Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 199-223. szám)
1940-09-14 / 210. szám
Gazdák! Réigálic a csávázáshoz nem lesz. — Ezért csak az BBFlVlT" higa nytarfalmu szert használja Mezőgazdák Szövetkezeténél Kapható a nyíregyháza, Zrin i üeisa utca 7. &zm. I. emief. Műtrágya félék : SZUPERFOSZFÁT, PÉTISÓ, KÁLISÓ állandóan raktáron! A korszerű Gsáfázás Irta : POPOVITS GYULA Megjelent a „Köztelek" szeptem ber 1-én megjelent 36. számában. Igen örvendetes és a közgazdasági élet jelensége iránt annyira kívánatos érdeklődés jele, hogy nemcsak a hazai szakirodalomban, hanem a napisajtó hasábjain is egyre gyakrabban találkozunk mezőgazdasági kérdések fejtegetésével. A mezőgazdasági ügyeinek gyakori feltevése, tárgyalása és megoldásuk sürgetése általános tünet. Ez kétségtelenül arra mutat, hogy ezek a kérdések ma már nemcsak a gazdákat, hanem általános jelentőségük és kihatásaik miatt a nagyközönséget is érdeklik időszerűek s megoldásuk éppen ezért sürgős közérdek. Az egyik ilyen állandóan napirenden tartott tárgykör az úgynevezett „minőségi termelés" kérdése. Ezzel kapcsolatban gyakran esett szó a korszerű növényvédelemről, ami a minőségi termelés egyik előfeltétele. A kifejezés maga félreérthetetlenül elárulja, miről van szó, s egyben a célt is kitűzi: védjük kultúrnövényeinket a kártevők ellen, hogy fertőzés és elkorcsosodás ne veszélyeztesse a terméseredményt! Nem vitás, hogy e tekintetben még rengeteg a tennivaló. Mindenekelőtt azért, mert a védekezés „mikéntje" egyáltalában nem közömbös. Sőt! A célszerű növényvédelemnek van néhány olyan nélkülözhetetlen előfeltétele < amelyek közül egynek a hiánya is elegendő ahhoz, hogy az eredményt kétségessé, esetleg teljesen lehetetlenné tegye. Melyek ezek az előfeltételek? Elsősorban a szaktudás és a megfelelő hatású védekezőszer; állandó és rendszeres ismeretterjesztés az erre illetékes intézmények részéről, a tudományos kutatás és a gyakorlati kísérletezés fokozott támogatása a kormányzat részéről, végül több megértés, áldozatkészség és fokozott „közösségérzet" az egyes gazdák részéről. Ez utóbbi fontosságát különösképpen hangsúlyozom, mert kielégítő eredményt a növényvédelem terén addig nem érünk el, amíg a mesgyés szomszédok közül csak egy is arra az álláspontra helyezke- . dik, hogy: ,,én pedig sem permetezni, sem csutkát égetni, sem csávázni nem fogok, mert nekem anélkül is jó"! A korszerű növényvédelem általános és rendszeres keresztülvitele — hála a tudományos kísérletek és kutatás érdekében végzett fáradhatatlan munkásságnak — ma már lehetővé teszi, hogy a kultúrnövényeinket veszélyeztető baktériumok, gombabetegségek és állati kártevők tekintélyes része ellen tökéletes eredménnyel védekezhetünk. E tekintet- j ben különösen nagyjelentőségű a gabonaneműek különféle megbetegedései ellen forgalomba hozott higanyos tartalmú csávázór szerepe. Ezek a csávázószerek ugyanis lehetővé teszik, hogy használatuk révén sikerrel védekezhetünk egyrészt olyan üszögbetegségek ellen amelyeknek spórái a gabonaszemek külső részére tapadnak, — mint a búzakő- és árpafedettüszög — másrészt azoknál, amelyeknél a gombafonál (mycelium) a polyva és a mag, mint a rozshópenész, árpalevélcsíkoltság és zabrepülőüszög. Az említett gabonaféléken kívül nélkülözhetetlennek tartom egyéb