Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-10-27 / 243. szám

A. sszabolcsi tanítóság imposáns teösgyülése táviratban üdvö&ölte Sszinyey Merse Jenő te ultussminissztert Gáspár Gynla dr. tanierüleii főigazgató: A köi- gyűlés a tanítóság parlamentje, ahol az egyéni színtől megtisztult kívánságok kikristályosodnak A magyar iskola teremtsen levélbeli kapcsolatot a harcoló honvédekkel — mondotta Gailay Rezső kír. tanfelügyelő Szombaton a magyar nemzetnevelés magasztos szolgálatát végző tanítóság zsú- fosáig megtöltötte a vármegyeháza dísz­termét a Szabolcsi Álta/ános Tanító- egyesület impozáns közgyűlésén. A köz­gyűlés la? kés szeretettel fogadta részt­vevőig dr. Gáspár Gyula tankerületi kir. főigazgatót. Török Dezső apátkanonok főesperest, a rőm. és gör. kát. lelkészi kart, Bertalan Kálmán országgyűlési kép­viselőt, Rőzse István ág. h. ev. vezető­lelkészt, Chován Sándor ág. h. ev. püs­pöki titkárt, GaVay Rezső dr. kir. tan­ügyi tanácsost, Szabolcsvármegye kir. j tanfelügyelőjét, v. Papp Gyulát, a Köz­ségi Tanítók Országos Egyesületének el­nökét, Alber Lóránt főtitkárt, dr. Her­mann József pénztárost, az állami tanító­képző intézet igazgatóját Dohanics Já­nost, az intézet tanárait és V, évf, nö­vendékeit, s a tanítói szolgálat jövőt építő erejét hájás tisztelettel átérző szá­mos tanítóbarátot. A Nemzei Hiszekegy imája után a | honvédő szolgálatra bevonult Horváth | János elnök helyett Kemény Péter ig. a alelnök mondott szívet-delket felemelő I megnyitót. lemzetünk polgárainak jórészét mi formáljak Éreztük, — mondotta — hogy szükség, nagy szükség van arra, hogy megfogjuk egymás kezét s meleg kartársi együttér­zés közben a'mondjuk egymásnak sérel­meinket, panaszainkat, hogy így a ter­het megosztva és egymást erősítve me­hessen vissza ki-ki a maga őrhelyére, hogy eddigi teljes lelkiismeretességgel és felelősségérzettel végezze azt a nemzet­nevelői munkát, melyre Isten hívott el bennünket. i Panaszkodjunk? i Rámutassunk arra, hogy üresek a ta- jj nyai őrhelyek. A tanyai tanító ei'-szakad í a néptől, bemegy a városba. Hiába az ( ideálizmus, a népszeretet, a hivatástu- j dat. saját gyermekneveltetés gondja úrrá > lesz azok felett. Bebizonyítsuk, hogy a VII. f. o.-nak megnyitása minden 36 szolgálati évet be­töltött tanítónak már nem is pénzügyi kérdés, csupán a méltányosság és a ta­nítói munka megbecsü’ésének megnyil­vánulása lenne. Elpanaszoljuk, hogy a tanítói rend régi óhaja — a vezetőknek önmagából való kitermelése — sem teljesült a szakfel­ügyelet mai rendszerének megvalósításá- vaj. Egy ilyen horderejű intézményt nem lehet a tanítók egyéni hiúságára felépí­teni s nem szabad a VII. f. o.-ba való ki­nevezés föltételévé tenni. Feltárjuk, hogy a fiatalabb tanítónem- zedék nagy hányada a kezdeti alkalma­zási formák gyakorlatba vétele miatt sok méllánytaíanságot szenved. Nagy száza­léknak ma sincs fizetésébe beszámítva a helyettesként eltöltött ideje, holott ép­pen ők voltak azok. akik a tanítói híva' tás minden^ nehézségét mint vándortaní­tók, mint kisegítők, mint segé'ydijasok vállalták, mert volt bennük hívatásérzet. Fájók ezek a sebek, de méltánytalan­ságukkal csak a tanítói rendel sújtják. DIVATCIKKEK i«»yercujdon#égoir gyapjas to- vt-íe £nur;. *«igv tfílanzíekhsr Mayer Ágoston dt*«az*<eUiüen, Znnyt (Ion* utca Mennyivel inkább fáj tanítói lelkünk, mikor látjuk, hogy az új tanterv nyomá­ban hatalmas lendületet vett nemzetne­velés hogyan süllyed napró'-napra alább. Ismét tömegei nőnek fel az analfabéták­nak. A beiskolázási törvény csak írott papír marad. Az iskolát elhagyó gyerme­kek nagy százaléka nem rendelkezik azokkal az alapismeretekke', amire a nemzet minden fiának múlhatatlanul szüksége van. Alig egy évvel az iskolá­nak elhagyása után a legtöbbnek kín