öröklódike a hossza élet? Németországban a tudományos kutatások megállapították, hogy hosszú életi egyének leszármazottjainak élettartama is általában hosszabb az átlagegyénekénél. Ebből arra következtettek, hogy öröklött hajlamok a főokai a hosszú életnek. A hosszúélelü egyének életmódját vizsgálva, megállapították, hogy azok igen eltérőek. Annyit azonban sikerült megállapítani, hogy a túlzott dohányzás, alkoholfogyasztás és öregkorban végzett nehéz testi munka az élettartam megrövidüléséhez vezet. A hosszúéletüek között találhatók szellemi és testi munkát végzők, falusi és városi lakók, jó és ross» alvók. Egyet azonban sikerült egyöntetűen megállapítani, hogy a hosszúéleti családok kivétel nélkül nyugodt vérmér- sékletűek voltak. A hosszúéletű egyénekről végzett statisztikai kimutaások szerint az emberiség átlagos életkora emelkedett ugyan, de * hosszú életet az orvostudomány és hygiene sem tudta előidézni. Ez is világos bizonyítéka annak, hogy a hosszú élet független az életkörülményektől! hanea sokkal inkább az öröklött hajlamoktól függ.-wáMMMHMaaHSaWMBHBIHHMHHaai fMMHIn m ér iker Az érdekes előadás után útnak indul a társaság. Tábláról-táblára vezeti a kirándulókat Velich Sándor. Soha nem ismert világot fedezünk fel. Újszerű futóbabot,, lilavirágú, szálkásbabot, látjuk a mák, a hagyma, a káposztaféleségeket. De mind, amit nézünk, mint magra termesztett növény érdekel. A nemesített magot a posta hozza Németországból, sokszor repülőgépen érkezik Budapestre. Megérkezésekor hivatalos mintát vesznek belőle s letétbe helyezik a postán. Ha valamelyik vetőmag csírázási energiája nem felel meg, szakértő jön le, megvizsgálják a letétbe helyezett vetőmagot. Egy esetben, itt is kitűnt a csírázási képesség csökken- tettsége. A német magkereskedelmi vállalat kártérítést fizet a gazdaságnak. Vellich Sándor kifogyhatatlan a séta közben. Járunk a gyöngybab-táblán, végigmegyünk az őszirózsa, a büdöske, a cínea virágos mezőin. Egy-egy cíneát letéphetünk, a magtermő virág nem ez a büszke színekben pompázó, hanem az oldalhajtásokból ered. A gomblyukakban tenyérnyi cíneával nézük meg az ötholdas pompás kendert (25.000 pengő hozamot várnak belőle) — amelyet az iparnak adnak át az áztatás után, vizsgáljuk a magyar és az ausztráliai cirokot, amelynek magja is, szakálla is nehéz pénzeket hoz, mint általában minden mag. amely itt terem. Itt vagyunk az ugprka magra termelésének táblába előtt. Megtudjuk, hogy legjobb magtermelésre a középnagyságú ugorka-féle. — Egy holdon 3 mázsa, 1 mázsa 800 pengő, három hold ad 2400 pengőt, a termelési költség 900 pengő, tisztán marad 1500 pengő. Hát az őszirózsa mit hoz így száxjtóföldön termesztve? Egy hold ad 7,0 kg. magot, 1 kg. 40 pengő, kapunk 2800 pengőt egy holdról. Megcsodáljuk a Carolleta-répát, mely valósággal törpe a mi murok-sárgarépánk mellett. Az íze azonban édes. Németországban csak ezt a Carottát eszik. Látjuk a borsócséplést. A borsószalmát a gazdáknak adják cserébe búza, rozs- szalmáért, ami alomra jó. A kisgazda is jól jár, mert a borsószalma jóízű takarmány. Most egy kis Hofher-traktor közeledik. Tarlószántást végez. Négyekés, a gazdák megcsodálják a porhanyós hantokat. A traktort hajszálnyi pontos irányítással egy barna fiú vezeti. — Rozsréti parasztfiú, Vellich Sándor tanár úrtól tanulta meg a traktorkezelést. A távolban két ló van munkában. — Szohor Pál polgármester rámutat az egyik lóra. Az ONCSA vette a hadbavo- nult rozsréti gazda családjának. A gazda hazajött a szovjetfrontról, ahol azt látta, j hallotta, hogy az állam mindent elvesz, ! nincs magántulajdon. Itt meg, míg ő oda- I veit, lovat adtak az ő feleségének. Jólesett e zaz ONCSA-gondosság és a juttatást munkával törleszti le. Pontosan fizet. Uj emberré lett. Munkás, becsületes, hívő magyarrá. Aaikor a nyíregyházi gazdák ingyei jegyet laplak a színházba ebéd: borjúpörkölt. A boros, szódavizes üvegek az asztal alá vándorolnak. Ott van csak hűvös. A pörkölt ízes pirosa csak úgy szikrázik a déli nap hevében. Égető lángeső parázslik ránk. A kirándulók homlokán verejtékgyöngyök csillognak. Beérünk a tanyára a jó kétórai szemleút végén. Magyaros egytálételes