teimények csávázását is, amire a közeljövőben külön is fel szeretném hívni a figyelmet. A tudomány mai állása mellett tehát egyedül a higanytartalmú csávázószerek általános hatásúak, a gyakorlatban ezek használata bizonyult a leggazdaságösabbknak, s így érthető, hogy az irántuk való érdeklődés egyre fokozódik. A higanytartalmú csávázószerekkel kétféle eljárás szerint csávázhatunk: szárazon és nedvesen. Arra a kérdésre, hogy a két csávázási eljárás közül melyiket részesítsük előnyben, nehéz lenne teljes határozottsággal válaszolni. Erre utal. a minap megjelent s vélemenyem szerint legkitűnőbb szakmunka „Krankheiten und Schaedlínge der Kulturpflanzen". (írói: H. Braun dr., a dahlemi biológiai intézet professzora és E. Riehm dr., ugyanennek az intézetnek az elnöke.) Az eddigi gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy mindkét eljárás egyformán megnyugtató eredménnyel jár, ha az előírt használati utasítást szigorúan betartjuk. Kétségtelen azonban, hogy a szárazcsávázás feltétlenül megvéd az utófertőzéstől, amelynek lehetősége természetesen még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is fennáll, ha a nedves eljárást alkalmazzuk. Nem elegendő ugyanis, ha csak a vetőmagot s az előírásnak megfelelően a szárítási helyiséget, zsákokat fertőtlenítjük, hanem például magát a jvetőgépet is alaposan fertőtleníteni kell. A szárazcsávázás < különösen ha kifejezetten erre a célra készült dobban végezzük azt, rendkívül egyszerű, a velejáró munkaköltség lényegtelen. A nedves eljárás kétféle módon végezhető: áztató és locsoló eljárással. Itt is csak azt mondhatjuk, hogy mindkét eljárás egyformán eredményes lehet, ha az előírásokat pontosan betartjuk, de a nagyobbmérvü üszögfertőzésnél az áztató eljárás hatásosabb. Tekintettel arra, hogy a nedves csávázásnál fennforgó utófertőzési lehetőség még a leggondosabb végrehajtás (szárítóhelyiség-, zsák-, vetőgépfertőtlenítés stb.) mellett is fennállhat, a mai viszonyok között talán megokoltabb a száraz csávázás. Áll ez különösen a folyó évben, amikor a rendkívüli időjárás amúgy is általános munkatorlódást okoz a gazdaságokban s egyrészt a munkaerők hiánya i másrészt a szokottnál magasabb munkabérek az őszi munkák lehető leggyorsabb és legegyszerűbb elvégzésére kényszerítik a gazdát. Az említett korszerű csávázószerek külföldön és nálunk is egyre nagyobb teret hódítanak. A rézgáliccal való csávázás hátrányaira ez alkalommal nem kívánok részletesebben kitérni, mert arról a szakkörök állandóan tájékoztatják gazdaközönségünket. A sokat emlegetett minőségi termelés részletkérdései közül rendkívül fdntosságú a termelési költségek csökkentése. Ennél a kérdésnél a rézgáliccal való csávázás magától értetődően két jelentős Szíves figyelmébe ajánlom őszi ÉS 1 n\íM uj Délutáni selyem és szövetruhák, kalapmodellek HBalbanm Mariska divasüzletében, Rákóczi-u. 4. — Takarékossági hitel. szempontból esik kifogás alá. Az egyik: a hatékonyság kérdése, a másik pedig: a rézgálic csírabántó hatása. Lényegileg mindkét vonatkozásban egyezik, a tudományos szakkörök, valamint a gyakorlati szakemberek véleménye. Felfogásbeli eltérés tulajdonképpen ma már csak a rézgálic tönkretett csírák százalékos megállapításában van. A döntő megállapításhoz szükséges tudományos kísértetek azonban tovább folynak, s ezért fogadjuk el egyelőre az eddig folytatott kísérletek átlageredményeként azt, hogy a rézgálic által okozott kár ,,csak" 10%. Ebben az esetben ugyanis 3,200.000 kat. hold búza vetési erületet alapul véve s kat. holdanként 10 kg.