Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-24 / 294. szám
8. oldd SZÁBOLCSI (Trianon 22.) IMI december 24, Nyíri gfimorerösilö kMnőétv é^y^ sMvaióá i^gynövényekből készült itóka. Gyártja: ertésx Antal rum és likörgyára Nyíregyháza, Debreceni utca 2. szám. Pesti estély (Elbeszélés) Irta: Bónyi Adorján Ez ai kis .töritlélnet még -a mostani ftiáfbonú előttiről ,valló. Ilkszék iga®! pesti embereik voltaik. Amáit ügy kell érteni, ihogy imiindlan.ütt a világon, még' a jég hátián ás meg tiudtak volna élni ,de sdholl oyiara jól, minit Pesten'. Férlj, 'feleség. S ze r e tiétinemél'tóalk, ügyeseik és pénztelenek. Tetőtóőltialpig úgynevezett úriemberek. Történt pedig, bqgy egyik (hónap Vége felé ismét tökéletesen elfogyott a péniz a- hálznlál Ikszné művésiz .volt aban, bogy a hónapvégii anyagi zia« warok köziben miiképpen lehet a föld alól is pénzt előteremteni. Most az egyszer azonban befagyott a 'tudománya. Még hai nap elsejéig. Ez maga nem volna baj, mert lk»zök ikonyvre hozatták a hentestől -fűszerestől, péktől. Hétfőn azonban, négy nappali elseje előtjt Ibozzáik a gáztsziámilát, a,zit buszon,nléigy óra alatt .kii 'fizetni:. Ugyanezen a ,napon lejár a kis csikó bunda havi tizennyolc pentögős váltója is. Ha ezt bátraim napon 'béliül nem fizetik, óvaitcttnak. Igaz, hogy okltófbeír 'vágéini vette a bundát, de •tlég buta iböranyielműség vOlt a résizletidk váltóit is errre a -napra datált tani. Már mindegy-, ezen utóbb kár sopánkodni. Iksz és Ikszmé összeültek és sokéig tairttó tanácskozás után szomorúan megállapították, bogy icsaik körüöbelül h'anmline pengőre volna ugyan szükség, de miinics kilá'ttás ná, bogy ezrt a hanmiínc pengőt hétfőig valahonnan elő lehessen 1 keríteni. — Niiinfcs más hátra, fiam, — mdndtia Ikszmé enyhe sóhajjal — jgénybevesszük Katit. Kati, a háízttartási allka'limlazatt, nlégy; .esztendeje szolgál a háznál!, hűséggel és javíthatatlanul kedves ügyettlanséggdl. Jó lány volt, szenet* •ték. Mindamidllétit Iksz nem értette, miképpen lelhet Katóit a harmine pengő ügyében igénybevenli. —• Majd maglátja (fiam mindjátt — szólt ÍKSzné lés becsengette Katiit. Karta iBedelupes falusi mosolyával megállt az ajtóboi®: tessen parancsolni. Aat mondja Ikszmé: — Borzasztó dolog történt, Kati. A .nagyságos úrnak tegnap este az autóbuszon kii lopták a pénztárcáját. — Jesszus Mániáim! — 'rémüldözött Kaiti. \ — Nekem azonnali kléleme harminc pengőt fizetni valahai. Masit persze a nagyságos úr nem tud .adná. Kati majdnem elpityeredett: — Szegény jó nagyságos úr. Iksz úr, a sajnáltat közponltjában meglepetten figyelt. Mi fog ebből kisülni? — iNa már most, édesfiam, Kaitó —• folytatta rendületlenül Iksz né. — Maga takarékos lány. Mindig megspórolja a havi bérét. Aztán, amit megtakarított imult hónapban, azt küldi ésején haza az anyjának. — Ügy van, úgy, nagyságos aszszony — bólintgatott Kati. — Tudom én nagyon jól, maga milyen derék /lány. Nahát a megtakarított pénzéibői adjon ide nekiem gyorsan, hanmlhc pengőt. — Kézit csókolliam, nem lehet, — /mondta tágmanylllt szemimel a Hány. — Mert ugyanis vasárnap 6tt voJt édes bátyáim, a Lőrinc, oszt odalad'tam 'neki mind a negyven pengőmier, mivel -vet egy tag kis földet a fa* iliunkba és kelletett neki a pénz. Odti1 adtam néki mind kölcsönbe. — Ügy. Elmehet, Katói — mondta Iksznlé éS miiutáb az ajtó bezárult a lány után, pár rövid szóval elmondta véleményét a)z ismeretlen Lőrinc .röl, imajd csüggedten nlézetit az urára. — Hát ez se sikerült. Pedig'minden reményem Kati volt Kis csönd köve'tkezett. Iksznlé meneven méizett e2y képet a falon. Aztán kiegyemeseddtt és kijelentette: — Azért mégis a Kati fog