Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-05-06 / 101. szám
1. altiul. SZab'oicsi f4ü?Lffir (Tiiaon 23.) 1943 május 6. ■UtfMnKmKMMSMi r<:HŰ*(ÉI iMfVi.si; £, A legkitűnőbb halakból készült minden péntek «§(« a i®r®na Étteremben Ssotnbaton és vasáesíe TÁNC % Korona Kifiltein r.au.<ixa0KMnn;.uscHSvcnunA«Maauc Egészségvédelem - védinéképzé« I. Társadalmi kérdésekről sóba annyi szó nem esett. mini ma. — Ez a „ma'' szinte már 150—200 éve tart, néha. .. alszik, sőt olykor mintha végleg ,,tegnappá“ — múlttá válnék, de aztán ismét magára talál. És minden elégedetlenség és bírálat ellenére el kell ismerni, hogy a társadalmi fejlődés, a kiegyenlítődés terén a legutolsó idők is sok eredményt hoztak. — A társadalmi kérdéseknek igen sok vonatkozása van. Szoros kapcsolatban van az egészséggel, az egészségvédelemmel is. Hi szén az egész szociális fejlődés alapja az embervédelem. Ennek alapja pedig az általános egészségvédelem és sarkalatos irányelve a praeventio. Ez megtanítja az embereket arra, hogy miképpen gondolkodjanak, éljenek, cselekedjenek, hogy maguk és gyermekeik egészségét, testük és lelkűk helyes fejlődését biztosíthassák. Az eddigi munka eredményeiből a példák egész sorozatát hozhatnánk fel, hogy milyen nagy bajoknak lehet elejét venni az oktatással, tanítással és neveléssel. Mert borzalmas pusztítást idézhet eló a tudatlanság, a babona és a rossz szokás. Nagyon nehéz küzdelme van — különösen az elhagyatottabb vidékeken — az’ évszázadokon meggyökerezett babonák ellen az egészségügy hivatásos mun- ká;air.-ak: az orvosnak és a védőnőnek. Nehéz a praevenlív egészségmunkás hely zete azért is, mert nemcsak magával a néppel kell küzdenie, hanem nagyon sok esetben a nép vezetőméi kell kezdeni a küzdelmet, őket kell elsősorban meggyőzni arról, hogy ez a munka fontos, nem hiábvaaló és hogy érdemes ez- ze; törődni és ezt kiépíteni. Hogy mindez keresztülvihető legyen, olyan egész és képzett emberekre van szükség, akik átérezve az eszme fontosságát, hivatás- érzetből, egész szívvel. egész lélekkel vállalkoznak erre a feladatra. Mielőtt még a magyarországi zöidke- resztes védőnöképzésröl beszélnénk, röviden ismertetjük a praeventív egészségvédelem kialakulását. Az ókorban a szegényeken és betegeken való segítés szórványos jellegű volt és tisztán érzelmi alapokon nyugodott. A középkor végén és az újkor elején a szegények és betegek gondozásával foglalkozó szerzetek és lovagrendek munkája mái nemcsak a szenvedések enyhítése, hanem a lelki tökéletesedés céljait is szolgába, de viszont oivosi munkájuk igen kezdetleges. A a Vili. század végén létesülnek az első igazi kórházak. A NIX. században az orvos tudomány rohamlépésben fejlődik és kiterjeszti hatását az embervédelnn tevékenységre is. Itt van a mai védőnői hivatás bölcsője. Ez tulajdonképpen a szegényápolás- ból fejlődött. A XIX. század közepéié esik a Fliedner-házaspár működése és Florence Nightingale korszakalkotó ápolási reformja. Ez nyújtott öszötnzést a szegénybetegápolás szakszer ümegvalósi- tására is. Az 1840-es évek elején Kai- szakképzett diakonisszákra bízza a sze- servvei tböl kiindulva több német város génybelegck otthoni ápolását, ami már hozzáértést szervezett segítséget nyuijft. Angliában William Rathbone Liwerpool- ban ugyanezt a munkát kezdi meg. A csecsemővédelem terén az első kezdeményezés Franciaországé. 1844-ben Marbeau, Paris egyik polgármestere 12 csecsemő befogadására bölcsödét létesít. Később megnyílik az első csecsemő- védelmi rendelés, majd megalakul Bu- four ..Goutede Ladt“ „Tejcsepp“ egyesülete, amely mesterségesén táplált csecsemők számára oszjtcb; tejek Időközben Hamburgban és Newyorkban is létesült tejkonyha. 1899-ben Osier dr. a baiíimcrei kórház rendelőjében egy orv ost&nhal Igát ónöt alkalmazott ázz.:*! a céllal, hogy az ott megjelent tüdőbetegeket otthonukban arra oktassa, hogy hogyan éljenek és hogyan kell viselkedniük. Ez a magva a tüdőgondozó munkájának. Az iskolaegészségügyi munka Londonban indult meg. Célja az iskolás gyermekek egészségének és tisztaságának ellenőrzése volt. Rövid idő alatt népszerű intézménnyé vált. E gondozási ágak kifejlődése után újabb és újabb védőnők állítottak be a nagyvárosok a remibetegek, az elme- és idegbetegek, a gyári munkások, a testi és szellemi fogyatékos gyermekek védelmére . Motorkerékpár gázol ás a Vm ádám utcáim Egy keresk&d&f lábtöréssel afkórházba szállítottak Kedden délután fél 3 órakor súlyos mo tor kerékpárgáz olás történt Nyíregyházán. A Vay Ádám-utcában, a Nagytaka- rék-palota előtt az úttesten haladt át Závodni Pál 28 éves, kereskedő, a Freund