és teher lesz a nevét is leírni. Tanítókra van szükség és tantermekre. Meg ke>'l szüntetni a túlzsúfoltságot. Lehetővé kell tenni a tanítói hivatásra készülő ifjaknak teljesen ingyenes neve­lését. Ismerjük a mai háborús nehézségeket, de minden rendelkezésünkre álló esz­közzel, minden áldozattal csökkente- nünk kei' azokat. Nem a mának, de a háború utáni Uj-Magyar országaik. r.evel- ! jük ezt a nemzetdéket. A mostani aka- ! dályok egy része a tanterein és i tanitó- i hiány részben azoknak a volt vezetőink- j nek a hibája, akik nem Hallgatták meg j kiálót szavunkat s az emeleteket épilet- j ték anélkül, hogy megfelejő módon erő- f sítették volna az alapot, j Van olyan művésztanító, olyan 1 űie­I lemmel és tehetséggel megáldott lény, aki öt, hét osztályban 120 gyermeket a mai kívánalmaknak megfelelő módon ne- 1 vélni és eredményesen oktatni tud? S ez í a kép akor is lépten-nyomon élőnkbe tá- s rult .amikor volt tanító bőven, amikor I ifjú tanítóink 5 évig vártak, míg vala­I hol révbe jutottak. De elég a panaszból, tanítótestvér! Ta­kard o ezeket a fájó sebeket! Mi elhi- t vatott népnevelők vagyunk. Nemzetünk i polgárainak jórészét mi formáljak, ne- j véljük, oktatjuk, kezünkben van a jö\ö \ záloga. A bajok láttán nem süllyedhe­tünk letargiába. Az akodályok nem ve­hetik el munkakedvünket. Lelkiismere­tünket nem nyugtathatjuk meg azzal, hogy mindennek a háború az oka. Dolgozzunk kettőzött szorgalommal, teljes felelősségérzettel! Égjen el bár testi és lelki erőd. nemzeted szolgálatá­ban égtél el. Jaj annak a nemzetnek, ahol a tanító panaszaival, lelkiismeretlenségével, a há­borús panaszos gondolkodásával és elé­gedetlenségével fokozza a háborús ne­hézségek elviselését. Olyan lesz viszo­nya a néppel, mint a fába vert vasszeg, mely a rozsdától megemésztve megrontja a fát is. Légy vizen úszó jégdarab, mely egy­részt megakadályozza az alatta lévő víz­réteg bomlását, másrészt jótékonyan be­folyásolja a fölötte 1evő levegőréteget. Egy nemzet szebb jövője függ tőlünk, Testvér! Nézz leghivatottab vezéredre! ö értékel, ismer téged. Bízzál sorsod jobbrafordulásában! Olvastad szavait? Előttünk vannak a hív kötelességtelje­sítésnek ’egremekebb példái. A közel­ben elhúnytakról akarok emlékezni. Szenteljünk néhány percet emléküknek s felállva idézzük nevüket! Orosz Mihály. Életkedvvel megáldott közszeretetben á’ló egyéniségedet soha nem feledjük. Jó tanító voltál. Kézdi Kubacska István. Nesztorunk, tiszteletbeli elnökünk, a Pazár Istvánok. Orsovszky Gyulák, Szabó Páíok között örök eszményképe maradsz Szabolcs ta­nítóságának. Nagy István. Nemes példaadások, hősi halálod örök büszkeségünk marad. Vajha mi is elmondhatnánk: Magyarok Istene! a parancsot végrehajtottam. Hívséges } voltam. Ü De emeljük tekintetünket a ilegma- gaszíosabb közjogi méltóság viselője vitéz nagybányai Horthy István kor- ményzóhelyettes úr felé, midőn a köteles­ségteljesítésre örök példát adott mindé« ma élő magyarnak, midőn mint hős bevo­nult a Zrínyi Miklósok, Szondy Györ­gyök és Losonczy Istvánok pantheon- jába. Gáspár Gyula dr. főigazgató a közgyűlés jelentőségét méltatja A lelkes tapssal fogadott elnöki meg­nyitó után a tanítóság tüntető ovációja közben dr. Gáspár Gyula tankerületi kir. főigazgató szólal fel. Örömmel, szíve mé­lyéből fakadó szeretettel a tanítói mun­ka elismerő és méltató nagyrabecsülésé­ve/ jött a közgyűlésre, amelyen másod­ízben van alkalma találkozni Szabolcs derék tanítóságának egyetemével. A ta­nító sokszor egyedülvalóságot, társtalan- ságot jelentő magányából kiemelkedve ezeken a közgyűléseken érzi a testvéri közösség erőtadó élményét. A közgyűlés a tanítóság parlamentje, szükség van rá, nélkülözhetetlen, mert fóruma a tanító­ságnak. A közgyűlésen az egyéni szívek­től megtisztult kívánságok kikristályo­sodnak és alkalmassá vá'nak arra, hogy a felsőbb fórumok is foglalkozzanak ve­lők. A tankerületi kir. főigazgató a tanító­ság lelkes tapsa közben jelenti be azo­kat az intézkedéseket, amelyek a segéd- és helyettesi minőség kérdésében el­hangzott kívánságokat teljesítette, Kemény Péter elnök a lelkes éljennel fogadott beszéd után köszönetét mond | Gáspár Gyula dr. kir. főigazgatónak. 