Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-24 / 19. szám

2. oldal JMYÍRVIDÉK SZABOLCSI HURLAP Teleki Pál miniszterelnök az országépités feladatáról, a román problémáról, a honvédelmi miniszter németországi útjáról A Mép. tegnap esti pártertekezhíténi Teleki Pál gróf miniszterelnök isi 'felszólalt, az aktuális pr obl émák kail foglalkozva. Az elmúlt évről megemlékezve, hangsúlyozta, hogy az a nelmzeti eredmények éve volt, ezt az 1941-es esztendőt a megnagyobbodott ország újjáépítése első évének nevezhetjük. Ez az év nagyon nehéz európai évek eseménye lesz, de bármennyire is a nehéz, nagyon súlyos krízisek esztendeje lesz ez az év, az ország építésével nem .várhatunk addig, anvig ezek az idők elmúlnak. Eléggé emberek vagyunk a magunk talpán és eléggé magyarok, akiknek ősei már ezer nehézségen átjutottak ahhoz, hogy ilyen esztendőkben is tudjunk nyugodtan és konzekvensen dolgozni. A miniszterelnök ezután a gazdasági, kulturális és közigazgatási (feladatoktól és a kormány összetételében beállott változásokról szólott. Bejelentette, hogy legközelebb sorra kerül a közigazgatási és törvényhatósági reform. Első a községi képiviselőtestületek reformja, azután pedig a törvényhatósági bizottság szervezeti reformja, de reform alá veszik a törvényhatósági jogú és a megyei városok képviselőtestületi szervezetét is. — Itt van végül a tanyai közigazgatás kérdése, amely egyike a legeslegégetőbb és legelhanyagoltabb kérdéseknek. A felsorolt feladatokhoz járni az országos közigazgatási pótadó bevezetése. A községi, vármegyei' pótadórendszer arányosítása, ehhez fog járulni az alsQlfokú közigazgatási bíróságok szervezése és a jogorvoslati reform, .végül a gyám ügyi reform kérdése. Ez tehát az a program, amely közigazgatási téren áll ellőttünk. Külpolitikánk változatlan A parlament most meginduló munkájáról szólva, Utalt arra, hogy a parlament mai ülésén két törvényjavaslatot nyújtott be. Az egyik a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozásról szóló törvényjavaslat, amelyet nem szükséges jellemeznie, mert mondotta már többíziben, miért történt csatlakozásunk. Ezt mindenki egy történelmi folyamat következményének tekinti. A másik törvényjavaslat a jugoszláv-magyar barátsági szerződésről szól. Mindkét törvényjavaslatot mint a beteg külügyminiszter helyettese nyújtottam be. A külügyminiszter egészségi állapota egyébként a határozott, komoly javulás útján van. A két törvényjaiwaslathoz, mint a külügyminiszter helyettese, hozzáfűzheti röviden, egész külpolitikánk jellemzésére, hogy külpolitikánk változatlan. Külpolitikánkat annyiszor jellemezte már, hogy ennél többet mondani sem kell. A román probléma — Talán egy dolgot kell külpolitikai .vonatkozásban különösen- megemlítenie s ez a román probléma. Röjviden végezhet vele, csak annyit •akar mondani, hogy nagy megnyugtatására szolgál az, hogy jelenleg sok német csapat van Romániában. A honvédelmi miniszter németországi ntja — A külpolitikai kérdéssel kapcsolatban meg kell .emlékezni Bartha Károly honvédelmi miniszter németországi útjáról. A homvédelmi miniszter utazásával kapcsolatosan a legvadabb kombinációk szálltak végig Budapest ködlborította utcáin. Ennek következtében sem n<RP magyarázta a honvédelmi miniszter elutazását, sem nem exkluzálta, sem nelm cáfolta. Tette ezt azzal a nyugodt tapasztalattal, hogy mindenféle 'mendemondától és csodavárástól mentesen nyugodtan végezhessük a magunk dolgát. Ehhez tartozik az is, hogy a honvédelmi miniszter Németországiba utazott, hogy ott viszonozzon egy látogatást és ott érintkezésibe lépjen a német véderő vezetőivel. Ez a rendkívül barátságos érintkezés a német és magyar hadsereg között állandóan fennáll. Bartha Károly honvédelmi miniszternek már régebben ki kellett volna mennie Németországba, de eddig mindig közbejöttek olyan események, amelyek megakadályozták őt abban. A dolgok úgy alakultak, hogy most került sor