Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-24 / 19. szám
(Trianon 21.) 1941 január hó 24. ^ -, » * mm^mm mmmmm mw _ $ZABoi»cst HIRlAP 3. oldal Bucsu Sziklay Lászlótól (Már niaipok óta nincsen közöttünk s immár két hete nyilvánvaló, hogy ^véglegesen eltávozik körünkből. Aki nem ismerte őt, annak nem jelent többet az ő távozása, mint pusztán egy áthelyezési hír, aki azonban ismeri Nyíregyháza városának ku'.tu rál.is életét s ismerte személyesen is • Sziklay Lászlót, az most szomorúan veszi tudomásul, hogy a város isimét egy nagyon tevékeny, munkás, tisztái elvű emberrel lett szegényebb. 1934 őszén került a ivarosba smint az ev. gimnázium tanára fejtett ki 1940. év végéig igen termékeny pedagógiai munkásságot netmcsak az intézetében, de előadásokkal, felolvasásokkal a szabolcsi és nyiregyházi pedagógus körökben is, ahol mindenütt igen nagy megbecsülésnek örvendett. Ennek a munkásságnak a méltatása azonban nem tartozthiatik e feladat körébe. Sziklay László azonban első pillanattól kezdve több is volt, .mint tanár, mint a tanítványainak szerető atyja, kitűnő pedagógus; Sziklay Lászlóban olyan értékek is voltak és vannak, melyek őt a szürke, köznapi foglalkozás százszázalékos elvégzésén túl is kiemelték a iváros társadalmáiban. Hivatásának tudata és érezte, hogy mindenféle és fajta ellenvéleményen felülemelkedve a tanári hivatást a köz szolgálatában is lássa, s ezért mindjárt az első pillanattól kezdve szorosan belekapcsolódott a város és megye kulturális életébe. Ezt az utat a Bessenyei Társaság munkájában, akkor még Bessenyei Körben találta meg, ahol mindig kész volt előadásokkal, hozzászólásokkal, alapos szaktudással és készültséggel tanúságot adni arról, hogy Nyáregyházának is bele kell kapcsolódnia a magyarság kulturális szolgálatába, nemcsak külsőleg, hanem főként belső, lelki tényezők segítségéivel. S nem volt a kulturális munkának olyan területe, ahol Sziklay László ne játszott volna jelentős szerepet s mindig úgy tudta és érezte, thogy erre nemcsak hivatása kötelezi, de lelkiismereti kényszer is ösztönzi. Hogy eközben Sziklay László el tudott mélyülni a szlovák kérdésben is s ebből a szem pontból nemcsak (helyi .viszonylatban, de országos tekintetben is igen nagy tekintélynek örvendett fiatal kora ellenére, aminek egyik kitüntető jele volt az, amikor a debreceni egyetem szakelőadójául hívta meg, igazolja, hogy tehetségén felül páratlan munkakészség, szorgalom, Időt és életet nem kímélő határozott akarat jellemzi, ami őt bizonyára a továbbiak folyamán is nagyon előre ifogjia tudni lendíteni pályáján. Manapság, amikor olyan kelvés az önzetlen munkása a magyar életnek, amikor mindenki csak a maga érvényesülése (felé törekszik, nagyon megbecsülendő, különösen helyi viszonylatban az olyan munkás, mint amilyen Sziklay László volt. Mert Sziklay László ezért magának soha semmiféle elismerést nem ként és nem várt, sőt igyekezett az elismeréseket és kitüntetéseket. el is távolítani magától. Hogy mégis a Bessenyei Társaság irodalmi szakosztályának elnöki székébe került, hogy kulturális és egyházi viszonylatban jelentős vezető szerepekhez jutott, hogy Budapest, Debrecen, Kassa, a szakfolyóiratok nem egye szálmára kitüntető elismeréseket juttatott, az bizonyítja a legjobban, hogy Sziklay László eddigi munkásságának is igaz megbecsülés jutott. ' De Sziklay László mint ember is olyan tulajdonokkal volt felruházva, melyek nem a