Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-07 / 77. szám

4. oldaL Mit láttam a Szovjetunióban (A m. kir. honvéd haditudósí­tó század közlése. Pilling zls.) Ez .i cím [véletlenül adódott. Amint­hogy véletlenül adódott alkalom arra is, hogy ez 'a tudósítás megszüles­sem. K 'Egyiik hadnagy^bajtársam futár­ként megy haza is rövidesen vissza is tér majd. Ottlhon sem laknak messze tőlünk s így roostami útja iga­zán a legbiztosabb s leggyorsabb al­kalom az üzenetre és a hazulról való 'válasz ellhozatalára. Kikísérem az ál­lomásra. A pályaudvar egyes épüle­teinek romjaim természetesen még létszik, hogy háború van. de javaré­szük már kijavítva ismét használát­bain áll. Sürgés-forgás a pályaudvarán, akárcsak nálunk odahaza a Keleti­vagy Nyugati-pályaudvarokon. — Szembeszökő különbség mégis, hogy itt az utazóközönség óriási zöme katona. Ennek is -a többsége: német, de jócskán látni magyar egyenruhát is és hallani magyar szót is. Az egyik ajtón most kisebb szál­lítmány csatpata •fordul ki. Az itteni magyar tábori kórház küld haza harminc beteget, sebesültet. Egyitől­egyig olyanok, akiknek még valami­lyen utókezelésre van szükségük s mint halljuk, legtöbbjüket gyógyfür­dőkbe utalják. A sebesültek vidá= man bicegnek mankóikon vagy bot­jaikon, van> olyan, aki a kocsira ka­paszkodás közben felkötött kezébe veszi a pipát s boldogan látja- hogy er,re már alkalmas a karja.. Ma egész nap minusz három .fok körül járt a hőmérő s eddig a legme­legebb nap volt az idei évben, .Min­denki láthatóan élvezi ezt az állapo­tot s a kis magyar csapat is iigvek= szik kihasználni a kellemes levegőt, a rettenetes fagyok ukrán viskókba kényszerítő hatása és a zárt kórház levegője után. Beszédbe elegyedünk veliük. Persze mindegyik örül, hogy néhány nap múlva ismét láthatja hozzátartozóit. — Hát aiz bizonyos — mandoim — hogy lesz mit mesélni 1 Ugyan miit mondanak el majd odahaza? Az emberek bólogatnak, moso­lyognak s egymás után hozakodnak elő azzal, amit ők a „szavjet-paradi­esambain" a legjellemzőbbnek vagy legszomarúbbmak láttak. Egy kerékpáros tizedes ezt mond­ja : — Bizonyos, hogy odahaza is lá­tott az ember szegénységet, különö­sen a cigány-sörön. De olyan rongyos embereket, meg ekkora nyomort, amit itt láttam, soha elképzelni sem tudtunk volna. És imég ezeket a sze« remesétletni embereket /ámították lelv­táinsaiik azazl, hogy a legjobb élete és legnagyobb boldogsága szovjetar­szágban van a polgároknak. De a legszomorúbb az, hogy amikar mi mondottuk el nekik kézzel-lábbal, meg tolmácsok útján a mi otthoni életünket, kereseti lehetőségeinket, gyerekeink és családunk imündeninia­pos életét, akkor ezek csak 'hitetlen­kedve néztek ránlk s azt mondogat­ták: „Az nem lehet! Ez hihetetlen 1" Tulajdonképpen csak a nálunk léivő fényképek ímeg a tábori imozgószíni: házunk épei után ébredtek rá. hogy DIVATCIKKEK selyemujdonságok, gyapjúszö­vetek, kötött áruk, febérnemflk nagy választékban Mayer Ágoston divatüzletében, Zrínyi Ilona utca — j nálunk csakugyan a legszegényebb ember ás igazián gazdag és boldog hozzájuk képest. 