az utazásra. Ehhez nem kíván semmit hozzáfűzni. Beszéde végéin a miniszterelnök felsorolta, hogy milyen törvényjaI vaslatokat terjesztenek be és szarvait így fejezte be: — Nekünk, magyaroknak az a feladatunk s ez ebben az esztendőben, amelyet Széchenyi-esztendőnek nevezhetünk, talán különösen lelkünk előtt állhat a világ számára megmenteni s fenntartani a nemzetet. A vasúti korlátozásokról Ezután Homonnay Tivadar interpellációt intézett a vasúti korlátozás ügyében. A miniszterelnök válaszolt: — Az Államvasutak személyi forgalmának több alkalommal történt korlátozását kizárólag a rendkívüli viszonyok miatt bekövetkezett üzemtechnikai helyzet tette elkerülIhétetlenné. A másik súlyos ok az üzemanyagok, elsősorban az üzemi szénszállítás elégtelensége. Remélem, hogy az időjárás javulása esetén február folyamán a vasutak kisabbmérvü szaporítását életbeléptetjük s a Virágvasárnap előtti héten az 1940 december 15-,én meghirdetett menetrendet minden korlátozás nélkül visszaállíthatjuk. „Kevesebbel kell beérni" Ezután Laky Dezső közellátásügyi miniszter szolalt fel. Az augusztus elejéig terjedő pár hónap nem lesz könnyű számunkra, de bízóim abban, ihogy a kormány férfias fellépésével, határozottságával olyan közhangulatot teremt, hogy mindenki megérti, kövesebbel is be kell érni, azzal, ami néki jut. Lesznek nehézségeink és célozok elsősorban a ruháival és főképpen a cipőivel való ellátásra, amelyeknek megoldása e pillanatban éppenséggel nem látszik könynyünek, de feltétlen biztonsággal gondoskodunk ezeknek a kérdéseknek sikeres elintézéséről is. Vitéz dr. Jékey Ferenc főispán meglátogatta a szabadegyetemszerü előadásokat az állami tanítóképzőben Hogyan kell a magyar agrárkérdéseket reális szemmel nézni Csütörtökön délután nagy érdeklődéssel várt előadás hangzott el Nyíregyházáin a szabadegyetemszerü előadások sorozatában az állami tanító képző intézetben. Az előadó Szabó iMiktós dr. egyetemi magántanár, az agrárpolitikai kérdések kitűnő szakembere volt, aki „A magyar agrárpolitika a két háború között" címmel tartotta meg tanulságos előadását. Az előadást Porzsolt István dr. kálvineumi tanítóképző intézeti igazgató előadása követte, aki az öregek és fiatalok nemzedékváltásának korában a költészet mélységeit tárta fel. Mindkét előadáson megjelenít vitéz dr. Jékey Ferenc főispán is. Az előadásokat dr. Gallay Rezső kir. tanügyi tanácsos, tanfelügyelő, a vármegyei népművelési bizottság elnöke vezette be. Rámutatott, hogy milyen nagy jelentősége van ma az agrárkérdések helyes megvilágításának. Ezután Szabó Miklós dr. egyetemi magántanár tartotta meg előadását. Áttekintést adott a jobbágyság felszabadítása után következő korok agrárpolitikájáról. A liberális beállítottság idején nem volt mélyruha tó agrárpolitikai gondolkodás, a kisemberek exiszteneiális megerősítésére senki sem gondolt. Az első akció a Széchenyi István szelleméiben kifejtett munkásság volt, amelynek élén később Károlyi Sándor gróf és munkatársai állottak, de mélyrehatóbb agrárpolitikai munka csak Darányi Ignác minisztersége ideijén indul meg. Az előadó részletesen méltatta Darányi tevékenységét, amelyet a mezőgazdasági lakosvitéz Vasvári Mihálynál Gáván eladó minden elfogadható árért jó erős rigli fából készült 2 éves 40 darab üveg melegágy ság kulturális és szociális felemelése, a termelés intenzívebbé tétele, a mezőgazdasági kultúra tervszerű művelése tértén kifejtett. Majd a háborút követő forradalmak könyelímű és jelszavas birtokpolitikai kísérletezésről mondott bírálatot, a továbbiakban pedig a húszas évek házhelyhez és földhöz juttató reformjait ismertette. E reform során egymillió kétszázezer hold került kisemberek kezébe anélkül, hogy exisztenciálisan gondolkodtunk volna róluk. Aimi a mai telepítési és földhöz juttatási törekvéseket illeti, itt hangoztatta, hogy nem lehet mechanikusan belenyúlni az agrárkérdésekbe, hanem tekintetbe kell venni a