népszerűséget, hanem az igazságot keresték. Elveiért nemcsak írásaiban küzdött, hanem ha kellett, a tettek terén, a valóságban is kiállt mellettünk, exponálta magát értünk s sohasem kívánt ezért mások háta mögé menekülni. Nem a korszellem, nem egyesek érdeke, hanem szilárd meggyőződése irányította, vezette. Hogy így természetesen ellenségeket is szerzett és szerezhetett magának, kétségtelen, mert mindenki, aki elveiért a nyilvánosság elé. lép, ellenségeket is szerezhet. De hogy Sziklay László ezt soha senkivel szemben nem éreztette, hogy személyi kérdések az elvei terén nem érdekelték s mindezt figyelmen kívül hagyta, igazolja, hogy nagyon nemes lélek, akiivel a város minden szempontból sokát veszített. Rövid, hatéves tartózkodása alatt nagyon sokak szívébe úgy férkőzött be, mint igaz jóbarát, sokak lelkében csak úgy élhet, mint kiváló ember és hivatásszerető ember, de mindenkinek el kell ismernie róla, hogy egyéniség volt, aki mindig a közért és a közösségért dolgozott, harcolt. Ezért fáj különösen búcsúzni tőle s Isterthozzádot mondani neki, mert a iváros kulturális, szellemi élete ismét egy színnel szegényebb lett. Egyénisége sokak szívében örökké megmarad, akik pedig egész közel voltak hozzá, egyelőre pótolhatatlannak látják és érzik az ő távozását és veszteségét a város életében. Még a „Halált" sem kímélték a vakmerő fatolvajok Kipusztították egy szabolcsi község élőfáit - A fatolvajok a mezőőrt is meg akarták fojtani Egyre több panasz hangzik el .minden oldalról a fatolivaijak vandál pusztítása miatt. Ezeket a tolvaljlásokiat még a legjobb akarattal sem lehet a tüzelőhiány rovására írni. Annak moifciválója az emberi rosszaság, mert a legtöbb fatolvajlás hitvány anyagi érdekből történik. Gya^ korta fordul elő, hogy a lopott fa értékesítéséből kapott pénzt egyenesen a kocsmába viszik a lelketlen tolvajok. A nyiregyházi ügyészség előtt tömeges aktacsomó vet fényt az egyre nagyobb mértékben elfajuló fatolvaljlásokra. Az egyik szabolcsi községben, Nyírtasson párját ritkító vakmerőséggel vetették rá magukat az emberek az élőfák pusztítására. Grólf Vay Miklós földbirtokos földbirtokának területéről mintegy 800 szál növésben levő 10 éves fát vágtak kii és hordtak el néhány hét leforgása alatt, mintegy kétezer pengő értékben. A tolvajok vakmerőségére jellemző, hogy a kerítésen behatolva, még a kastély udvarán levő sírboltnál levő két fenyőfát is ellopták éjnek idején. Dr. Kovács ödön szőlőjének kerítését teljesen elhordták, ezer pengő kárt okozva. A károsultak sorában van Reich Ármin földbirtokos is, akinek Halál nevü tanyájából a dísz jegenye-nyárfa sorból 44 darabot kivágtak és elhurcoltak. A hatóságok valósággal tehetetlenek a szervezett tolvaj-bandáival szemben. Nap mind nap újabb letartóztatások történnek, de ez mind nem elegendő a fatolvajok megfélemlítésére. Tegna/p este Dudás Antal mezőőr rajtakapta Dombrádi Ferenc 20 éves napszámost falapáson. A hivatását teljesítő mezőőr el akarta venni Dombrádi baltáját, mire az egyet fütyölt és a megadott jelre öt másik társa sietett segítségére. Együttesen megtámadták a mezőőrt, a földre teperték és megöléssel fenyegették meg, ha panaszt tesz ellenük. Dombrádit a csendőrök őrizetbe vették, a többiek ellen pedig hatósági közeg elleni erőszak címén megindult az eljárás. Hamarosan sor kerülhet az élelmiszer razziákra, mert még nem ajánlottak fel feles készletet IKöztadamású, Ihogy az élelmiszerkorlátozó rendelet értelmében a magánháztartásoknak és a vendéglői iparnak a megengedettnél nagyobb meimnyiiségü lisztet és főzelékfélét fel kell ajánlani megvételre a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének. A rendelet 'be nem tartóiinak szigorú büntetés jár, de a fölös készlet közcélra való átengedése hazaIelelon 11. 