'Fiatal, sápadt, iőttkarű. tüzérosz­tálybeli honvédhez fordulunk most azzal a kérdéssel mi tette rá a leg­döbbcmetesebb hatást? — Egy istállónak berendezett templom — mondja bólogatva. — Én •református vagyok, nálunk .nincse­nek is szentképek, ez meg görögke­leti templom volt s valamikor tele lehetett képpel. Előbb csak meg­hökkentem azon a szeméten, pisz­kon, bűzön, ami ebben a régi tem,p<= lomban volt s azután megláttam az egyik sarokba lökve egy Kris.ztus­képet, amelyet összemocskoltak a bolsik. Akkor valami olyan elkese­redett harag' é'S gyűlölet támadt ben­nem ezek ellen az alávaló gazembe­rek elfien, amit .sohasem tudok élfe­lej teni. A továbbiakban már csak röviden írt a/m egy üres tábori lapra, hogy miit láttak katonáink Szoivjetorosz­orszáeban. .Most, hogy e jegyzetekiből iram ezt a tudósítást, a következőket oíh vasom: Egy egészségügyi altiszt: mezítláb járó szovjet orvosokat látott. Egy tanító foglalkozású karpaszo­mániyos: koduló kéregető, lerongyo­lódott és kiéhezett szovjet tanítót, ímegl a 2 ugyancsak tanítónő feleségét. Egy Miiskölc-korinyéki ivonatikato­nánlk: olyan lerongyolód ott ukrán kisgazdát, aki már annyira tönkre­ment mint ikollhosz-munkás, hogy magát, feleségét és három gyerme* két már csak néhány felismerhetet­len ronggyal és sásból font gyékéhV­darabokkial tudta ruházni. Jegyzetemből még a következőket tudom kibetűzni: „Megkérdezzük tolmács útján az egyik embertől, vájjon tudják-e azt, hogy ki az Isten? A szerencsétlen ember bambán nézett ránk és ezt mondta: — Nem tudom, ki volt azelőtt, de nekünk .mindig azt hajtogatták, hogy Sztálin elvtárs az Isten, az majd egyesíti seregeit és meghódítja, a vi­lágot. (Trianon 22.) 1942 április 7. Ez az ember Isten igazi fogalmá­iról és a vallásról semmit a világon inem tudott." ,jEgy kaukázusi fogoly mesélte ki­hallgatása során a következőket: A mi ezredünk Olgu.vkajacbam éjsza­kázott legutóbb. Reggel továbbme net volt s néhányan .ellkésve értek a isorakozióhoz. összeszedték s nyom­ban a hirtelen öSzeállátott rögtöníté­lő katonai bíróság elé áirtották őket, amely a politikai biztos elnöklete alatt ifélipere mulíva kimondta ítélte­it ét. Miniket közben elindítottak smár csak puskaropogást hajlottunk, de bajársaimkat sose láttuk többé." Érdemes volna a szovjet háború után hatalmas könyvben Kiadni azo­kat a tapasztalatokat- .amelyeket esa* ^pataink szereztek Szovjetoiroszor­szágban. Ha ennek a könyvnek az volna a címe: „Mit láttam a Szovjet­unióban?" s minden, ottjárt kato­nánk csak egy mondatban mondaná •el a reá legmegrázóbb hatást tevő élményét — akkor kapnánk csak igazi tükröt arról, mi vdlt az őrültek­nek és gonosztevőknek ez a közös erővel megteremtett birodalma. Még mielőtt utolérheti a gazdát a csapás: Kössön biztosilást jégkár ellen! A vőlegényjelölt megszökött a bútorvásárlásra kapott 800 pengővel .Bodnár Ferenc nagykárolyi lakos megismerkedett Tóth iMilhálymc gem­zsei lakos szép fiatal leányálva®", Ilon­káival. A fiatalok megtetszettek egy­másnak s Bodnár Ferenc megKérte Tóth Ilonka .kezét. Bodnár Ferenc azt ajánlotta a eány családjának, hogy felutazik Budapestre és ott veszi meg a bút tort. A bútorvásárlás céljaira át is adtak a vőlegényjelöltnek SOG pen­gőt. Bodnár Ferenc a pénzzel eluta­zott és többé nem is je'entkezett a Tólhék házánál'. A szélhámos vnle­géniyjelöltet feljelentették, így ke­rült az ügy a nyíregyházi törvény­széken dr. Aradványi Endre büntető cgyesibíró elé. A vádlott a főtárgyaláson beismer­te, hogy a bútorvásárlásra kapott 800 pengőt saját céljaira költötte el, — azonban' azon még gondolkozik, •hogy (házassági ígéretét beváltsa-e? A volt menyasszonya azonban siet­ve .megjegyzi, hogy- ezek után szó sem lehet házasságról. (A nyíregyházi törtviényszék Bod­nár Ferencet jogerősen bárrom hó­napi fogházra ítélte. flz ipartestületek utján látják el anyaggal az építőiparosokat Szooiálisabb irányba terelik a magánépitkezéseket A Magyar VBdéki Sajtótaid ásító budapesti jelentése szerint már is erőteljes ütemben folynak az 