Zsigmond textil cég alkalmazottja, Akácfa-utca 9 szám alatti lakes, akit egy motorkerépáros elütött, A szerencsétlen fiatal ember a gyorsan közeledő motorkerékpár láttára elvesztette biztonsági érzetét, előre-hátra ugrott, miközben a gép alá került. A karambolnak súlyos következményei lettek. Závodni Pál jobb lábán kétszeres csonttörést szenvedett. A szerencsétlen fiatalembert bevitték a közeli Szopkó gyógyszertárba, ahol dicséretre való ügyességgel elsősegélyben részesítették, törött lábát síriberak- ták. A reiidőrőrszem a mentőkért telefonált, azonban a mentőkocsi nem tartózkodott a városban, így kocsin szállították a súlyosan sérült Závodni Pált az Erzsébet-kórházba. A gázolás ügyében széleskörű vizsgálatot indított a rendőrség. Újabb ttrdri&ggUilsi Ítéletek a nytregylijizi törvény®xék«i A tegnapi napon a nyíregyházi törvényszék uzsorábírósága, dr. Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró árdrágítást ügyekben a következő ítéleteket hozta: Anted Mihály crosi lakos a csövestengerit q-kiní 14 pengő helyett 28 pengőért árulta. — 100 pengő pénzbüntetést kapott é: a tengerit elkobozták. Julisi János or ősi lakos ugyancsak a tengerit drágította. A törvényszék 100 pengőre bűntett e. Cserpák József né gávai lakos a tejet literenként 34 fillér helyett 40 fillérért mérte, —- 100 pengő pénzbüntetést kapott. Juhász János demecseri lakos a sertést élősúlyban 2.95 pengő helyett 3.50 pengőért árulta. — 100 pengő pénzbüntetésre ítélték és a sertést is elkobozták. Horváth József nyírbogdányi lakos a sertsést élősúlyban kg-kint 2.32 pengő helyett 3.40 pengőért adta el. — 100 P pénzüntetést kapott és a sertését elkobozták. Juhász Józseiné nagyhalászi lakos a sertést élősúlyban kg.-ként 2,50 P helyett 3.— pengőér árulta. A törvényszék 100 pengő pénzbüntetésre ítélte és a lefoglalt sertés elkobzását is elrendelték. Szabadkái Ferenc vencsellöi lakos 100 kg. búzát elrejtett bejelentés nélkül. — 100 pengő pénzbüntetést kapott és a búzát elkobozták. Tímári Sándor és Markó János polgári Lakosok a szalonnát kg.-kint 3.20 pengő helyett 5 pengőért árulták. — Fejenként 100-100 pengő pénzbüntetést kaptak és az összes szalonnájukat elkobozták. Majláth Mihály ieveleki lakos az árpát q-kint 25 pengő helyett 80 pengőért akarta eladni. — 100 pengő pénzbüntetésre ítélték és az árpát elkobozták. Pózer Margit rakamazi lakos a hasáb akácfát q-kint 5.50 pengő helyett 8 pengőért árulta. — 100 pengő pénzbüntetést kapott. Komlós András Ici&várdai lakos a sertést élősúlyban kg-kint 1.74 pengő heS^üksége van ssrappnnra? gyűjtsön hulladék zsiradékot, meri SZAPPANRA cseréli ál * AlOK « ¥ U L A kijelöli; körzeti szappanfőző. Kotají ut (nem utca) 38 szám. lyett 2.50 pengőért adta el. — 100 pengő pénzbüntetésre ítélték. A sertés elkobzását is elrendelték. ' int darab golyós csapágyat lopott, 4 hónapi tégláiét lapot? Sípos Mihály nyíregyházi lakos, elment a Kiss Kálmán féle ven déglőoe és így alkalmas pillanatban a tulajdonosié] ellopott hat darab golyós csapágyat, melyei ismeretlen egyéneknek eladott. A pénzt azután megiüa, A vádlott a tegnapi törvény- széki tárgyaláson beismerte tettét, szegénységével védekezett. Dr Aradványi Et.dre kir. büntető egyesbiró a vádlottat jogerősen 4 hónapi fogházra ítélte. f2® ms» S S3 deréktáji«.- émelygés, tisztátalan teim tr y-^ -Jf syalran csak az emésztés« / / , hj i zavaroknak következménye. Egy locsmarost súlyos ailoboliérgezéssel kórházba szállították Tegnapeiő 1 este a Bessenyei íé rer« lévő kisállomáson az egyik üres vasúti kocsiban egy ittas em bért találtak a vasutasok, Kole szárík Mihály 55 éves kocsrná- rost, akit nagy nehezen felráztak mély álmából, majd felszólították, hogy menjen haza, a vasúti kocsi nem üdülőhely, van rendes lakása, olt jobban kipihenheti magát. Ko leszárik Mihály lassan feíkapasz kodoü és látszólag józanabbul el indult az Abbázia kávéház felé, Bemen? oda és ennivalót kért. A vacsora elfogyasztása utáa italt is kérő amit azonban megtagadtak tőié, mert látták, hogy Koleszárik már nem józan. Ezuíáa történt, hogy a kc.csmáros hirtelen rósz szül lett, felállt helyéről s ugv telt, mintha hazafelé indulna. Lépni azonban már nem tudott, valósággal megmerevedett a teste A kiszolgáló személyzet segítségért* segített, amikor azonban látták, hogy nincs eszméleténél, orvosért és rendőrért siettek. Dr. Fodor Lajos orvos első segélyben részesítette Koleszárik Mihályt, akiről megállapította, hogy súlyos alkoholmérgezésben szenved. Vass Gyula rendőrőrszem intézkedésére a mentők percek alatt a heiyszi neu voltak és kórházba szálli tották Koleszárik Mihályt.
