Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-10-03 / 224. szám

(Trianon 23.) 1942 október 3. ■a jSMKÜ»1 L*lMl|ll|IMUI i IIWillMW Cigányraí ok indultak el Nyíregyháza ielé Az Eietó-menti lakosok megrémülve látják az idegen cigánycsaládok hívatlan letelepedését Tímár községből cigányrajok érkeztek Nyrégyházára. Invázió indult meg váro­sunk ellen. Cigányrajok telepednek le, az Eletó-teiepcn a lakosság védelemért eseng, megrémültén jelenti, hogy cigá­nyok új csoportjai jöttek a városba. — Senki sem hívta őket. senkitől nem kér­tek letelepedési engedélyt, itt vannak és meg is kezdték kalandozásaikat az utcá­kon és piacokon. Pipás, idegen cigányo­kat látni. Németországban katasztert készítenek a veszedelmes karaváncigányokról akik a tífusz hordozói 'és egy kiütéses tiíusz- esetről már a vármegyei orvosi hivatal is megállapította hogy vándorló cigá­nyok hurcolták be a bajt. Nálunk is meg akarják gyökeresen oldani a ci­gánykérdést, de ennek előfeltétele, hogy minden község cigányai maradjanak le­települési helyükön és szigorúan tilos a cigányok egyik községből a másikba való áttelepedése. Nyíregyháza lakossága védelmei kér az újabb cigány látogató vendégek ellen razziákat kérnek és azt, hogy az idegen cigánycsaládokat. akik miatt most olyan nagy a riadalom az Eletó környékén, azonnal toioncclják el Nyír­egyházáról. A „Vőröskereszt“-es gyüjtőnapok elé... A dólubfttyOöúU férfiak és nők — könnyen megakadályozhatják fogaik elsaine» redősét, fia azokat naponta rendszeresen 0 D O L fogpéppel ápolták. Az 0 DO L -fogpép nemcsak alaposan tisztítja a fo~ Minden háborúnak elmaradhatatlan szomorú kiegészítője: a ronccsámart em­beri test, az árkosra sírt női arc. a ke­nyérért, az apáért könyörgő, összekul­csolt kezű gyermek. Maró fájdalmat éreztem számtalanszor a szenvedők ez­reiért, ha győztes csatákról írt büszke hadijeientésekilt olvastam, ha láttam, dicső rohamokat a hangos híradó film­kockáin. Túlnézvén ezeken: a sorok mögött, a beláthatatlan crosz pusztán éreztem, láttam a szaporodó egyszerű katonasírokat. Láttam a kórházakat, a hófehér ágyakon a nehéz sebesültek ön­kívületbe révedve, lázálmukban talán újra boldog, békés emberek voltak. S Istenem, ha. felébrednek .. . Lehet hogy lelkűk már elveszítette azt. ami emberré tesz: az öntudatot, lehet, hogy többé nem látják a napot, talán hiába ölel­nék meg kedveseiket, egy csonk szíveí- tépő vonaglása lesz majd a kísérlet, — S aztán jön a megpróbáltatások lánco­lata ... Érzékenyebb lelkűk megérzi, hogy csak nyűgök, terhek a család és a társadalom nyakán... S mi érdeklődő borzalommal nézzük meg titokban a de- rékbatőrt ifjú életeket! Pedig ők élő kö­vetelések! A vakok ég felé fordított üres szemgödre, a csonkák értünk való áldozat oltárán porladó tagjai, a lelki rokkantak ejszelös kiáltásai, minden passzivitásra kárhoztatott, évegik,, éle­tek végéig tartó ,,Golgothák“ kiáltanak könyörögnek: .„Segíts enyhíts, hisz ér­ted is tettem!" — S készek vagyunk-e erre? Nem vádo­lok, hiszen remélem a jót, csak elmesé­lem egy egyszerű parasztasszony áldo­zatát. Ma már sok kerékpáros dicséri a «HERKULES» gumitömitőszert Háztartásban nélkülözhetetlen az «UHU» üveg, porcellán edé !------------- nyékét, dísztárgyakat bőrt, fát, celluídot, fémeket, stb. mindent ragaszt- — Kapható GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-u. 8 Zsúfolt III. osztályú kocsiban jöttem haza Erdélyből. Megszokott mindennapi kép: sokfajta, fáradt, utazástól elcsigá­zott, unatkozó ember. Egy azonban ki­vétel. pontosan vekni szemben ül: meg- megiigyeltem. Fehérderékos kerekszek- nyás parasztasszony. Látszik, hogy ez a robogó világ az újság ingerével hat rá. Féíszegen ül a sarokban. Szoknyái rán­cai közé rejti kezét, időnként feláll s megnézi a csomagtartóban elhelyezett duzzadásig megtöltött átalvetőjét. Egy ilyen alkalommal láttam meg, hogy a „Vöröskereszt" jelével ellátott lapot szorongat ideges-izzadtan kézében. Ér­deklődve kérdezem, mi az? ..Levél, ame­lyen ^azt írták nekem, hogy az uram Miskolcon