rajtunk segítené. Felállít odament a szekrényhez,, kinyitotta. Kliviett három üveget. .Megnézte őklet. Megkönnyebülten (felsóhaljlfiötit. Halnom- üvieg pál'ilnka volt. iBarlack!, tóniiplle sec és seprő. — Jól .emlékeztem, imind a három üveg majdnem tele .van — mondta vidámam. — Remek. Van itthon, egy negyed ikiMó kávéim. Énről se kelíli tehát gondoskodni. Miareí bácsi küldött imulltkor házassági évfordulónkra hat üveg pezsgőt. Ebből ,még van öt üveig. Könyvre hozatok a fűszer mestől tojást, vajat, csokoládét, mamdüált. Misztóet 'és még airni apróság kell. Minden rendben vian, fiam'. — Egy szót se éritek — jegyezte meg Iksz. — Csodálkozom írlaja. Pedig világos. Estélyt fogunk rendezni, 'fiiam. A többit bízza iiiám. Egész. délelőtt telefoniáit. Ebédlnél örömmé! jo!.en.tetlte az .urának, hogly sikerük holnap, vasáir.niap .estiére tizenöt házaspárt összegyűjteni. Minthogy pezsgő is iliesiz ... igen, a pezsgő ebből a szempontból nagvon fontos, áldjjia imieg 'aiz Isjtem Maréi bácsit ... tehát 'tizenöt házaspárról, azaz harminc emberről iliéivíélrt sző, nem kell hozizá -vérmes .számítás, hogy hétfő reggelre meglesz a harminc ;pangő. — Essek le a székről, angyalom,, ha értem, miiről beszél — aggódott Iksz úr. Az asszony megvetően mosoly* igott: — Maguk férfiak milyen lassú észjárásúak. Nem is értem, máért .bízta a jó Isten imiaiglukra a viliág rend jét. .Vasárnap mostoha ebéd jutott ,a>z aszltaliraj /Lkszné azzal magvanáizita, hogy hatféle aipró tésztát kellett sütni, azzal nagyon, el valtak foglalva. Délután lefektette Katit. — Ágybe feküdjön, Kati lelkeim. Jól pisamje ki magát A társaság valószínűleg sokálig itt (lesz, tekintettel ,a -pezsgőre és magáira egész éjsizalka szükségem van. Katii engedelmeskedett. Esíte kilenékor üde, falusi rózsás színben, kialudva, fiaketébon', fehér bóbitáival* állt asszionyia elé. — Most pedig idefigyeljen, Kati fiiam -— m'omdta a nagyságos aszszonv. — Méiskjor is voltak .itt venidégék, de .amit imosit mondóik, a<z IOÚdlig ncim .vo'it fontos. Most folnltos. Mert ezek, tudja, olyan nagyvendlégeik. Ha mind itt ilesznidk, maga elkezd felís'zalgáilini. És többet niem megy ki a szobáiból'. Állandóan haszs nos-ítjia maigiát, fiaim. Ha üres poharat lát .vailaki előtt, abba töltsöa Nem muszáj telle tölten'i, fő, hogy maga töltögessen. .Negyedóránként vegye fel ezt a tálait, vagy azt és cipelje körüli Vailiaíki leejt valamit, ugorjon oda és vegye fel. Jól teszi, ha minden féli óriábain írass viiizet hurcol körük Az kevéslbe ikerül A lényeg az, édes Katói ifiaim, hogy imaglá't ifalyton- lálssálk. Ért engam? — Igenis. — imcmdta bámlélszian. Kaiti. — Anna pedlig (különlöse.n ügvcljen, hogy iha ivalaikü .ed akar távozni,maga ott legyen az elősziobáiban. Segfítse fej akalbáltokat. Maga tniyfissa. iki 'az előszdbaajtó't. De élőbb jó hangosan mondja mindénkihiek: jóéjszakát kívánóik. Vagy: Ikezétcsókollom. És ímiosioiliyiogjon, fiam, az eilimienő 'wendég|re, ifaltűnően bairiátságosain mOsiolyogj'on. Tud maigla feltűnően Iba* isátsái.gíoisan mosolyogni? Próbálja csak. Katii .mosolygott. A nagysáiglos aisizszomv féllrehajtdtlt fejjel nézte. — Kicsit jolbban húzza szét a száját, fiam. Ügy. Most megjárja. Mondjon el makem most szlépan 'mindent, am'it a lelkiére kötöttem. Üigy. Jól van, Kaiti,. A ivandégek féFtízfcor gyüll ekézitek, tízre mind itt voltak.. A hálrtoms'ZObás kns ilakástían, imoizdülni alig liehe'tétt. De ez keMvas volt. A vendégek nyomban jól érezték magúikat, fesztelen hamoiulat alákullt ki. rnyáilt és zaivar W'an vidámság. Iksznléi .nregosztdtta figyelmét vendégei és Kati között. Miindiamelíiett ügyesani, nelhogy a 'venldégiak