Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-13 / 132. szám

(Trianon 23.) 1942 június 1 8. fijt^Ü^^OM >«H\JÉF 3 Borbély Sándor dr.: . oldal. Azt a munkát, amely a mi népiskolánk­ban folyik, rendkívül nagyra értékelem (A Bessenyei Társaság kiadvány­sorozatában most jelent meg a 13.sz. könyv, aimely ia szábolcsvármegyei népfőiskolai tanfolyami gazdasági .elő­adásait tartalmazza. Az értékes, onia­radandó ismereteket .és indításokat tairtaiLmazó előadások a következők: Dalia istván dr.: Az .irányított gaz­dálkodás. Wes'tslik Vilmos: Okszerű gaizdíálkodás viatésiforgók szerint. A talajjavítás vezérfonala. Velich Sán­dor: Ipari .növények termesztése. 'Kertészeti növények termesztése. — iSebeők Jstván: Gazdasági hiteik a lku ­'liáció és 'gazdaszámvitel. Termelés 'és értékesítés. iVellich Sándor: Kerti nö­vények értékesítése. Sebzők István: .Mezőgazdasági érak és munkabérek. Csanády IBIéllái: Baromit iten yésztés. Sertéstenyésztés. A helyes takarmá­nyozás alapellviei. Állategészségtan. Dr. Szeszifcay Amdirás: Alliatszavatos­ság. lAimibrtózy Géza: Az időjárásról. Időjóslás. Dr. Szesztay András: Föld­reform. Váez lElemér dr., a kiadvány szer­kesztőbe a.z előadásokat 'bevezető, a háború és a népfőiskolásodcrál szóló cikkében utal arra, Ihogy miért nem adták ezailkiaiomra közre a világné­zeti neveilőhiaitású előadásókat ;is. — Váicz Elemér dr. a irészlben a követ­kezőket írja: — .Ügy éreztük, .hogy a tanfolya­mokon. ia népfiaiskolások lelki, 'világ­nézeti és kulturális szem/pontból sok­kal maradandóbb benyomásokkal tá­voztak, mint amennyi adatot a gaz­dasági előadásokiból megtartottak. A gazdasági előadásoknak a kiadása nietm azt jelenti tehát, hogy a nép­főiskolai előadások közül ezeket tart­juk a legfontosabbaknak, hantim •csak azt, hogy a mai háborús időkben, gyakorlati és elsősorban nemzeti szempontból ezeknek a kiadása látszott a legsürgősebbnek. Szávleilje meg és gyakorlatilag ás al­kalmazza ezért imiinden volt népfőis­kolás a (gazdasági előadások anyagát, Ihogy nyugodt lelkiismerettel mond­hassa: a gazdasági élet arcvonalán is megtettem a magam részérő! köteles­ségemet. iA könyvhöz Borbély Sándor dr. alispán niagy (figyelmet keltő előszót írt. Miikor a szaibolcs népfőiskola 'létréhozói és művelői — írja az alis­pán — mindannyian személy szerint is sokra értékelt és nagyrabecsült barátaim felkértek, hogy ilmimár (harmadízben írjak előszót ahhoz a füzethez, mely­ben. közlik a népfőiskolai tanfolyam gazdasSigi előadásait, szívesen mond­tam igent, mert azt a munkát, .mely a imii. népfőiskolánkban folyik, rend­kívüli nagyra' értékelem s amennyire az tőlem telik, erkölcsileg, mind anya­gilag, támogatom ás. Majd ia tolvá'bbiakiban 'hangoztatja Borbély Sándor dr. alispán, 'hogy a népfőiskolának .nem munkása, (ha­nem lelkes és odaadó pártolója. Hogyne pártolná a népfőiskolát. DIVATCIKKEK íelyeraujdonságok, gyapjúszö­vetek, kötött áruk, fehérneműk nagy választékban Mayer Ágoston divatüzletében, Zrínyi Ilona utca ­lelkes, odaadó, önzetlen munká­sait, mikor a szabolcsi falu bol­dogulásáért állottak sorompóba és a dolgot jól fogták meg. A faülu olyan, mint a lakosaii. Ha azok .maradiak', elzárkóznak minden üdvös újítás elől, ha nincs .meg a 'falu társadalmában, — ramelybe "a földbirtokos, pap, tanító éppenúgy beletartozik, mint a jegyző, 'bíró, kis­bíró. gazdálkodó, .paraszt meg föld­nélküli János. — a kívánatos össz­hang, /ha tunya, rest, dologkerülő, iha a fehér nép csak a aifrálkodá^iak, a legény meg a. könnyű élvezeteknek él, ha nem tud különbséget tenni a jó és rossz között, inem ismeri a salját érdekeit, iha bedől minden hazugság­nak s korliátoltsáiglábami csak a haimis prófétáikra hallgat, akkor kétségbe kell esni összességük, a falu jövője felett. A népfőiskola legszebb s legbüsz­kébb eredménye, hogy hallgatói­nál éppen az ellenkezőt tapasz­taljuk. Bizonyítják ezt a volt hallgatok levelei, meg azok a tömörülések, .melyek körülöttük .jegecesedn.ek ki mindenfelé, de bizonyítja az a mind­inkább fokozódó érdeklődés is, me'ly a faluban a népfőiskola iránt mutat­kozik. .És, am.i még örv.endetesebb, ez a.z érdeklődés egyáQtalába.n mem egyol­dalú. Nemcsak azok részéről nyiilvá­•míli meg, akik ryiár kijárták, vagy ki szeretnék járni .a népfőiskolát, ha­nem azok Tészéről is, akik magasabb szellemi képzettségük .folytán annak ta.niitáisalra (közvetlenül miem szlorull­nak rá, de amelyn'ek áldásos hatását falun élvén, ők is egyformán érzik s éppen ezért keinesi, fenntartják és ápolják az összeköttetést .az iskola vezetőségével, egyre-másra ajánlgat­ván az új hallgatókat. így forr egybe lassan a faóu egész közönsége a falu jövőjének megala­pozásában., a természet által megsza­bott határok és életformák között. Szándékosan hangsúlyozom ki a természetes életformákat, mert a faihi és a város kőzött leglényegesebb kü­lönbség mindig, (hogy a város mester­séges képződmény, melyet lakosai .tervszerűen építenek kii és rendeznek be, míg a falu a természet gyermeke s elsősorban a természeti tényezők hatnak reá és azok alakítják. A vá­rosi ember, s értem ez alatt különö­sen a különböző főiskolákat vég.zett, szellemi életet élő, a természettől el­távolodott, a közösség által megsza­bott magasabb életformákba beszorí­tott, úgynevezett, művelt középosz­tályt, meg az ugyanezekbe az életfor­mákba hasonlóképpen beletörődött félművelt középosztály is, mely a maga életét nagyjában és általában az előbbi osztály utánzásában, de mindig aivival együtt az összesség ér­dekében létrehozott, szigorúan meg­szabott keretkeközött és intémények­bon, létesítményekben, közművek él­vezetében éli le, eltávolodott a ter­mészettől. A falusi ember ezzel ellentétben elsősorban természetes életet folytat. Itt a fő különbség a városi és falusi ember között s innen ered a .falu és .város közötti ellentét is. Innen szár­mazik .a falukutatók i'egfőbb hibája, amikor városi szemmel .nézik a falu­siakat s a maiguk mesterséges, városi életformáit szerenék kéretlenül rá­tukmálni a falusiakra. Azoknak, akik a. népfőiskolát ve­zetik, ezt nem szabad feledniük egy pillanatra sem. Ki kell menniük a természet vi­lágába s nemcsak tanítaniuk kell Vályogot teljesen száraz minőségben nagy tételben keresünk MftÉK zöldségszáritó üzem Bethlen utca. (Vágóhid mellett.) Telefon 22 - 60. de tanulniuk is kell a tanítvá­nyaiktól, hogy megípíthessék az egyedül járható