Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-21 / 241. szám

2. oldal (Trianon 21.) 1940 október 26. Két hónapi fogházat kapott a toivaj szobaleány Tóth Ilona 22 éves nyíregyházi lakos, háztartási alkalmazott, szobalánynak volt alkalmazva vitéz dr. Csaba Gyula ügyvédnél Tóth Ilona rossz társaságba berült, könnyelműen élt s barátnői rábeszélésére gazdájától ellopott 100 pengőt. Vitéz dr. Csaba Gyula feljelentésére indult meg az eljárás a tolvaj szobaleány ellen, akinek az ügyét tegnapelőtt tárgyalta a nyíregyházi törvényszéken dr. Aradványi Endre egyesbiró. A törvényszék enyhítő körülménynek vette a leány büntetlen előéletét és két hónapi fogházra ítélte. Az itélet jogerős. Rossz volt a kémény, leégett a ház Bujáki Lajos a Csenger melletti Kőhida községben lakik Az elmúlt héten feleségével együtt eltávozott hazulról s a házban kisleánya maradt egyedül. A kis Bujáki Róza vizet melegített a a konyhában lévő sparhetten s hogy ez gyorsan történjen, jól megrakta a tűzhelyet napraforgószárral. A rossz kéményen át kicsaptak a szikrák a nádfedelü háztetőre s pillanatok alatt lángbaborult az egész há. Amikorra Bujákiék hazaérkeztek, a ház teljesen leégett. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet a rossz kémény okozta. A kár biztosítás utján megtérül. Javul az adóbefizetési eredmény Szabolcsvármegyében Szentiványi László dr. m. kir. min. tanácsos, kir. pénzügyigazgató jelentése megállapítja, hogy Szabolcs vármegyében a szeptember hóban befizetett adó öszsz.egével, 415.755.60 pengővel együtt a folyó évben október l-ig összesen kétmillió 817.776.75 pengőt fizettek be adóba. Az előírt adóból, amelyben természetesn az előző évek hátraléka is bent van, így 5,817.114.15 pengő még a hátralék, amely az előírásnak 141 százaléka. Október 1-én még nem esedékes a IV. évnegyedre eső kivétés, azaz 1,041.608.73 pengő, tehát esedékes hátralék ebben az időben 4,775.505.42 pengő, ami pedig az összes tartozások 69 százaléka. A mult havi befizetési eredmény az előző év azonos hónapjának befizetési erdményéhez viszonyítva, 170.740 pengő többletet mutat, ha pedig azt nézzük, hogy a mult év január 1-től szeptember utolsó napjáig és az idei évnek ugyanebben a szakaszában mennyit fizettek be Szabolcsban, akkor is azt látjuk, hogy az idei adóbefizetési eredmény 31.785.88 pengővel több a tavalyinál. Azt látjuk tehát, hogy vármegyénkben az adófizetési eredmény javulóban van és ha még most is nagyösszegü hátralékokról van szó, ez csak a régebbi idők gyengébb anyagi viszonyait, gazdasági baját mutatja. Népünk megteszi kötelességét, amikor teheti és már jó ideje jelenthetjük, hogy az adófizetésben az eredmény javul állandóan Szabolcs vármegyében. Ezek az adatok az együttesen kezelt közadók adatai, de hasonlóan javul forgalmi adókban és z illetékekben befizetett eredmény is vármegyénkben. A szélhámosnőt egy évi börtönre ítélte a nyíregyházi törvényszék Lapunk mult heti számában megírtuk Csorba Gedeonné szélhámosságait. Nyírbátorban többrendbeli csalást követett el azzal, hogy vitéz Demjén Gábornénak adta ki magát és előlegeket vett fel 'nemlétező árukra s a felvett pénzt saját céljaira használta fel. Csorba Gedeonné ügye a nyíregyházi kir. törvényszék gyorsított eljárása folytáin már tárgyalásra is ikerült. Dr. Aradványi Endre törvényszéki egyesbíró tárgyalta a szélhámos nyírbátori asszony csalási ügyét. Csorba Gedeonné beismerte tettét, azzal -védekezett, hogy nagyon szegény volt és szüksége volt a pénzre. A törvényszék többrendbeli csalásban mondotta ki bűnösnek Csorba Gedeoninét és összbüntetésül egy évi börtönre ítélte. Súlyosbító körülménynek vették, hogy már többször volt hasonló cselekményekért büntetve, enyhítő körülménynek a vádlott töredelmes beismerését. Az ítélet jogerős. Nyíregyháza a mult és jelei eszmélnek tükrében A háztulajdon nemzeti jelentősége A föld önmagában még nem jelenti azt, mit ,,hon"-nak, „hazá"-nak szoktunk nevezni. A nomád népek egy darabig megülnek egy földdarabot és ha már mindent lelegeltettek, odébb állnak és új földet szálnak meg. A honfoglalás, a haza megszerzése és megtartása csak akkor veszi kezdetét, ha a megszállt földre szilárd hajlékot, házat építünk. A ház tehát az a gyökér, amely az embert a földhöz köti, amely a földből hazát csinál. Ezt a magyar ember már régen megérezte, mert a „ház" és „haza" szavak töve egy és ugyanaz. És ha a magyar embert azt mondja: „Haza megyek", ez annyit jelent, hogy: „A házamba megyek". Ha tehát a ház és haza a fogalom eredetét tekintve egyet jelent, mint ahogy tényleg a gyermek fogalmának kialakulása a hazáról a szülői házból indul ki akkor a magyar haza ellen vét az, aki a magyar háztulajdont elsorvasztja! A ház megtestesítője az elődök és a jelen tulajdonos szorgalmának, takarékosságának. Ez ad tisztességet, hitelt, megbízhatóságot tulajdonosának, ebből fakad az az államfenntartó erő, amint polgári öntudatnak nevezünk és ebből sarjad generációkon át a társadalom ellenőrzése alatt mindig ugyanazon kapun ki-bejárva, az a szilárd tisztes polgári erkölcs, mely egy városnak és országnak talp^ köve. Menj a bejelentőhivatalba és figyeld meg, hogy a mai közlekedési, gazdasági és más tényezők hatásaként micsoda élénk népmozgalom van a városi lakosság egy jó része 20 év alatt kicserélődik, csak egy fixpont, egy állandóság van és ez a régi háztulajdonos, akit a háza, mint mély gyökérzet helyhez köt, ez az a pillér, hadkiegészítő pótkeret (Káder), mely nélkül a hadsereg szervezete sem képzelhető el. Ennélfogva nem lehet a ház jövedelmét járadékjövedelemnek tekinteni, mint a couponnyírást, mint ahogy a háztulajdonellenesek hirdetik és ezért nem lehet házat ridegen csupán adótárgynak és tulajdonosát adóalanynak tekinteni. Ha a háztulajdon ily fontos, szilárd alappillére a városnak és államnak akkor nem szabad elsorvasztani, mert a lehulló és már fel nem rakható vakolattal elsorvadnak a polgári erények is. Kikre akar egy szilárd kormányzat támaszkodni. ha nem a mély gyökeret eresztett, konszolidált, polgári öntudatra jutott városi polgárságra, talati tisztán a parasztságra, mely még nem jutott polgári öntudatra vagy az ipari munkásságra, mely még nem tudta levezetni a szociáldemokrácia nemzetköziségét? A világháborúban műszaki századunk azt a feladatot kapta, hogy Galíciában a Zlola-Lipán átvezető fahidat álítsa helyre. A parancsnok, egy mérnők-főhadnagy este átadta a tervrajzot egy öreg szakaszvezető pallérnak. Másnap délelőtt, mikor kijött a parancsnok a munkahelyre, a szakaszvezető ezt jelentette: „Főhadnagy úrnak jelentem alássan, baj lesz abból, ha most egyszerre kivesszük azt a sok öreg pillért és helyébe ujat verünk be, mert , meglazul az altalaj és nem lesz tartása a hídnak, • inkább adjunk nekik oldaltámasztékot." 1 Jól van, csak csinálja úgy, látom, maga okos ember, — szólt a mérnök-főhadnagy. Igen, a város, az állam szilárd altalaja is meglazulhat, ha folyton csereberéljük a pilléreket. Nem mindegy, kinek a kezén van a ház > bankok kezére jut-e, vagy folyton új tuHungária Filmszínház Teleion 503. szám Október 22 23. Budapesttel^egyidöben! Csak 16 éven felülleknek ! Kedd szerda Érdemes örökölni? Erre a nagy kérdésre ad választ a váratlaru' nagy örökség folytán, egy kis falucska levélhordójából lett dufga?dag bátó változatos élettörténete. Előadások mindkét napon ®/45, és 8A9 órai ke^detie! — Ma, hétfón utolsó nap : SOK HŰHÓ EMMYÉRT FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ , lajdonos birtokába jut és csak azt tartjuk fontosnak, hogy fizesse valaki az adóját. Nem lehet közömbös a városra és államra nézve az olyan hirdetés, amilyent egy helybeli ingatlanközvetítő iroda a Nyirvidék e hó 15. számában közreadott: „Több száz kisebb-nagyobb ház eladó." Igen, azt már régóta tapasztaljuk, hogy majdnem minden ház eladó a varosban mindenki menekül a süllyedő hajóról. Pedig a régi háztulajdonos (sajnos, vannak már házspekulánsok is) ép úgy ragaszkodik a házához, mint a földbirtokos a földjéhez és nem tudja ö sem az életét anélkül elképzelni, hisz minden őse eddig, mióta telekkönyv van, mindig saját házában lakott. Ez adott neki megbecsülést, hitelt, polgári öntudatot és borzasztó vívódásnak és összeomlásnak kellett a lelkében végbe mennie, míg kitette az ablakba a cédulát: Ez a ház eladó. Pedig de cinikusan szokták néha az ilyen panaszkodó háztulajdonos szemébe vágni: „Miért nem ajándékozod el, ha nem jövedelmez és oly sok gondot okoz?" Ezek azok a lelógó orral járó emberek, akiket Nánássy Imre az ablakából napnap után látott. Pedig éppen most kellene szilárd gerinc a derekakba, amikor oly óriásra nőtt népi erők szorítják körülöttünk az abroncsot! Hol van ma az a boldog városi polgári ság, amely a milléniumkor oly bizakodón nézett a jövőbe és akinek államfenntartó szerepét és erényeit oly ékesszólóan magasztalta az akkori miniszterelnök az uralkodó előtt?! Fel tudod már fogni a városi ház fontosságát? Akkor meg tudod érteni azt is, hogy az erős városi polgársággal bíró Németország miért nem fél az orosz szomszédságtól. Az összeomláskor Kassáról, Kolozsvárról minden mobil elem repatriált, úgy szólván csak a régi törzsökös háztulajdonos maradt ott, ennek köszönhetjük, hogy ezek a városok a többiekkel együtt magyarok maradtak. A most dúló háborúról olvastam egy riportot, mely szerint a francia városokból a németek elől mindenki elmenekült, csak a házzal összenőtt háztulajdonosok, öreg házmesterek maradtak vissza, mert ezek nem tudták magukkal menteni a vagyonukat, mint a menkülők az aranyukat és részvényeiket. A lukszusszállóban is csak az öreg portás maradt viszsza, mert összenőtt a házzal, mióta mint liftes fiú oda került, ellenben a szálloda névtelen részvényesei kereket oldottak. Gondoljuk csak meg, ha ezek is elmentek volna és a németek arra a gondolatra jutnak, hogy az üres házakat megrakják a balti, bukovinai és beszarábiai németekkel, vájjon francia maradt volna-e az a föld? Azt is meg kell gondolnunk, ha a városi ház gondja fölött oly könnyen napiOkíóber 22 23. Budapesttel egyidőben! Kedd szerda Cs

intalan férjek HÁZASSÁGI NÉGYSZÖG. Két kedves, f

Jaial házaspár vidám, szívderítő története. Fősze

repben: TYRONNE POWER, LINDA DARNELL Előadások mindkét napon V46, V*8 és 'A 1

0 órai kezdettel — Ma, hétfőn u'oláó nap : SOK HŰHÓ EMMYÉRT