Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-05-06 / 101. szám

(Trianon 23.) 1943 május 6­3, oldal. Páratlan érdeklődés mellett hódolt Nyíregyháza közönsége a magyar honvéd előtt a Turul'Bajiám E^eKÜlnl nagy­sikerű keddi Katonaestjén A Szabolcs Vezér Bajtársi Egyesület kedden este fél 8 órakor rendezte meg Turul Katona-estjét a Városi Színházban rndkívül nagy érdeklődés mellett. A Ka­tona-est szereplő gárdája neves fővárosi művészekből, kiváló tehetségű nyíregy­házi előadókból és a 12. honvéd gyalog­ezred ének- és zenekarából állott. Min­den szereplő tudásának legjavával ma­gyar szívének meleg érzésével juttatta teljes sikerre a Turul bajtársak katona- estjét. A színház kopott nézőtere, amennyire lehetséges volt. külsőleg is ünnepi díszt Öltött erre a.z alkalomra. Nemzetiszínű zászlók, drapériák, cimerpaizsok, a vá­ros miniatűr címerei díszítették az er­kély falrészét. A színpad hátterében szé­les nemzetiszínű zászlószalagon allegori­kus kép hirdette a honvédség hősi har­cát, alatta az est jelmondatával: . Őérettük !“ A Katona-estet a 12. honvéd gyalog­ezred énekkara és zenekara vezette be a Szózat léneklésével. Az estet Fintor Zoltán Turul-bajtárs nyitotta meg a honvédek előtt való tiszteletadással. A megnyitó beszéd után gyorsan pe­regtek le a műsor számai. Ági Gézáné Lavotta és Hubay két dalát énekelte Bolyári Géza tanár zongorakíséreíe mel­lett. Hangjának fénye, csillogása és ereje még mindig feljődő értékéről tettek bi­zonyságot. Énekét őszinte elismeréssel hálálta meg a közönség. Kedves kis táncosnők következtek utána a műsoron. A Leánykálvineum három növendéke táncolt. Székely Baba valóságos kis prímaballerina volt, ügye­sen spiccelt, mozdulatai kedvesek vol­tak. Kelemen Júlia és Pázmány Éva pe­dig nagyar páros táncot adtak elő sok kellőmmel, magyaros tűzzel. A sikerben a kis szereplők mellett nagyrésze volt dr. Dobayné Soős Lili tanárnőnek is, aki a táncot betanította. Fridii Edit Gyóni Géza: Magyar asz- szcny írja. .. című költeményét szavalta a műsor következő számaképpen. A dísz- magyar ruhában megjelenő és egyéni bájá­val is hatást keltő szereplő át érzéssel, szivének melegségével tolmácsolta a köl­temény szépségeit. A szavalat után ismét kedves nyíregy­házi ismerős állt a közönség elé. Aszalós Sándorné Katona Magda énekelt három műdalt. Hangjának szépsége különösen a harmadik dalnál bontakozott ki teljessé­gében. A következő műsorszámban léptek először a közönség elé a fővárosi művé­szek. Szemere Vera, a Madách Színház tagja és Pataky Jenő, a Nemzeti Színház tagja egy kedves párosjeienetet aqftak I elő. A jóízű humorral megjátszott jelene­tet gyakran szakította félbe a közönség elismerő tapsa és derűje. Meg kell em­líteni Pataky Jenő személyével kapcso­latosan azt a fővárosi művészeknél csak ritkán tapasztalható önzetlenséget, mely- lyel rekedtsége ellenére is vállalta a szereplést. Közönsége ezt külön is elismeréssel jutalmazta. A prózai számot a 12. honvéd gyalog­ezred énekkara és zenekara követte két katonadal fegyelmezett előadásával. Nagy elismeréssel fogadta a közönség Ujlaky Lászlónak a Nemzeti Színház művészének előadását. Ujlaky László Erdélyi József, Ady Endre és egy névtelen költő verseit adta elő. Elő­adásának közvetlensége, a költemény ér­telmezése megfogta a lelkeket. Nagy sikere volt Jeney Klára ének- müvésznönek is, aki Puccini Pillangó- kisasszony áriáját adta elő Vasa István § Különös figyelem és elismerés kísér­te Pákozdy Gizellának az Operaház szclctáncosnojének két táncát. A kerm- gőben magasfokú balettművészetének szépségében, a műsort bezáró magyar- táncában pedig temperamentumának len­dületében .gyönyörködött közönsége. A nyíregyházi m. kir. állami tanítókép­ző-intézet regős csoportja sikerrel szere­pelt regősénekével. A kis kar fegyelme­zetten lendülettel énekelt. Nagy figyelem közepette hallgatta meg ezután a közönség Tarnóy László dr.-nak a Turul Bajtársi Szövetség Országos ve­zérének előadását. Az előadó a vasárnap megnyílt haditu­dósító kiállításra hívta fel a figyelmet. Bebizonyítottuak látja a. kiállítás nyo­mán azt hogy hogy z, gépek háborújában is még­sem a gép a icgfontosabb, hanem a s szellem s annak hordozója, az ember. Ebben a háborúban nem a gépek győz­nek majd, hanem az egymással szemben­álló emberek közül az, akinek nagyobb lesz a győzniakarása, akiben több lesz a hit. Önkéntelenül is szembeállította a hadi udósító kiállítással azt a nemrég meg­nyílt, de a kormány által csakhamar be­tiltott kiállítást, amelyet a Népszava rendezett. A kiállítás anyagában láthat- í fa az ember azt a két szembenálló világ- 1 szemléletet is, amely most vívja csatá- 5 ját Európa jövőjéért, Vallja, hogy ebben * Szórádi Pál ny. csendőrtiszthelyettes, nyírbátori lakos és lengyt Iszármazásű fe­lesége között az utóbbi években sok nézeteltérés támadt. A házastársak sze­rették. egymást, mégÍ9 sokat veszeked­tek. A civakodás íöoka a családi va­gyon volt. Szórádi Pál építkezett s en­nek költségeit feleségétől kérte. Emiatt aztán sokszor összeveszlek, a férj kima- radozoít éjjel, az asszony pedig elpana­a harcban, amelyben a magyar honvéd­ség is részt vesz vérével és verejtékével, új időnek kell elkövetkeznie a magyar­ságra is. Meg kell születnie az erős ma­gyar birodalomnak. Vi'ífjEt, hogy van magyar élettér is. És ezért a jobb jövendőért kell meghoz­ni minden áldozatot. Ezt szolgálja a hősi magatartás, ezt alapozza meg a belső rend. A belső rend kérdésében még nagyon sok a tennivalónk. Fájdalommal állapítja meg hogy ha majd hazajönnek e harctérről a katonák, a kereskedelmi életben még mindig az idegen szellem ural­mát látják. Kérdi, hogy mit fognak felelni erre majd azok akik itthon maradtak. A nyíregy­házi helyzetképei a város középpontjá­ban levő üzletek, tulajdonosainak nevével s a nevek felsorolásával jellemezte. Hangsúlyozta, bogy a Turul Bajifársi Szövetségnek nem az a feladata, hogy kívánsághangverseny eket rendezzen, ha­nem sokkal inkább az, hogy résztvegyen a jobb magyar jövő kialakításában. Emelkedett hangon követelte a nem­zet kulturális megtisztulását. Eles han­gon fordult szmbe az Aladásokkal, a szel­lemi feketepiac veszedelmével. Beszédét gyakran szakította félbe a közönség tüntető magatartása, éljen­zése, vagy sokszor ez aposztrofálía- kat illető füttye és megvetése. A beszéd után Csiky Mária, a Madách Színház tagja balladaszerű magyar daLo- kat adott elő Vas.s István zongorakísére­te mellett. A gyalogezred ének- és zenekarának száma után Ujlaky László és Pataky Je­nő együttese adott elő egy mélyértelmű kis jelenetet, majd Szemere Vera sza­valata és Pákozdy Gizella magyar tánca után a minden tekintetben szépen sike­rült Katona-est véget is ért. szólta a szomszédoknak, hogy