1942. évi építési idény, előkészületei. iAz érdekelt körök feszült érdek'ődéssel várják .az építőipari anyaggazdálko­dás szakbizottságának intézkedéseit, amelyekről beavatott helyről olyan hírek terjedtek el. hagy a bizottság kidolgozta az anyaggazdálkodás terv­szerűségét s ennek áíapján indulnak meg a tavaszi építkezések. A bizott­ság elsősorban' azt állapította meg, •hogy a folyó építési idényben milyen (honvédelmi és indokait közéipítkezé­sek kerülnek megvalósításra s ezek számára biztosította a szükséges anyagokat. L\ imaigánépítkezések kijelölésénél az volt a döntő, hogy az engedélye­zésre kerülő munkálatok közérdekű fontosságúak legyenek. A magán* építkezéseknél általában a szociális irányzat kap fontos szerepet. Első­sorban az álr- és belvizkárosiuilfak építkezéseit akarja a bizottság anyag­gal ellátná, ezt követik a félbenma­radt építkezések, olcsóbérű kis laká­sos építkezések, vállalatok munkás­lakás építkezései, telepítéssel kap­csolatos építkezések, kis családi hé* szak, vállalati nyugdíjpénztárak épít­kezései, városrendezési vonatkozású építkezések s csak ezutáln kerülhet sor egyéb magánépítkeziések ellátá­sára. Elvi alapok lefektetésén túl szer­vezeti újításokat is .hoz a bizottság: már március hónaptól (megkezdődött az anyagellátás egészséges decentra­lizációja. A fővárosiban' és környé­kén már e hónapban az ipartestüle­tek útján látták é 1 a kisebb javításé munkák, átalakítások, helyreá.lilítáí­sok anyagszükségletét és ezt a rend­szert a kereskedelmi- és iparkaníá­rák bevonásával az ország egész te­rületérerü'etére ki akarják terjeszte­ni, mert ettőC ia kéziműiparosság meg­felelő anyagellátását és a keresztény építöanyag kereskedelem. problémán ­nak megoldását is várják. (Abban a rendeletbe,™, amelyet a Vidéki téglagyárak árUkiszolgáltatá­sániak szabályozására vonatkozó iparügyi miniszteri rendelet végre­hajtása tárgyában bocsátott ki albi­zottság, a helyű kézmű ipa rosság és a keresztény kereskedelem anyagellá­tására megfelelő tág teret biztosí­tanak iá helyi hatóságoknak. Nagyon ügyéinek arra, hogy az építkezések spekulatív irányba ne forduljanak, tehát ne okozzanak drágulási folya­matot. • Változatlan cukorár mellett a kereskede­lemnek nagyobb hasznot biztosit a kincstár A hivatalos lap vasárnapi számá­ban megjelenít rendelet változatlanul fenntartja a cukor eddigi fogyasztói árát, gyári eladási árát ,pedig méter* .mázsánk;,nt három pengővel leszál­lítja. A gyári ár csökkentését az tette szükségessé, hogy a szállítási költsé­gek emelkedése csaknem felemész­tette a nagy- és kiskereskedők hasz­nát. A gyári ár mérséklésével' most a kormány métermázsánfcint további másfél-másfél ipengő hasznot íbiztosít­úgyi a nagys, mint a kisekereskede­lemnek, de ugyaniakkor biztosítja a­cukorgyártás rentabilitását is .azzal, hogy megtéríti; a (métermázaánkiiotó három pengős Ibavételi kiesést. A kincstár itehát áldozatot hozott, hagy a magasabb termelési és szállí­tási költségek a fagyasztókat meter­he'lj'ék és hogy ,a kereskedelem is megtalálja hasznát. Tudvalevő, hogy a cukomagylkereskedieliem már kizá­rólag keresztény kezekben, van és a kiskereskedelmet is csak azokban a községeidben hagyták meg. zsidó kézioint, ahol keresztény kereskedő nincsen. - TÖLTŐTOLL, ZSEBIRON, 4 színű irón nagy választék JéW­papír ületbe*. PHILIPS RÁDIÓK eredeti STEYR-WAF­FENRÁD és PUCH Biciáfc kerékpárok és kerékpár alkatrészek möszaki kereskedőnél. Városháza:épület. Telefonszám: 3136. Javítóműhely Bethlen utca 27. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents