Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-10-03 / 224. szám

6, oldat t, Jfnxrw&u SZABOLCSI HEB rn»m watu HIWI.*? (Trianon 23.) 1942 október 3. liBWWrWPWWWIBWWI A bolsevizmus bábeli tornya Hatezer termes palota! — ez lett volna a szovjet- hatalom moszkvai szimbóluma Az amerikai „News Week1' értesülé­sével kapcsolatban, mely szerint a szov­jet kormány a moszkvai szovjetpalota vasrácsát beolvasztásra ítélte, egy li- szaboni tudósítás érdekes ismertetésben számol be arról a gigantikus tervről, mellyel a bolsevizmus a győzelmes al­kotóerő hamis szerepében akarta a vi­lágot elnémíteni. A szovjethatalom és a bolsevizmus örök fennmaradásának szimbólumakép­pen ,.A szovjet palotája” néven a bolsevista önhittség a Moszkva iolyó partján a világ legnagyobb pa­lotáját akarta felépíteni. A káprázatos mamutpalotának minden amerikai mértéktelenséget megcsúfolva 400 méter magasságba kellett volna az eget megközelítenie tetején Lenin nyu­gatra néző 100 méteres óriásszobrával és az lett volna az egyik rendeltetése, hogy a Kremlt, a régi Oroszország szimbólu­mát háttérbe szorítsa. Az őrület zsenia­litásával kiagyalt tervezet ehhez 'k ke­rethez belső berendezést is szánt: a vé­geláthatatlan folyosók egész labirintusát nem kevesebb, mint hatezer kisebb-na- gyobb helyiséget, betetőzésül két fényes amfiteátrumot — és a bolsevista para­dicsom éhező millióinak véres verejtéké­ből mindezt tiszta márványból és grá­nitból. Azoknak a tömegeknek szállítá­sára, melyeket a vörös diktátor időnkint a bolsevista nagyzási hóbortnak ebbe a templomába akart parancsolni a tervező mérnökök több. mint 200 ielvonó beépítését tartották szükségesnek. A monumentális építmény alapjait már lerakták és a háború kitörésekor a fel­építmény hatalmas acélvázának nagyré­sze is készen volt. Ez lett volna a „Szovjet palotája", a vörös őrület valóságos bábeli tornya, ha nem érte volna utói oly hamar a végzet, mely a bibliai bábeli torony óta min­den gyökértelen felfuvalkodottságban fogant emberi alkotásnak olyan könyör­telen következetességgel kijár. A szovjetpalota csakugyan szimbólum lett, de másképpen, mint ahogyan azt Moszkva urai kitervezték: nem szédüle­tes nagyságával, vakító pompájával lett szimbólum, hanem szánalmas félbeinara- dottságávail — a világuralmat áhító szovjethatalom derékbatörésének szimbóluma. A közellátás biztosítása Annak felismerése, hogy a mai hábo­rús viszonyok között a közellátás bizto­sítását csak a készletek legszigorúbb, legtakarékosabb felhasználása mellett le­het elérni, a kormányzatot arra készteti^ hogy a közellátási rendeleteket és intéz­kedéseket a minden részletre kiterjedő körültekintés mellett tegye meg. A mi­niszterelnök csak a minap hangsúlyozta, hogy ebből a háborúból mindenkinek ki kell vennie részét. A mai időkben már nem elég az egyén lelkiismeretére, ha­zafias érzésére és kötelességtudatára hi­vatkozni. A nemzet élet-halál harcában nemcsak vállalni kell a Különböző ter­heket, hanem mindazokat, ukiK az ön­kéntes áldozathozatal és teherviselés alól önző módon kibújni akarnak, aénv- szeríteni kell arra. Ha i.ehát a kormány a közellátási biztosítása céljából néha szinte kíméletlenül veszi ■génybe az egyes termékeket, úgy ezt nem aoböl a szempontból kell felfogni, mintha az in­tézkedés a termelés és fogyasztás ellen irányulna, mert a cél éppen az, hogy a háborúban való fokozott részvét :1 mel­lett minden körülmény között biztosít­va legyen lehetőleg a termelés folyto­nosága és az ellátás zavartalansága. Ha az elmúlt évre visszatekintünk, úgy megállapíthatjuk, hogy számtalan esetben hangzott el felhívás a termelők­höz és a fogyasztókhoz egyaránt, amely­nek során a kormány, vagy a közellátás felelős vezetői mindig köteleségérzeíet. az áldozathozatalt és a rendelkezések szellemének megértését kérték a nemzet­től. Az idei évi termésrendelet is a ma­gyar gazda lelkíismeretét hívta segítsé­gül, hogy sikerüljön mindenki számára biztosítani a mindennapi kenyeret. \ ta­pasztalatok, sajnos, azt mutatták, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem értik meg a háborús idők intő szavát, akik az egyéni nyerészkedést és önző céljaik kielégítését a nemzet sorsdöntő érdekei elé helyezik. Az a számtalan kibúvás, amelyet az idei gabonatermés számbavételénél észleltek, valamint a kedvezőtlen termés, csak újabb bizonyí­tékát adták annak a körülménynek, hogy az ország létfontosségú kérdéseinek meg­oldásánál nem elégséges a kérő szó és nem elégséges a jóhiszeműség. A közel­látási miniszter feladatát csak a készle­tek pontos ismeretében láthatja el ered­ményesen. Ennek a helyzetnek a ielismerése késztette a kormányt arra. hogy a na­pokban megjelent kukorica-rendelettel is be szolgáltatási kényszert kénytelen életbeléptetni, amelynek az a célja, hogy az eddiginél szilárdabb és bizto­sabb alapra helyezze a magyar közel­látás második nagy kérdését, a zsirellá- tást. A beszolgáltatási kényszer nem teljesen új intézkedés a termelők előtt. Az idei terményrendelet már- megvalósí­totta ezt az árpánál és a zabnál. A kü­lönbség csak az, hogy míg az előbb em­líteti gabonamagvaknál a termés nagy­sága után kellett bizonyos százalékot beszolgáltatni, addig a kukoricánál ezt a kát. hold száma után írják elő. Természetesen a rendelet, amikor szi­gorú a beszolgáltatásnál, ugyanakkor kö­rültekintő módon számot vet azzal, hogy a különböző minőségű talajokon az or­szágban sokhelyütt eltérő termésered­mények vannak. ,Ezért a földművelésügyi minisztéruim legutolsó és hivatalos ter­mésbecslései alapján járásonként állapí­tották meg az egy-egy vidékről beszol­gáltatandó kukorica termésmennyiségét. Ezen túlmenően még igyekezett, hogy a járásokon belül is mód legyen arra, hogy a rosszabb talajokon a kát. hold tiszta jövedelmét alapul véve csökenthetö le­gyen a beszolgáltatás mértéke. Sőt szá­mot vet az elemi csapásokkal is, ami- | kor az elengedett földadó arányában • csökkenthető a kukoricabeszolgáltatás. ' A bevetett területek nagysága utáni | termésbeszolgáltatás a legigazságosabb és a legcélravezetőbb intézkedésnek lát­szik. Igazságos, mert a termelőnek lehe­tővé teszi, hogy jobb gazdálkodás mel­lett több kukoricája maradjon vissza, mivel szabadon rendelkezhetik. De cél­szerű is. mert a közellátás számára olyan készletek begyűjtését kell, hogy eredményezze, amelyekkel a tervszerű zsírgazdálkodás és ellátás megvalósítha- j tó és biztosítható. A hizlalási kedv előmozdítását szol­gálja a rendeletnek az az intézkedése, hogy, az egyes háztartások zsírszükség­letének fedezése céljából a 800 négy­szögölnél nem nagyobb kukoricával be­vetett területek és a gazdasági cselédek illetményföldjai egy holdját nem veszi beszolgáltatási kötelezettség alá. Ez a rendelkezés a közellátási miniszternek azt a szociális elképzelését valósítja meg hogy lehetöségetnyujtson a kisebb ter­melő zsírszükségletének saját, hizlalás útján való biztosítására. A bérhizlalást vállaló gazdáknak pedig a beszolgálta tásí kötelezettség alól való felmentése módot nyújt arra. hogv a kukorica cél­A Baross Szövetség tagjainál vásároljunk! Arzénes permetezőszerek és más növényvédelmi szerek kaphatók Bornzs és Erdős fistékkereskedasében. Luíher-u. 6 T. 26-75 Halszükségíetét szerezze Rácz Gábor rnm és likörgyárából be. — Bocskay utca 6. Fűszer csemege és italáruk legelőnyösebb beszerzési forrása Épületfát és építési anyagokat előnyösen vásárolhat Korbély Kálmán épületfa és építési anyag kereskedőnél, Nyíregyháza Szentmíhályiut 1. Telefon 27-87 Stibi Cipihfa Nyíregyháza, Zrínyi Ilona «. 2 Legmegbízhatóbb beszerzé sí forrás mindennemű cipőárukban. Alapítási év 1900. Telefon 25-79 csemege üzlete, Zrínyi Iíona-u. MOSZ szabványiüzetek író és rajzszerek Jóbánál Divatárut, selymei és szövetet vásároljunk Mayer Ágoston divatáruüzletében. Tel. 2888 — Külön nagybani osztály- — Kertész Antal rum és likőr gyára. Bor, sör es szesz nagykereskedés. Debreceni utca 2. Tel. 20-94 — UNIÓ molyzsák ismét k«oh* tó a JÓBA-papírüzletbe a. Könyv, papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 Orosz Károly nyomdaüzeme Bercsényi utca 3 szám. Elsőrendű kivitelben készít báli és es­küvői meghívókat, eljegyzési értesíté­seket, reklámkártyákat, plakátokat, űz­eti könyveket. — Telefonszám : 25-77. Bizalommal vásárolhat rádiót és kerékpárt KDHAREK FERENC műszaki üzletében, Zrínyi Ilona utca 8. szám Telefon : 24-84,- EURÓPAI OROSZORSZÁG részletes térképe a M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet kiadásában most jelent meg és P 1.50 árba« kapható JÓBA-papíriizletben. Beih- leo-u. 1. szám. Telefon 26—77. Bodnár sütöde készítményei elsőrendűen! Telefon: 25-30. 25-88. Épület lakatos, vasszerkezet, víz vezetékszerelési- =­----■■■■■.....■ javítási munkálatokat és auto­gé nhegesztést megbízhatóan és olcsón vállai Kiss Gyula lakatosüzeme Vay Adám-u. 45 TELEFON: 28-72

Next

/
Thumbnails
Contents