-mal több vetőmagot számítva, 3200 vágón búzavetőmag menne feleslegesen veszendőbe akkor, ha mindenki rézgáliccal csávázna. (Az eredményt illetően egészen mindegy, hogy kat. holdanként csak a maximálisan szükséges 100 kg. búzát vetjük, vagy már eleve 10 kg-mal többet, vagyis 100 kg. helyett 110, esetleg ennél is többet vetünk!) Nem kétséges, hogy a vetőmagmenynyiség felhasználásánál országszerte mutatkozó vetőmagpazarlás majdnem teljes egészében a rézgálic hatására vezethető vissza, mert hiszen külföldön és haladó gazdáinknál nálunk is csak egészen rendkívüli esetekben Vetnek kat. holdanként 100 kg-nál többet a korszerűen csávázott és tisztított búzavetőmagból. Már pedig 23 pengős búzaárak mellett még akkor sem tűrhető a vetőmag ilyen elfecsérlése, ha egyidejűen általános világgazdasági jelenségek nem kényszerítenének bennünket arra, hogy a termelési költségeket minden módon és eszközzel sürgősen csökkentsük. A jelenlegi viszonyok és általános drágulás j miatt az sem lehet vitás, hogy a munka, béreket nem csökkenthetjük s így gazdáink gondoljanak minden 10 kg. többletvetőmagnál arra, hogy az egymagában 2.30 pengővel emeli feleslegesen 1 kat. hold búza termelési költségét. A földművelésügyi minisztérium a nyersanyaghiány nehézségeinek hathatós kiküszöbölése érdekében csávázásra ez évben nem engedélyezi a rézgálic felhasználását. A földmüvelésügyi kormányzat rendelkezése rendkívüli jelentőségű; nemcsak az lesz az eredménye, hogy a korlátolt mennyiségben rendelkezésre álló rézgálic a legszükségesebb szőlő- és - gyümölcsvédelemre tartalékolható — J vagyis arra, ahol valóban pótolhatatlan i — hanem közvetve a korszerű csávázás annyira fontos elterjedését is — remélhetően nagymértékben — elő fogja segí' teni. A magyar gazdaközönség széles körben, saját tapasztalataival győződhet meg a legjobban bevált korszerű csávázószerek megbízhatóságáról s arról, hogy minden tényezőt, tehát a feleslegesen „biztonság okából" elvetett 10—15 kg. többletvetőmagot is figyelembe véve, ezek a csávázószerek lényegesen olcsóbbak, mint a rézgálic. i j — Ma közvetíti a rádió a leveleki munkatáborról készült felvételt. Az Egységes Női Tábor szabolcsmegyei tevékenységének sikere országos érdeklődést keltett. A Női Tábor által megszervezett leveleki honvédelmi munkatáborról a rádió felvételt készített. Budapest I. hullámhosszán ma, szombaton este 7 óra 25 perces kezdettel közvetítik a leveleki munkatáborról szóló rádióriportot. Beszélő Budinszky Sándor. Dobosjtácsi vendéglő (volt Grtisz Lajos féle vfodéalft) Rákóczl u. 6 Telefon 585. Egész napon át meleg-hideg ételek a legkitűnőbb uradalmi borok és pálinkák. Az étteremben esténként Rácz Károly cigányzenekara fővárosi mfiyésznö közreműködésével szórakoztatja a közönséget n u l » Szives támogatást kér U0D0S DáCSl. AP0LL0 Szeptember 14 15 16. Szombattól-hétfőig Budapesttel egyidőben ! A francia filmgyártás remeke: Vágyakozás HARHY BtliR Filmszlnliáz. Telefon 524 M,fi Y' R müí l Előadások 5-79 órakor. Vasár- és ünnepnap 3-5-7 és 9 órakor LUCE mm
