Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)

1943-01-09 / 6. szám

(Triamra 23.J 1943 január 9. ^SZÄBolcsi hiriaP 9. oldat. A tuniszi hadjárat első két hónapja tevékenységüket, hogy a tuniszi hídfő kibővítésével a jövő hadműveletek szá­mára fontos pozíciókat szerezzenek, A tuniszi hadszíntér harcai tulajdon­képpen még ma is ebben az előkészület­nek nevezhető stádiumban vannak, áz angol—amerikai hadvezetőségnek azon­ban mindeddig sem sikerült a német— olasz elgondolásokat kereszteznie, 'ille­tőleg saját célokat elérnie. A katonai hadműveletek első két hónapja után általában a következőkben foglalhatjuk Össze a tuniszi hadjárat eredményeit: 1. A fejleményeket kizárólag a német: olasz kezdeményezés és aktivitás dik­tálta, A tengelycsapatok helyi harcok során nyert ideiglenes állásaikat terv­szerűen kiterjesztették és megerősítették tigy, hogy jelenleg nemcsak kiváló vé­delmi leheőségekked, hanem elsőrendű tá­madó előfeltételekkel is rendelkeznek. Ahol az ellenség —• fókozott elővigyá­zatossággal —•' támadást intézett német vonalak ellen, mindenütt véres fejjel kel­lett visszavonulnia. Az ellenfél részén kezdeményezett stratégiai játék lehető­ségei, mint német részen megállapítják, még mindig nyitva állnak a tengelycsa­patok számára. 2. A német—olasz légifölény két hó­nap után is teljes erővel ránehezedik az ellenfelekre. Jóllehet a tengelyhatalmak belső stratégiai helyzetük előnyeire tá­maszkodva rövid idő alatt erősebb légi kötelékeket tudtak összevonni, mégis fi­gyelmet érdemei, hogy az angolszászok hosszú két hónap után sem tudtak meg­felelő mennyiségű repülőgépei bevetni. 3. A partraszállási vállalkozás hosszú ideig tartó eredménytelensége nagyobb erők felvonultatására, ennek következ­tében előre nem számított szállitóhajó- térfogat bevetésére .kényszerítette a nyu­gati szövetségeseket. A földközitengeri lit megnyitásától várt hajómegtakaírtás tehát a szükségletek megnövekedésével, ne mutolsó sorban pedig a német ten­geralattjárók és repülőgépek pusztító fellépésével éppen ellenkező értelemben alakult. Német megítélés szerin ezek azon kö­rülmények, amelyek az északafrikai had­járat folyását illetőleg Angliában és Amerikában általános elégedetlenséget váltottak ki. 1938. és 1940 között újabb fejlődési sza­kasz következett. Ekkor létesült az Er­zsébet ^központ 17,600 állomás befogadá­sára, valamint Mátyásföld Rákosszentmi­hály és Sashalom automataközpontja, — 1940 végén a budapesti hálózat befoga­dóképessége már elérte a 120.030-et a bekapcsolt előfizetők száma pedig a Bt ezret. 1941 óta a háború okozta nyersanyaga beszerzési és gyártási nehézségek a fej­lődés tempóját ismét lassították, noha a a telefonállomások iránti igények és a vonalak igénybevétele lényegesen meg­növekedtek. A posta tehát nehéz hely-1 zetbe került és minden lehetőt elköve­tett, hogy a további bővítés útját egyen­gesse. Munkába vette két új nagy köz­pont létesítését: az új óbudai központét, amely a tervek szerint a jövő év elejére már üzembe is kerül és a Ferenc köz­ponté^ amely a pesti oldal vonalait lese hivatva tehermentesíteni. Emellett á régt központok további bővítéséről is szó van, A budapesti modernizálásokkal párhu zamosan természetesen vidéken is meg­indult a megfelelő munka. Az 1930—31. évben üzembe került a debreceni, szegedi és pécsi automataközpont, 1938-ban a pá­pai, 1939-ben a miskolci, 1941-ben a sátoraljaújhelyi és az érsekújvári és vé~ gül 1942-ben a nyíregyházi és szekszárdi, A visszacsatolt területekkel szinté» gyarapodott az utemata központok szá­ma, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Kolozs­vár és Újvidék rendelkeztek ilyen köz­pontokat" Ezidőszerint tehát Magyaror­szágon 14 vidéi automatikus telefonköz­pont működik, ha a miskolci központ mellékállomásait, a diósgyőri, ujdiósgyőrí és görömbölytapolcai automatikus köz 1 pontokat nem számítjuk, j A fejlesztés további szakasza Komá­romot, Hatvant Beregszászt, Ungvári, Szabadkát és Szatmárnémetit fogja érin­teni. E városok számára a posta már megrendelte a szükséges berendezése­ket. Ezévben sor kerül továbbá a mun­kácsi központ új berendezésére is, ami' nek következtében az eddigi munkácsi automataközpent más városba kerüL A vidéki távhálózatok automatizálása val kapcsolatban meg kell említeni, hogy e tekintetben a döntő szempont nem az illető város lakóinak száma és távbe­szélő fejlettsége, hanem ia gazdaságos­ság. Ezért automatizálási tervben gyak- ra negy-egy kisebb város előbb kerfif sorra mint valamely nagyobb, amelynek kézi kezelésű központja még bírja a for­galmat és élettartama még nincs kime­rítve. Országszerte épülnek az nj automata telefonközpontok emelkedett. A bekövetkezett gazdasági válság ekkor isse meglassította a továb­bi fejlődést, mely csak évekkel később kapott ismét nagyobb lendületre, 1937- ben