utat a falu és a város között. Kölcsönösen ki kell cserélniük isme­reteiket és tapasztalataikat, hogy így valahol eg$ ponton öszetalálk óvhas­sanak azon a szivárványhddon, mely a várost és a falut egymásrautaltsá­gukban mégis összeköti. Az új magyar lé.lalk várja az esőt, .mart teremni akar, .mint az ekevasltól éppen feltárt ugar. Teremni akar gazdagságot s ne­velni akar egy a mainál önzetle­nebb. erősebb és bátrabb nemze­déket. A Goindviseléhez fohászkodom, hi­szen ón is a természet gyermeke va­gyok, .mert a gyermekkor és 'a leg­szdbb ifjúság feledhetetlen emlékei a faluhoz kötnék: Úristen, add, hogy a szépen in­duló palántát el ne hervassza a má­jusi fagy! Az alispán nagyhatású és a népről kialakítaná kívánt fogalmakait tisztá­zó előszavának melegsége bizonyára jóleső ösztönzésit, erősítő bátorítást ad a népfőiskola minden önzetlen munkásának. Réz és cingá lic arzén-tim ó és mindennemű növényvédelmi szerek beszerezhetők a Magyar Mezőgazdák Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 7. Telefonszám 23-86. mezőgazdasági gépek vámmentes behozatala Báró Bánffy Dániel iföldmívelés­ügyi miniszter prograimimjába vette a "mezőgazdaság korszerű gépesíté­sét. Belható külföldi tanulmány oizá­sok és hazai .adatgyűjtések alapján — a Magyar Vidéki Sajtótudósító bu daipesti; jelentése szerint — a kor­mány magáévá teszi azt az álláspon­tot, hogy az itthon, jelenleg nem gyártható mezőgazdasági iglépek (be­hozatalára a .pénzügyminiszter ese­tenként vámmentességet adhat. — .A gyakorlati végrehajtás szempontjából közöltték a mezőgazdasági érdekel­tekkel, hogy a vámmentesség .milyen módozatok mellett vehető igénybe. Aki a .gépeket külföldről behozni kí­vánja, kérvényét a földmívelésügyi miniszterhez nvujtja be, megijdöive abban., hogy miiven 'behozandó (gép után kéri a .vámmentesség engedélye­zését. A kérvényhez mellékelni kel! az /,eillő|írá)soknak megfelelően kitöl­tött és aláírt behozatali űrlapot. A vámmentes behozatal indokoltságát a mezőgazdasági érdekképviseletek a kérvény záradé kdlásáva.l .igazolhat­ják. iA rendelkezés, amikor mezőgazda­ságunk 'érdekeit, a magyar mezőgaz­dasági gépipar szempontjait is fi­gyelembe veszi, ezért köti esetenkén­ti miniszteri engedélyhez és az erwel járó ellenőrzéshez a vámmentes be­hozatalt. Ez annyiban megokolt, -— minthogy a hazai mezőgazdasági gép­ipar igen fejlett és európaszerte jó hírnévnek örvend, nyilvánvaló tehát, hogy a pillanatnyi (behozatalt csupán a háborús anyag takarék ossáíg, illetve a szükséges (gyártási anyagoknak imás célra való (felhasználása teszi szüksé­gessé. A háború után ez a nehézség természetesen megszűnik ós mező­gazadsáigünik ismét a -hazai iparra tá­iflaszkod'hla.tik. Minél nagyobb mér­tékben teszi ímeg ezt, annál verseny­képesebbé .és olcsóbbá teszi a magyar ápar igyáirtalányait, hiszen köztudo­mású, ihogy az .ipari termelés gazda­ságossága a szériagyártáson, illetve a fokozott fogyasztáson alapul. FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ Olcsón és jól vásárolhat Tisza Miklós nj rőfös és divatára üzletében Rákóczi utca 4. (Nagytakarékkal szemben.) Férfi- női szövet, selymek, paplanok függönyök

Next

/
Thumbnails
Contents