Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-21 / 241. szám

4. «M«I rendre térünk, hogy a régi városi patinás házainak a fa­lába a polgári erényeken kívül be van építve egy nemzet történelme, sajátos ízlése és művészet! A városi háznak ezen honmegtartó, erkölcsi és történelmi, művészeti jelen­tőségén kívül óriási nemzetgazdasági je­lentősége is van. A háztulajdon 30 ipar­ágat foglalkoztat és óriási kereskedel­met és áruszállítást (forgalmat, közleke­dést) mozgat. Ha a háznak jól megy dolga, akkor van kenyere az iparosnak, kereskedőnek, vállalkozónak, ha ellen­ben rosszul megy dolga akkor a lakos­ság tíz százalékának kezéből kiesik a szerszám és szájából a falat, ami azután károsan hat a gazdasági élet egyetemére és általános pangást és elszegényedést okoz, mint ahogy már tíz év óta tapasz­taljuk és saját bőrén mindenki érzi s a gazdasági pangás mind nehezebben tud a holtpontról kimozdulni. Hiszen ma már ott tartunk, hogy itt oly ritkán látunk kőművest, mint harangöntőt, mert a nyíregyházi építőmunkások mind Buda­pestre, Kecskemétre és más városokba kénytelenek menni, ha dolgozni akar­nak, mert máshol aránylag jobbak a vi­szonyok. A városi ház az iparos, kereskedő, tisztviselő szabad pályán levő értelmisé­gii egyén vagyonszerzési és vagyonkon­zerválási módja és lehetősége. Azért ostobaság ezt a kérdést a bajbajutott városi háztulajdonos mellének szegezni: „Miért nem vettél akkoriban földet a pénzeden?" Már régen vége annak a kedélyes világnak, amikor az iparos na­pokra vagy hetekre szegre akasztotta a szerszámot, a kereskedő bezárta boltját, mert kiment a földjére aratni, csépelni, a szőlőbe kötözni, szüretelni, meghíva az egész városi tekintetes magisztrátust egy kis kvaterkára. Manap a földműve­lés kizárólag a földműves népesség szak­szerű foglalkozása kell (vagy legalább is kellene) hogy legyen. A városi ház ezen­kívül az iparos, kereskedő, értelmiségi szabadpályákon levők (ügyvéd, orvos, mérnök, vállalkozó stb.) nyugdíja, mely­ből ő vagy özvegye öregségére elélde­gél. Sajnos, ezt a szerepét ma nem tudja betölteni és felkopik az álla annak az iparosnak stb. s a tehetetlen öreg özve­gyeknek, akik erre a lapra tették fel a nyugdíjukat. Végül a ház fészekrakást jelent, mert enélkíil nem tudnak egybekelni a fiata­lok. Vájjon hány új fészket raktunk az elmúlt 10 esztendőben Nyíregyházán? Ez alatt az idő alatt kb. 6000-rel szaporo­dott a lakosság száma, de ehhez viszo­nyítva elenyészően kevés új ház épült. A napokban közölte a Völkischer Beo­bachter azt a hírt, hogy a 10 legnagyobb német pénzintézet 200 fiókintézetével arra szövetkezett, hogy tízmilliárd márka mozgósításával már most hozzá fog a há­ború utáni lakáskérdés megoldásához, amikor még nyakig benne vannak a há­borúban. Az elmondottakból is már látható, hogy a háztulajdon oly nagy horderejű sorskérdése a városnak és államnak, hogy külön kötetet kellene róla írni és alig tudom az önemésztő gondolatokat visszaszorítani a pennámba. De a fen­tiekből is világos és egy szó mint száz: sürgősen meg kell menteni a városi háztulajdont, amíg nem késő! Hogy miként, arról a következő cikkem­ben szólok. Bácsfalvy Antal Egy nyirábrányi hentes árdrágítást követett el Dusnoki Imre nyiráibráinyi lakos, henites és mészáros elten megindult az árdrágítása eljárás, mert a füstölt szalonna kilogrammját 3 pengőért,a hájat és zsírt pedig kilogrammon­ként 2.20 pengőért árusította. Ezzel túllépte az árkormánybizitosság ál­tal megállapított árakat s árdrágí­tást követett el. Kihallgatása során a.zzal védekezett, hogy drágán .vásá­rolta a sertést és nem adhatta ol­csóbban. (Trianon 21.) 