azonban már az említett központok bővítésére érült sor, úgyy, hogy a háló­zat befogadóképessége 85 OílO-re emelke­dett. Ugyanekkor bekapcsolták a buda­it pesti egységes t ávbeszélőhálózatba a jj budai Lánchídfőtől számított 15 kilomé- i teres -körön belül fekvő helységeket is. Olcsón és jól vásárol Asztalos firfMa Férfi, női és gyermek divatcikkekben aagy választék. — Telefon 27-35 szám Vay Ádám utca 1. szám. Berlinből jelentik: Az angol—amerikai —gaullista csapatok tuniezi szereplésé­vel kapcsolatban a brit lapok nyílt elé­gedetlenségüknek adnak kifejezést, A tervezett támadó hadműveletekkel ellen­tétben a nyugati szövetségeseknek vé­delmi állásba kellet helyezkedniük úgy hogy a. tuniszi hadszíntér legújabb fejle­ményei minden bizonnyal , meglepetést kelteit az angolszász világban. A két hónappal ezelőtt végrehajtott partraszál­lási. vállalkozás a kelet felől előretörő 8. brit hadsereggel összeműködve az év végéig legalább is olyan helyzetet szere­tett volna Észak-Afrikában teremteni, amely Rommel páncélos haderejének megsemmisítése " után angol-amerikai kézre játszotta volna az északafrikai partokat, miáltal nemcsak a földközi­tengeri út nyílt volna meg a tengely el­lenfelei előtt, hanem Dél-Eurípa ellen irányuló nagytámadásuk alapvető előfel­tételét is megieremtették volna. A valóságban azonban kéthónapos küz­delem után is úgy áll a helyzet, hogy az angolszász opartiv célkitűzések megköze­lítőleg sem valósultak meg, sőt a cse­lekvés törvénye a német—olasz csapa­tok vezetőségének kezébe került. Ez a helyzetváltozás annál is inkább figyelmet érdemelt, mert a nyugati szövetségesek gpndcs és hosszadalmas előkészületeket tettek stratégiai elgondolásaik sikerét illetőleg, emellett taktikai és időbeli szempontból is nagyon sok előnnyel ren­delkeztek. Német részen a kezdeti sikerek felemlí- tésén kívül rendkívül tartózkodó maga­tartással szemlélik az általános helyzetet és a belőle adódó nagyhorderejű lehető­ségeket. A német állásfoglalás annál is inkább helytálló, mert Tunéziában mindeddig 'nem__ játszódtak le nagyobb operációk és döntőjelentőségű harci cse­lekmények. A tuniszi hadjárat első két hónapjáról készített áttekintés mutatja, hogy a kezdeményezés és siker eddig mindig a tengely oldalán volt. November 16-án, miután az ellenséges partraszál­lást végrehajtó erőkkel szemben beve­tett német—olasz légikötelékek megsem­misítő hatást értek el, megérkeztek a Tuniszba érkezett tengelyerők működésé­ről szóló jelentések. November 20-án már megkezdődött a partmenti felvonu­lás, német közelfelderítők pedig eredmé­nyes harcokat vívtak az előrenyomuló- ban levő német—olasz csapatok feltar­tóztatására bevetett ellenséges kötelék kekkel. A német jelentések ismételten felderítőtevékenységről adtak hírt, ame­lyek lassankint átlépték a helyi vonat­kozás szűk kereteit és nagyszabású har­cokká fejlődtek. A szárazföldi harcok további során is­mételten jelentős magaslatok ’oirtokba- vételéről hallottunk. A harcok fokozó­dását olvashatjuk ki a foglyok és zsák­mányolt hadianyag számából. Heves harcokról szólt a december 5-í német hadijelentés, amely Tebourba vasúti cso­mópontjának és fontos. úthálózatának megszállását jelentette be. 1000 hadifo­goly, 70 páncélos és 40 ágyú képezte a tuniszi hadjárat eddig legnagyobb csa­tájának eredményét. A német—olasz kö­telékek az ellenség jelentős hadianyag­vesztesége mellett a következő hetek­ben változatl.au erővel folytatják támadó A Magyar Vidéki Sajtótudósító jelenti Budapestről: A gazdasági. élet rohamos fejlődése a magyar postát arra kénysze­ríti, hogy szolgálatát egyre nagyobb ütember fejlessze és Jkorszerűsítse. Ez a követelmény fokozott mértékben fenn­áll a távbeszélőhálózattal szemben amely a modern élet egyik legfonto­sabb berendezése. A magyar telefonközpontok automati­zálása 1928-ban kezdődött. Ekkor he­lyezték üzembe a Krisztina, Belváros, Teréz, Óbuda. Vár, Svábhegy és Zugli­get automatikus központokat, amelyek befogadóképessége 26.000 állomás volt. Az 1929—1931. években ezt a Lipót, Új­pest, Zugló, Lágymányos, Budafok. Jó­zsef, Kispest, Pesteszenterzsébet és Kő­bánya automatikus központok üzembe­helyezése követte, ami által a budapesti hálózat befogadóképessége 75.000-re Vidéki ember már tudja: Vesszősfcüz vezet az ntja. Villásreggelit, ebédet, Vacsorát kap, Ízes étket. Vagy barát! sörözésre Tírja vendégségbe. Az olajosmagvak termelése kötelező ! Napraforgóra, kendermagra, olaj lenmagra, szójababra termelési szerződés kötése céljából keresse fel a Hifiim Minim SmUel a „FUTUR V‘ főbízomáayosát Telefon 30 88. Bessenyei tér 15. Salgótarjáni kályhák, tűzhelyed, széakanna, szénkanál, kályhaelleazők és mindenféle yasáruk, előnyösen beszerezhetők Zömbe?! iedfás vasfcereskedónél NYÍREGYHÁZA., Bessenyei tér 6. sz. — Telefonnám : 31 42.

Next

/
Thumbnails
Contents