bárme« ilyiike is észrevegye, hogy nem a vendég (itt a főszeméyll, haniem egyediül lés Ikizfápőlag a faketeruihás,, fehélrbóhüftá's Kati. A .nagyságos asszony a szemlébe! álilandóan dllnlgái'ita Katit. Éjfél elélf máir kitűnő összjálték ifiejlőd'ött ki köizrtük, Ka,ti a n'agyságlas asszioiny piillantá'Sáiia, e'érte'tte, hogy most szélkielt kell odavinni annalk a sz,akái!l5as únraaik. vagy a 'osooklláldlés 'kliflit Ike'l újból viélgighurcolni, vaigy frílssvizes poharaikkal! telt tálcáival kell! végtfglejtenre. A nagyságos szson.y köziben áJÍain dóan eíeljlbetit átt is, ottt is egy jó szót K aitiról: — Nézd csak szivem, ia lányom. Ez eigy áldás. Nézd, ihlogy íviigyáte miindanikire. iMiit szól dak'tar, az én Kaiti llányoftn azonnal lészirevette, hogy magiánalk üres a pezsgős pohara. iMlit parancsolsz, édes 'Ernáim? Hag|yid esaik, majd a Kati. És miniéi többször, hangosan és 'tüntetőani szólongatta Katit: — Kérem. Kaiti, oida a mélösiágos úrnak a barackpálinkát. Nézze Kaiti, finis Idketét gyorsan, a tanácsos úrnak itt. Kaitá, egy tiszta itáinyért a nagyságos asszonynak Ott w ablak mellet. Az óráik teltek. Ikszlné szívósan széthintette a vencJéigek között Kati jelenlétéinek tudatát. Lassan, 'fokozatosan bebizonyította, hogy Kati a jókod|v és kényelem 'lényege az egész estén. Kati meve őnagyságalajikálnól látszálllt ádegen ajkakra és ál* llandóami 'ide-odaröpltóödöttt az éjszaka folyam-áln. Éjfiéíltiábam Iks'zné kámenit az eúőszdbálba 'és a 'tükör alatti vöröslaikk'asztailikiáira, mindenkinek sziom'beftűnő Ihelyre elhelyezett egy kenek, fényes fcétpangőst. ' — Aki elősziör elmegy, — gomdöllta — neim (tanítja száimon ekkora 'táirsa'9á|g|blairi', hiogiy ő megy el először, iazt hiszi majd. hogy elődje 'tette oidlaL Tizenöt él-menetel, aiz itizianöts'zor két pengő, ez minden emberi -saáimitás szierinit harmánc pengő. Bement, -Katit él'Pöhávta és mdgsugita : — Ott van ké't pengő az előszoba kis aisztailárh. Ahhoz ne aiyiijj'cn. Az az enyéim. De ettől eltekintve, csak szoijgiálimiasan és ifigyielmesen tartsa imajíd a márkáit, fiam. A vendégek egyrésze félmlégyiig m-atradt. 'A többi négy óráiig. Kitűnően énezték magukát. Iikszné ihallálifáradt Volt. A vendéglők szórakoztatása 'és köziben az állandó, tapümtaitos, ész revét Seinül fej'lesztiett K-atíkull'tusz renldlkivü! íkíimerítötte. — Az estély igazán jió ötlet vollt tőled, szivem — mondta ^eít'kezés közben laz ura. — Igen. Alaposan ímegdoigoztam érte. A csengő után nyiult, de meggondolta magiáit: nem, nem azonnal ez .nem .lenne finom. '£s egy éjszakára hadd legyenek együtt, hadd meíie; gedjelnek össze. Katii 'és... az őszszeg. Regigel nyolckor feléb'redt, becsengette Katóit. A üákiy álmosam megjelenít, — A reggplit 'tertsaiik panaincso&ni? A nagyságos asszonymak csak az orrahegye ilátzsott ki ai paplaim alól: — Vágjon,, fiiam, miétgi -nem. Na, monja csak, .megvan elégedve? A vanidéglak szépen adakoztak? Kati 'arcára kiült az a falusi íbaráitságos mosolygás, amiine a .niagysá'gos lass'zony tanította tegnap. — Ö, k-ezitcsólk-tíldm, — belenyúlt ,a köténye zsebébe, káím'airköltt belőle egy halom ipénizit, — hanminekiéit pengőt a'domálnyaz'tiak a solk aiiaigysákos uriok és asszonyok. Vagyis .ebből két pengő volit aikisasztailon. Tessék. Letette a kéltpanigőst az -ágy mellé az asztóalkára. — Tegye csak. oda a többit is fiam, — -mondota Ikszmé nyugodtoan. — iMaijd elsején azt'án visszakapja. Aztálni ibafordulit a másilk oldalára lés ,a jól vélgadtt munika dicsőségélvei nyomban elaludt. Olcsón és jól vásárol ASZTALOS divatfizletébeo Férfi nöi és gyermek divatcikkekben nagy választék. Vay Ádám-u, 1. Telefon: 535