férje nem ad elegendő pénzt a háztartás költségei­re. így következett el a meg nem értett házastársak között a tragikus éjszaka. Szórádi Pálné férjét álmában fejszé­vel megtámadta. A fejszecsapás Szórá- dit a fején érte. nem ejtett súlyos vá­gást. a férjnek volt annyi ereje, hogy felkeljen ágyából és az asszony kezéből *! kicsavarja a baltát. Uráula Filmszínház. Hungária Fimsziaiiáz. Május hó ó, Csütörtök ZÁR AH LEANDER egyetlen ideji filmje az Május 6. Csütörtök ZARAH LEANDER pazar k;áiliiásu/-páratianul finom f lmje ASSZOÁ A híres énekes svéd filmsztár ebben a filmjében egy énekes nőt játszik, akit a művészet rab­sága megfoszt attól, hogy boldog családi életet élhessen. VYSZÍV A mai háborús asszony legnehezebb, de legszentebb feladatai tanuljuk meg ebből a filmbJl; mi a feladata egy katona feleségének. Elővételi pénztár: d. e. 10—12-ig — HURAY Írószer sxaküzlet Telefon 23 58 JÖN ! A legújabb magyar fílmremek. JÖN ! Késő Egy tragiKus házasság öorszalmas Követices- menyei Rosszai álmodott, ezért fejszével fajbeverte alvó férjét — A törvényszék 3 évi {egyházra Ítélte 2-szer naponta ; reggel ét különösen es*e lefekvés eióN Chlorodonl fogpaszta Szórádi Pál felgyógyult sérüléséből, az asszonyt letartóztatták. Ügyében teg­napelőtt tartott fő tárgyalást a nyíregy­házi törvényszék Bórxis-tanácsa. A tárgyaláson a vádlott asszony sírva védekezett. Nem akarta megölni férjét, akit most is szeret. Idegbeteg asszony, akit a sok családi per-patvar nagyon megviselt. A kérdéses éjszakán — mond­ja védekezése során a vádlott asszony — rossz álma volt álmában férje akarta megölni őt. felriadt és az ágya mellett levő fejszét felkapta és azzal z mélye n alvó Szórád5 Pált fejbe - sújtotta. Amikor férje kicsavarta kezéből a fej­szét, csak akkor eszmélt szörnyű tetté­re. — A sértett kihallgatása során nem kívánta felesége megbüntetését, akit a történtek után is szeret. (A tárgyalás eltöt sírva borultak egymás nyakába.) Dr. Márföldy József kir. ügyész vád­beszéde után a Bóngis-tanács ítéletho­zatalra vonult vissza. A törvényszék Szórádi Pálnét szándékos emberölés bűntettének kísérletében mondotta ki bűnösnek és az öszes enyhítő körülmé­nyek figyelembevételével három évi {egy­házra ítélte a vádlott asszonyt. Az ügyész és a védő fellebbezést je­lentett be, így az ítélet még nem jogerős. Macskazenét adnak egymásnak a rádiózók Nagy panasz van a könnyelmű rádió- zókra. Az esti órákban fülsiketítő sivítá- sok törnek elő a gyanútlanul figyelő rá­dióhallgató fülébe a készülékből. Sivitás és nyivákolás rontja el a műélvezetet. — Miféle macskazene ez? —• kérdi a meg­rémült. beavatatlan rádiózó. Hát ezt a macskazenét bizony a barátságtalan szom szédok okozzák. Amikir esténként a Laki-hegyi adó csökkentett energiájú közlésre kapcsol. Budapest a külföldi állomásak erős adása mellett csak rekedt suttogássá halványul a megriadt rádió­amatőrök csürrú-csavárni kezdenek min­dent ,ami csak fordítható, jobbra-balra csavarható. Mindenáron erősebb vételt szerelnének a hangszekrényből kisajtol­ni. Ez ugyan nem sikerül, de közben a csavargatá9, erősítés, élénkítés és tompí­tás, csökkentés és fokozás a szomszéd készülékére olyan riasztóan hat, mintha a macska torkát csipegetné valaki és a megkínzott állat visítezna kegyetlenül. A szomszédok kíméletet kérnek a szomszédoktól.

Next

/
Thumbnails
Contents