sajátos magyar viszonyokat és a tájak szerinti jelleget. Nem szabad tisztán politikai kérdésnek tekinteni a nehéz problémák egész sorát jelentő kérdést. A nagybirtokra és középbirtokra szükség van és e téren nem hangoztathatjuk a dán és más külföldi példát, mert ezekben az országokiban egészen mások az adottságok. Sorra vette a megoldandó feladatokat, melyek a földbirtokpolitikai kérdésekkel összefüggenek. Kimutatta, hogy a birtokpolitikai probléma csak egy része az agrárpolitikának. Nem is képzelhető el pl. az agrárkérdések megoldása a hitelügy reformja nélkül és számos kulturális, többtermelési probléma, értékesítési kérdés előzetes megoldása nélkül. A gazdálkodást, a földdel *való foglalkozást szakképesítéshez kell kötni nálunk is és termelési övezetekre kell osztani az országot, hogy exportfeladatainknak, különösen Németország irányában eleget tehessünk. A termelés folytonosságát kell mindenképpen biztosítani. Ismertette a Gömbös-kormány telepítési tervét, kimutatta a hitbizományi reform és a telepítés összefüggéseit és hangoztatta, hogy azok a törekvések, (Trianon 21.) 1941 január hó 16. amelyek a birtokmegosztás arányosabbá tételét olyan haszonbérletekkel igyekszenek enyhíteni, amelyek során később a föld a bérlettel foglalkozó tulajdonálba mehet, mindenképpen helyeselihetők. Részletesen foglalkozott az értékesítés kérdésével; nem annyira a magas árakra, mint inkább arra van a gazdalközönségnek szüksége, hogy a.z árak stabilak legyenek, hogy kalkulálni tudjon. Általában kimutatta fejtegetésében, hogy a birtokpolitikai kérdésekhez csak hozzáértéssel szabad foglalkozni és látnunk kell a probléma számos összefüggését, mert mechanikus és dilettáns megoldással veszélyeztetnék a termelés folytonosságát. (Szabó Miklós előadása után Gallay dr. köszönetet mondott a világos és szakszerű fejtegetésért. Az előadáson megjelent a gazdasági felügyelőség is, élén Udvarnoky Lehel felügyelővel, Szesztay András vármegyei főügyész, Jákváry Kálmán népművelési titkár, Pap György gör. kat. püspöki titkár és számosan a nemzetgazdasági kérdésekkel foglalkozó közönség körébői. Az agrárkérdésekkel foglalkozó előadás után Porzsolt István dr. mélyreható fejtegetései mutatták ki ia századforduló rejtett lelki erőit, amelyek Vajda Jánostól előbb a közönség megértése nélkül jelentkeztek, majd később hatalmas igazságtevést hoztak a spirituális költészet új apostolainak. Mindkét előadást lelkesen megtapsolta a közönség. Ujabb rendelkezések a zsir forgalmáról A közellátásügyi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint azokban a községekben, ahol .zsírjegyrendszer bevezetve nincs, mindenki, aki zsír árusításával, raktározásával és feldolgozásával. foglalkozik, köteles a zsír készletet a mennyiségre való tekintet nélkül, továbbá mindenki köteles a birtokálban levő két vagy több hízósertést és két vagy több hizlalásra szánt, hat hónapnál idősebb sertést súlyuk megjelölésétvei minden hónap első és 8-ik napja között bej elent en i. Kimondja a rendelet, hogy 300.900 —1940. ME. sz. rendelet első paragrafusának első bekezdése akként egészítendő ki, hogy az egy hétre kiadható zsír-fejadag 20 deka zsír, vagy 23 deka háj, vagy 23 deka bőrnélküli zsírszalonna, vagy 26 deka bőrös zsírszalonna. Anglia hajókat vásárolt Amerikában Az USA tengerészeti bizottságé nak közlése szerint az amerikai hajóhad 12 leszerelt haljóját 107.000 tonna űrtartalomban, Anglia megvásárolta. A vételár 2 millió 700.000 dollár volt. Húsz más hajóra is igényt tartott Anglia 4 millió 611.000 dollár vételárért, de az ajánlatot a bizottság visszautasította. (MTI.) Roosevelt megbízottja Kínában Roosevelt egyik megbízottja a közeli napokban Kínába utazik a gazdasági helyzet tanulmányozására. Á megbízott magával viszi Roosevelt 'jókívánságait. (MTI.) Ha tartós és jó bélyegzőt, pecséinyomót zománctáblát akar, Csakis rELSENFELD RUDOLF félét kérjen a papir és szaküzletekben