5 majd javaslatára a közgyűlés elhatároz- 1 za, hogy Szinyei Merse Jenő val/ás- és | közoktatásügyi minisztert táviratban üd- 1 vözli. Az elnök ezután bejelentette, i hogy Túróczy Zoltán püspök finnországi 5 útjáról közlekedési nehézségek miatt a 1 mai napra még nem érkezhetett meg. ezért előadása elmarad. Majd Gábos Kálmán ig. elnök terjesztette erő emel­kedett szellemű, lelkesítő erejű titkári jelentését. A tanítóság Hómai Bálint és Szinyey Merse lenő knltnszminiszter érdemeiről Gábos Kálmán beszámolójában hang­súlyozza, hogy minden értékes emberi munka a nemzet szolgálata. A tanítóság szolgálata honvédelmi munka. Az elmúlt év eseményeit méltatva elsősorban a tá­vozó és az új kultuszminiszterré1 emlé­kezik meg a következőkben: Ennek az évnek legnagyobb tanügyi eseménye kétségtelenül a — miniszter­változás. Hóman Bálint tíz esztendős mi­niszteri munkásságának voltak olyan al­kotásai, melyek sokáig irányították s még sokáig fogják irányítani tanítói éle­tünket és munkánkat: a közoktatásügy igazgatásának új alapokra helyezése, a magasabbrendü tanítóképzés törvénnyel vadó biztosítása s a nyolcosztályos nép­iskola életrekeltése mind olyan alkotá­sok, melyek nem múlnak e1 az átmeneti idők nehézségeivel és alkotójuk nevét meg fogják őrizni a népoktatás történe­tében. Uj kultuszminiszterünk biztató, nagy ígéret. Politikai pályáján állandóan fog­lalkozott közoktatási kérdésekkel. Pél­dául az ő képviselőházi interpellációjára terjesztették ki a pézintézeti kölcsön- akciót a nem állami tanítóságra is. S amikor hivatalba lépése a'kalmáből hoz- zány intézett szavaiban megértő jóakara­tot ígér, igen jellemzően arra- hivatkozik, hogy nemcsak a magyar; tanítóknak, ha­nem az egész közoktatásügynek s ezzel hazájának tesz szolgálatot, amikor csök­kenti a gátlásokat, melyek a nemzet ne­velőinek munkakedvét nemkívánatos módon befolyásolják. 0;'yan szavak ezek, melyek maguktól értetődően hangzanak s melyeket mi ta­nítók mélységes tisztán érzünk, de mi­niszter szájából — ilyen emelkedett s mégis közeli melegséggel — sohase« hallottunk! Mintha Klebelsberg minden­re kiterjedő alkotó szelleme vagy Eötvös jóságos nagy lelke hajolna hozzánk! . . . Tovább pedig azt mondja: ,,A tanítók helyzetében visszaesést látok. Már a 80-as években megszűntek az úgyneve­zett ,segédtanítói" állások. Ettől kezdve minden tanító rendes tanító lett. Szolgá­lati ideje fizetésemelkedés és nyugdíj szempontjából' szolgálatának első napjá­tól számított. S ez rendjén is volt így. Ez erősítette a tanítói állás biztonságát, mert minden tanító pontosan előre látta jövőjét." Kérdem: akad-e tanító a megnagyob­bodott hazában, aki saját helyzetét ked­vezőbben tudná felfogni? Éppen ezért nem érdektelen számunkra: milyen taní­tói kérdéseket tart miniszterünk a leg­fontosabbaknak és a legsürgősebben ren- dezendőknek? — íme: a tanítói és kán­tori javada/mazás kettéválasztása; a ta­nyai tanítók pótlékának szélesebb körre való kiterjesztése; a régi helyettesi évek megoldása; a már megnyitott VII. fizetési osztály méltányos kiszélesítése; végül: tanítói lakások építése. Ám hozzáfűzi ? miniszterünk: Nem ígérheti a problémák Káposztát, sárgarépát és mindenjaj^a zöldséget, főzeléket bármilyen tételben napi áron vásárol molnár László konzervüzeme Rákóczi utca 60. Telefon 31-18. Sürgönyeim : — Molnárkonz.

Next

/
Thumbnails
Contents