1940 október 21. Erős lehűtéssel óvják meg hónapokon át a tengeri halak frisseségét Nemrég szervezték meg Németország­ban a gyümölcs, főzelék és hús vitamin­tartalmának erős lehűtés útján történő rendszeres megóvását, most pedig azt a problémát oldották meg, hogyan lehet a lakosságot télen-nyáron kifogástalanul konzervált hallal ellátni, amelynek táp­értékéből hónapok alatt sem megy sem­mi sem veszendőbe. Egy hamburgi ha­lásztársaság 10.000 tonnás különleges ha­jót szerelt fel abból a célból, hogy a ten­geri halakat még a helyszínen be lehes­sen hűteni. Ez a világszerte egyedülálló hajó valóságos úszó gyár, amelybe a nyilt tengeren a halászbárkák állandóan szállítják a frissen fogott halakat. A ha­jón gépek segítségével vágják le a halak fejét, vonják ki a szálkáját, húzzák le a bőrét és újrendszerű automaták csoma­golják víz- és légmentesen cellofán-zacs­kókba a megfelelően előkészíett árut. A halakat hatalmas hütőalagutakban tartják frissen hol — 40 fokos hőmérséklet mel­lett halfilét állandóan —21 Celsius hő­fokon tarják. A fogás egy részét ugyan­csak a hajón hallisztté dolgozzák fel, a májból pedig különleges berendezések Őszi és téli-- kabátok Délutáni ruhák, pongyolák és kalapok nagy választékban MAIBAUM MARISKA divatüzletében, Rákóczi utca 4. Takarékossági hitel! segítségével olajat készítenek, A gőz­hajó hűtőcsarnokai 1500 tonna hal befo­gadására alkalmasak. Külön hajók viszik időnként a hűtött halat Hamburgba, ahol hasonló hőfok mellett hűtőházkban tárol­ják mindaddig, amig hűtőkocsikban az ország belsejébe nm jut el. A kiskeres­kedőket szintén ellátták már hűtőszekré­nyekkel, úgyhogy a német háziasszony, aki a halat hetekkel vagy hónapokkal a fogása után vásárolja, abszolút friss árut kap, melynek minősége fölér a frissen fogott halakéval. Az új úszó gyár vala­mennyi gépe német gyártmány s az egész eljárás egy Heckermann nevü német ku­tató rendszerén alapszik. 1940 október hó 11-től október hó 17-ig vasúton érkezett 591 vágón, hajón 1932 métermázsa vegyes élelmiszer. Ér­kezett ezenkívül különböző áruval 314 tehergépkocsi és 1831 lófogatú kocsi ) valamint 1110 ketrec élőbaromfi, 668 má­zsa vágott baromfi, 902 láda tojás és szőlővel 8 kézbenszállító kistermelő. Az előző héttel szemben a vasúton történő felhozatal és a tojásfelhozatal kivételével a többi felhozatal és a szál­lítóeszközök száma általában csökkent. A vasúti felhozatal emelkedésénél jelen­tékeny szerepe van a nagyobb mennyi­ségű burgonyaszállítmányoknak, mig a tojásban jelentkező nagyobb felhozatal a mult héten észlelt igen erős kereslet ösz­tönző hatásában leli magyarázatát. Az élő- és vágott baromfi piacon a forgalom lanyha volt, csekély felhozatal mellett az árak, kisebb ingadozásoktól eltekint­ve, nagyjában változatlanok maradtak. A tojásnál a nagyobb felhozatal és a hű­tőházi áru megjelenése az árakat 5—10 filléres emelkedés után megszilárdította és a vásárlókedv is bizonyos mértékig csökkenést mutat. A zöldség- és főzelék­féléknél a zöldpaprika és hagymafélék iránt mutatkozott nagyobb kereslet, ami­nek következtében a makói vöröshagy­nia ára 4, a töltenivaló zöldpaprika ára pedig 5—8 fillérrel emelkedett kilogram­monként. A csökkenő készletek követ­keztében ugyancsak emelkedett a vaj­bab ára is kilogrammonként 9—15 fillér­rel. A káposztaféléknél, a sárgarépánál és a petrezselyemnél viszont a lanyha kereslet következtében némi árlemor­zsolódás volt tapasztalható. A többi cik­kek árai nagyjában változatlanok ma­radtak. Mint újdonság megjelent a sütö­dék 14 filléres kilogrammonkénti kezdő áron. A gyümölcsféléknél főképpen a szőlő iránt mutatkozott élénk kereslet, aminek következtében — különösen a jóminőségü áru — elég könnyen elkelt. Miután a piacra kerülő mennyiség nem tudta az élénk keresletet megfelelően kielégíteni, a szőlő ára emelkedett, amely áremelkedés nemesebb fajtáknál 30 fillért is elért kilogrammonként. Ugyancsak emelkedett a birsalma ára is kg-ként 15 fillérrel. A gesztenyefélék iránt a kereslet ellanyhult, aminek kö­vetkeztében a hazai árunál kg-ként 15— 20 filléres árcsökkenés volt tapasztal­ható. A kialakult árakat teljes részletesség­gel tartalmazza a vásárok és vásárcsar­nokok igazgatósága által szerkesztett Hivatalos Árjegyzés. Milyen a tábori egészségügyi szolgálat ? A tábori egészségügyi szolgálat fel­adatai tulajdonképpen három részre ta­gozódnak: 1. az ú. n. tábori egészség- J rendőri, azaz megelőző egészségvédelmi szolgálatra, melynek az a lényege, hogy a hadsereg tagjainak, valamint a had­műveleti terület polgári lakosságának az egészségét is a legmesszebbmenő higié­nikus elögondoskodással, a tudomány minden rendelkezésre álló eszközével óvjuk meg; 2. a hadműveleti területen levő harcképtelenné vált katonáknak, a sebesülteknek és betegeknek az össze­gyűjtésére és szakszerű orvosi ellátására s ellátásuk után a hadműveleti terület vagy az anyaország kórházaiba való szállítására; 3. a küzdő csapatoknál és a tábori kórházi intézményeknél elhasz­nált egészségügyi anyagoknak (kötszerek gyógyszerek, műszerek, kórházi felszere­lési anyagok, vegyszerek stb.) pótlására, azaz az egészségügyi anyagi ellátásra. A tábori egészségügyi szolgálatnak e sokoldalú és nagy felelősséggel járó mun­kájában szorosan alkalmazkodni kell a hadsereg szervezetéhez, az egyes had­műveleti egységek hivatásához, azok munkájába szervesen kell bekapcsolód­nia s közreműködésével azok munkáját kiegészítenie. A csapat (zászlóalj, ezred) és a hadosztály (melynek háborús élel­mezési létszáma kereken 20.000 főre te­hető) vezeti a harcot, legelői harcol, te­hát könnyen mozgó elem. A hadosztály tehát az a hadműveleti egység, amely az önálló harcot vezeti. A harc és foly­tonos mozgás miatt a hadosztály harcte­rületén nem lehet állandó jellegű olyan kórházi szakorvosi működést kifejteni, mint a hadműveleti területektől távol levő állandó polgári kórházakban. Éppen ezért a hadosztály egészségügyi szolgá­lata úgy van szervezve, hogy a sebesül­teknek nyújtandó első szakszerű orvosi segítségen, a sebesülteknek a sérülések súlyossága szerinti osztályozásán és a hátrább levő kórházakba való szállításán kívül csak a nagyon sürgős életmentő, halasztásra nem várható műtétek (fulla­dási veszélynél légcsőmetszés, végtag­amputációk stb.) végzésére van hivat­va, s az olyan súlyos sebesültek sebészi szakorvosi ellátására, akik sérülésük mi­att egyelőre nem szállíthatók életveszély nélkül a hátrább fekvő kórházakba. A fenti szempontoknak megfelelően a har­coló csapat és hadosztály egészségügyi szolgálatának a hivatása elsősorban az M újság a budapesti élelmiszernagyvásártelepen ? lesz, hogy megkeresse a sebesülteket a harctéren, összegyűjtse őket, a zászlóalj­segélyhelyre és a hadosztály főkötöző­helyre szállítsa őket, hogy ott a szak­szerű első orvosi segély után osztályozza őket abból a szempontból, hogy a sérü­lésük, betegségük súlyossága és sürgős­sége szerint a csapatjuknál maradjanak-e avagy a szállításra szakszerűen előké­szítve a hadműveleti terület vagy az anyaország kórházaiba kerüljenek-e. A hadtestek körletében, mely a köz­vetlen harcterektől, a csapatössztvonási és felvonulási vidékektől hátrább van, már megvannak a nyugodt kórházi mű­ködéshez szükséges feltételek. Ennek megfelelően a hadtestnek már vannak mozgó, szállítható tábori és tartalék­kórházai s a körletébe eső polgári kór­házak is rendelkezésére állanak. Teljes értékű nyugodt békebeli viszonyok kö­zötti kórházi kezelést azonban csak a hadsereg körletében fekvő állandó jel­legű polgári kórházakban és hadikórhá­zakban lehet folytatni. A hadsereg egészségügyi szolgálata a támasztéka a hadosztályoknak és a hadtesteknek úgy a sebesült és betegellátást, mint a sebe­sültszállítás és az egészségügyi anyagi ellátás szempontjából is. A hadsereg ke­zében összpontosul a hadsereg körletén belül a sebesültszállítás központi irá­nyítása is. Az egészségügyi szolgálat már béké­ben úgy van szervezve és tagozva, hogy minden helyen, minden időben és hely­zetben a legteljesebb mértékben meg tudjon felelni feladatának. FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ Berendelték a nyugdijas rendőröket szolgálat­tételre ilsmeretes, hogy Erdély .visszacsa­tolásával rendőrőrs zie mély zetünk egy részét a felszabadult városokba helyezték át. Azóta Nyíregyházán is csökkentett létszámmal teljesített szolgálatot a rendőrség. Ezért .vált szükségessé, hogy a nyugdíjas rend­őröket ismét berendeljék szolgálat­tételre addig, aimig a fiatal, kiképzés alatt álló őrszemélyzetbői megérke­zik az utánpótlás. A .belügyminiszter rendelete foly­tán Nyiregytházán 43 nyugdíjas rendőr állt szolgálatba. Az útszaka­szokon ismét feltűntek a jól ismert, régi rendőrarcok, akik hosszú évti­zedeken át őrködtek a város köz- és vagyonbiztonságán. Megnyugtató látni ezeket az edzett, idős férfi ar­cokat, akik a mai naptól kezdve, a fiatal rendőrőrszemélyzettel együtt látják el a közbiztonsági szolgálatot városunkban. Megnyugtató azért is, mert az utóbbi időkben elég sok lo­pás és (betörés fordult elő s jó lesz, ha a régi gyakorlattal egy kis rendet tartanak a piacokon is és igyekeznek letörni a már kibírhatatlan drága­ságot.

Next

/
Thumbnails
Contents