8Z. Uránia Filmszínház Telefon 11. sa. Január 25-26-27 Budapesttel egyidőben! Szombat-vasárnap héifő Eladó birtok A főszerepekben : Szeleczky Zita Mikszáth Kálmán regénye filme n. — ^ Páger Antal Előadások: Hétköznap V44, V46, V*8 és '/4l0 órakor, Vasár- és ünnepnap 3-5-7-9 órakor. - Vasárnap délelőtt fél 11 órakor matiné kedvezményes helyárakkal. — A délután 3 órai előadások kedvezményesek Ma, pénteken utolsó nap : EGY ASSZONY HÁROM ÉLETE. fias kötelesség is. Nemcsak nemzete, de embertársa ellen is vét az, aki a imai nehéz időkben feleslegesen árut halmoz. Teleki Pál gróf miniszterelnök éppen a legutóbbi beszédében hangoztatta, hogy meg kell tanulnunk lemondani és aki nem tud megtanulná, rá kell kényszeríteni. Nem teszi semmi sem szükségessé, sem ildomossá, hogy egyes háztartások kamarái roskadozzanak a if elhalmoz ott élelmiszerektől, akkor, amikor a cuikrot és petroleumot kivéve, mindent meg lehet kapni s zaíbadforga loimb an. A rendelettel és aninlak betartásával kapcsolatosan dr. Balila István, a városi közélelmezési hivatal vezetőjétől azt a felvilágosítást kaiptuk, hogy mindezideig még nem ajánlóit tak föl megvételre fölös készleteket. A megfelelő helyről kapott felvilágosítás szinte hihetetlen és lesújtó. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint nincs kizárva, hogy már a legközelebbi időkben sor kerül az élelimiszerrazziákra és a rendeletiben előírt áruk halmozói ellen megteszik a szigorú megtorló lépéseket. FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ Holnap este van a tűzharcosok bátyusteaestje Az idei farsang nagy eseménye holnap este lesz a Korona-szálló nagytermében. A Magyar Tűzharcosok Szövetségének nyiregyházi főcsoportja rendezi s-okásos évi bátyus teaestjéi. Az estélyen találkozót ad egymásnak a társadalom minden rétege. A szigorúan zártkörű estre felvonulnak a íront egykori hősei, a fiatalság és a ragyogó leánysereg, AZ előjelek azt mutatják, hogy a bátyus mulatság az eddigi tűzharcos mulatságok sikerét is messze felül fogja múlni. Katona és cigányzene felváltva szolgáltatja a zenét. Az estét remek műsor vezeti be. Belépőjegy ára 1*20 pengő. FARSANGI NAPTÁR Január 25: Frontharcos teaest a Koronában. Február 1: Ev. Nőegylet estje * Koronában. Febiuár 1: Huszáraltisztek bálja az Ipartestületben. Február 2: Levente-bál a Koronában. Február 2: Ferences-tea a Ferences Rendházban. Február 8: A Kossuth gimnázium Erdélyi estje a Koronában. Február 8: A KIOSz. batyusbája az Ipartestületben. Február 9: Az iparostanonciskoli» farsangi estje az Ipartestületben. Február 15: Vitézi Szék bálja » Koronában Február 23: Iparos Ifjak álarcos bálja az iparosszékház nagytermében (farsang utolsó napja). Hungária Filmszín há z 503. szám Január 25-26 27 Budapesttel egyidőben! Szombat-vasárnap-hétfő Eladó birtok Mikszáth Kálmán ragénye filmen. A főszerepekben : Szeleczky Zita ™ és Páger Antal Előadások: Hétköznap 3n3, a/t5, £A7 és 8/«9 órakor. Vasár- és ünnepnap % 4, 6, 8 és 10 órakor. — A délutáni első előadások kedvezményesek — Ma, pénteken utolsó nap: ÉGY ASSZONY HÁROM ÉLETE. I II'1'