fekszik sebesülten". Észreve­szi az érdeklődést az eddig unott arco­kon, érzi, hogy a levegőben a ki nem mondott kérdések raja vibrál, mesélni kezd: . Szilágyfők eresztúron lakom. Az uram már féléve a háborúban van. Otthon maradtam egy 6 és egy 9 éves fiammal. Sokat dolgoztunk, örüljön a gazda, ha megjön. Sikerült is eddig minden hála Istennek! Kaptuk a tábori lapokat, írtuk a választ nagyobbik fiammal, s küldtük a csomagokat, s mert csak 1 kilós cso­magot vettek fel. Zalajon, otthon és Várteleken is feladtam egyet-egyet. — Vót s nagy öröm. még az őrmester úr is megkóstolta a hazait. Két hónapja azonban nem írt az uram. Összebújtunk a kis családdal és sírtunk minden este. Egyszer aztán levelet kaptam a „Vörös- keresztitől, írták, megsebesült az uram és Miskolcon van. Aztán a jegyző úr hivatott, s megmondta, hogy az uram elveszítette a jobblábát és jobbkarját". Iszonyú nagyra tágult szemmel néz mereven, talán ízlelgeti, 'alálgatja: mi­lyen lehet megcsonkított, drága ura. — Látszik rajta, hogy könnyekkel küzd. de erős és lenyeli azokat, „Megkérdezte a jegyző úr: Visszafo­gadom-e, vagy vigyék el a rokkant- menhelyre? — Óh. hát hogy adnám én oda idegeneknek az uramat? Visszaho­zom és ápolom én őt itthon. Megdógo- zom valahogy azt a kis fődet, meg sző­lőt, megsegít az Isten, ő meg majd csak e! lesz a gyerekekkel otthon. Már két napja mindig sütök-főzök, hogy vigyek mindent, amit szeret. Tele van az átal­Légoltalmi felszerelési tárgyak: homoklapát, csákány, fejsze, fecskendő, mentőtáska síp, karszalag, jelvények Dienes István Városháza épület. Telefon : 28-64. gakaf hanem fel is frissít s üde lehelletet is biziosít Tehál a mindennapos száj- és fogápoláshoz használjunk ODOL-fogpépet MAGYARORSZÁGI ODOLMÜVEK R. I. BUDAPEST vető', még fahéjos kalácsom is van! Ho­zom haza az uramat, tiszta a ház is, minden őt várja. Hej, de másképp várta". Elgondolkoztam Egy parasztasszony, aki életében most ül másodszor vonaton, mezítláb, kerekszoknyával vállalja az élet legnagyobb önmegtagadását. E’veti a kényelmes megoldást, a menheiyet, nem keres kibúvókat, s hazahozza 100 százalékos rokkant férjét, s 23 eszíen- dejével vállalja a betegápolást, gyer­mekgondozást, de még a kenyér, -- éíti- teremtő munkát is! (Vájjon a város mű­velt asszonyai vállalnák-e ezt. Le tud­nának-e mondani az élet sok-sok örö­méről? —) Ezzel szemben nekünk. kiket eddig még megkímélt a sors az ilyen mértékű áldozattól megpróbáltatástól, köteles­ségünk van a honvéddal, a magyar ál­lam őreivel szemben! A mai, s a min­den idők igaz humanista jelvénye, a „Vöröskereszt" szólít: »Adjatok! Ma­gad jövőjén is enyhítesz minden ide­adott filléreddel!" Olcsó hitelt kapnak a sokgyermekes keresztény kereskedők A Magyar Vidéki Sajtótudósító buda­pesti jelentése szerint a Keresztény Ke­reskedelmi Hitelek Bizottsága szociális sélokat szolgál azzal, hogy minden elő­terjesztett hiteligénylést egyénileg vizs­gál és bírál el. A bizottság mindenek­előtt a sokgyermekes kereskedőket tá­mogatja s e célból kamatkedvezményt biztosít számukra. A hitelakcióba be­kapcsolt pénzintézetek, ugyanis a három­nál több gyermekkel rendelkező keres­kedők részére folyósított hiteleknél le­mondanak az őket megillető kamatjöve- deltm bizonyos százalékáról. A kamat- kedvezmény gyermekenként 1 százalék kamatmérséklésben áll. Bejegyzett ke­reskedőknél 10 gyermekig, be nem jegy­zetteknél 9 gyermekig csökken teljesen, kamatmentessé a kölcsön. S ha a magyar áldozati sorsot vállalta egy egyszerű, a szenvedéstől, és testi­munkától porig alázott asszony, joggal remélhetjük hogy a relative jó és biztos körülmények között élő emberek szíve és erszényé meleg bőséggel fordul majd minden ,, Vöröskereszt “-és gyüjtőpersely felé! „A jókedvű adakozót szereti és meg- j áldja az Úr !“ I Kokas Berta. megbízhatóan végez SZIKSZAY Horthy Miklós tér 8. Tel. 27-64. CSILLÁR RÉSZLETRE. FÉRFI ÉS NŐI SZÖVETEK, SELYMEK, VÁSZON ÉS DAMASZTARUK, PAPLANOK. Rákóczi utca 4. Nagytakarékkal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents