Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 174-198. szám)

1940-08-19 / 188. szám

t olchU SZ JSÍYÍRVIDÉK ABOLCSI MLR HIIOAP (Trianon 21.) 1940 augusztus 19. V| V VB V7 S^AJtt a

z ^mert nevü fővárosi énekes-primadonna esténként Ívű Sarkaűy Elemér cigányzenekarénak kiséretével énekel a Gyureskó Élterembe Bessenyei tér. Telefon: 290. „Hatályon kitfüi" a legborzalmasabb öngyilkossági eszköz, a lűgkő Évente 1500 gyermek halt meg lúgkömérgezésben Magyarországon Megírtuk, hogy ősztől kezdve életbelép a lúgkőárusítás új törvénye. A miniszteri rendelet a mérgek sorába iktatja a lúgkövet és szigorúan tiltja, hogy kereskedésekben árusítsák. A rendelet életbeléptétől kezdve lúgkövet — természetesen igen korlátozott mennyiségben — csok drogériákban és patikákban lehet kapni. Lúgköves öngyilkosság a legborzalmasabb halai Szemtől szembe látni a halált, borzalmas. Nemcsak akkor, amikor saját életünk is veszélyben forog, de talán borzalmasabb akkor, ha egy öngyilkos vagy szerencsétlen ember megkínzott, halállal vívódó testét, arcát látjuk magunk előtt. Felejthetetlenül rettenetes élmény az ember emlékezetében a lúgkőmérgezett görcsös küszködése. Összeégett száj. A megbénult torok és gyomor. A pulzus vad össze-vissza lüktetése. A lélekzet nehezülése. A végtagok lassú elhidegülése. A beteg vízért sikolt. Alig kap egy pohárral, már ellöki magától, mert a nyelés elképzelhetetlen fájdalmat okoz neki. A nyakerek vad rendetlenségben lüktetnek. Azután fokozatos eszméletlenség következik, öntudatlanul szenved tovább a beteg, majd lassan — még mindig borzasztó kínok között — átadja lelkét a Teremtőjének. Mit mond az orvos ? — A nagyjelentőségű miniszteri rendeletet mi, orvosok, már igen régen várjuk. A lúgkőhalál a legborzalmasabb halálnemek egyike. Az orvosi tudomány tehetetlenül áll egy-egy lúgkőmérgezett ágya előtt. A borzalmas méreg legjobban a csecsemők soraiban pusztít. A világ legcsunyább statisztikai csúcsa a miénk. Hazánkban hal meg a legtöbb kisded lúgkőmérgezésben, évente mintegy 1500 emberbimbó halálát okozza ez a méreg. Éppen ideje volt, hogy a kormány egyszersmindenkorra véget vessen a legrettenetesebb és a legpusztítóbb kalálnemnek, a lúgkőmérgezésnek. Külföldön már régen nem használnak lúdkövet Magyarországon az a végzetes tévhit van uralmon, hogy a lúgkö a háztartásban nélkülözhetetlen. Hétvégi mosás, szappanfőzés vagy nagytakarítások alkalmával a nagymennyiségű lúgkőre, melyet a háziasszony tisztítás céljából vett, állandóan felügyelni nem tudnak. így magyarázható meg az, hogy a kisgyermekek igen gyakran már csak kíváncsiságból is belekóstolnak a halálthozó edénybe. A családanya pedig ilyen esetekben nem is mindig hibás. Mit tegyen az öt-hatgyermekes háziaszszony tengersok gondja, munkája közepette? Elég, ha egy pillanatra félrenéz, már megtörtént, a baj. A nyugati országok háziasszonyai mosáshoz, takarításhoz és súroláshoz gyengén lúgosított, finom mosóport használnak. Igaz, hogy a vidéki háztartásokban a lúgkö szinte elengedhetetlenül szükséges volt. Azonban ma már ez sem áll. Az Orsz. Közegészségügyi Intézet olyan új szappanfőzési eljárást talált föl, amely szükségtelenné teszi a lúgkőhasználatot. Égetett mész és ammóniák öszszetételéből gyártják. Rövidesen felállítják a vidéki szappanfőző központokat. A szeszfőzdékhez hasonló állami jogosítvány alapján fognak működni. A kereskedelemügyi minisztérium most készíti errevonatkozó tervezetét. A kereskedő véleménye A rendelet természetesen bizonyos mértékű kárt okoz a kereskedőknek. A lúgkő mindig nagyon keresett cikk volt, hiánya jövedelemcsökkenést jelent. Azonban józan, emberi szemmel nézve, a rendelet feltétlenül szükségszerű. E korlátozások, illetve a lúgkőnek csak patikában és drogériákban való árusítása azt eredményezi, hogy ezentúl szó sem lehet majd a lúgkő nagybani vásárlásáról, így ki fog fejlődni a zúgkereskedelem. Már az utóbbi héten észrevehető volt — különösen a fővárosban, — hogy a zugügynökök teljes gárdával működésbe léptek. Egyes háziasszonyok tartalékokat halmoznak fel a későbbi „szűkös" időkre. A hatóságok feladata ezeknek a veszélyeknek az elhárítása. •m Az 1940. évi gabonatermés Irta Westsik Vilmos mezőgazdasági kamai szaktanár A nyíregyházi homokjavító kísérleti gazdaságban augusztus 12-én fejezték be a cséplést, mely a következő eredményt adta: a búza összes vetésterülete 14 kat. hold, melynek szemtermése 158.28 métermázsa és így üzemi átlagban termett egy kat. holdon 11.32 q búza. A hivatalos becslések szerint országos átlagban a búza termése kat. holdanként 7.40 q. A kísérleti gazdaságban a rozs összes vetésterülete 17.25 kat. hold, melyen termett 228.77 métermázsa mag és így egy kat. hold üzemi átlaga 13.26 q rozs. A hivatalos becslések szerint országos átlagban a rozs termése kat. holdanként 6.73 métermázsa. A zab összes vetésterülete a kísérleti gazdaságban 3 kat. hold, melyen termett összesen 28.82 q mag és így egy kat. hold üzemi átlaga 9.60 q. A hivatalos becslések szerint országos átlagban a zab termése kat. holdanként 7.71 métermázsa. A homokjavító kísérleti gazdaságban a búza és rozs összes vetésterülete volt 31.25 kat. hold, melyen termett összesen 387.05 métermázsa mag és így a búza és rozs együttes üzemi átlaga kat. holdanként 12.38 métermázsa. Ha már most az összes gabonaneműeket, tehát búzát, rozsot és zabot egybevetjük, úgy az összes gabona vetésterülete 34.25 kat. hold, melyen termett mindösszesen 415.87 métermázsa mag és így a gabonafélék üzemi átlaga kat. holdanként 12.14 métermázsa szemtermés. Árpát nem termeszt a kísérleti gazdaság ez okból nem közöltem az Butorküiönlegessfgek, szalongarniturak, Mamiéit fotőjok a legszebb kidolgozásban és meglepő olcsó árban vásárolhatók Gittek bntorházában Ezüstérmekkel és díszoklevéllel többszörösen kitüntetve. Alapítva 1903-ban. 6—8 havi részlet. szemtermése kat. holdanként 7.38—11.30 métermázsa között váltakozott. Ezzel szemben a zöld, szalma- és istállótrágyázott és amellett műtrágyázott vetésforgókban a rozs szemtermése kat. holdanként 14.08—18.04 métermázsa között váltakozott. Ez alapon a rozs üzemi átlaga kat. holdanként 13.26 métermázsa. árpatermés adatait. A homokjavító kísérleti gazdaságban a mult évben, vagyis 1939. évben üzemi átlagban termett kat. holdanként 16.47 q búza, 11.48 q rozs és 13.02 q zab. Az • összes gabonaféle üzemi átlaga volt pedig 13.72 q kat. holdanként. A leírt adatokból látható, hogy az 1939. évben jobb volt a búza és gyengébb volt a rozstermés, az 1940. évben fordítva áll a helyzet. Az 1939. évben a rendszeresen trágyázott vetésforgóinkban termett kat. holdanként 21.22 métermázsa búza. Ezt a kimagasló eredményt ez évben nem értük el, aminek oka azonban egyrészt az is, hogy a 14. kat. hold búzavetésünkből 11 holdat elöntött az árvíz és így búzatalajaink túlnedvességben szenvedtek. Ennek dacára azonban az üzemi átlag, vagyis egybevetve a trágyázatlan és trágyázott parcellákat, kedvezőnek mondható az 1940. évi időjáráshoz mérten. Ugyanis figyelembe kell venni azt, hogy az 1940. évi június havi nagy esőzések alkalmával igen gyakran hirtelen meleg napsütések voltak délutánonként és ennék következtében a levélen, a száron sőt a kalászon is fellépett a „ragya", gombafajhoz tartozó betegségek, minek folytán a búza már jóval az érés előtt elvesztette levelét. E miatt a búza szeme fejletlen, apró. Az 1940. évben nem a rozsda, hanem a „ragya" gombafajhoz tartozó levélbetegségek csökkentették a búza szemtermését. Ez az oka annak, hogy sok gazda panaszkodik, hogy a búza nem jól fizet. Azonban országos átlagban meglesz az a termés, melyet a hivatalos becslések közöltek, tehát aggodalomra nincsen semmi ok, annyival is inkább nem, mivel a rozsok a magángazdaságokban is "jól fizetnek. De búzában sem lesz zavar, mert országos átlagban a szükséges mennyiség egész biztosan meglesz, vagyis a hivatalos becslések szerint megállapított 22,453.000 métermázsa. A homokjavító kísérleti gazdaságban a parlagi vetésforgóban levő trágyázatlan rozs adott kat. holdcinként 4.66 métermázsa szemtermést. A zöldtrágyázott, szalmatrágyázott és istállótrágyázott, de műtrágyázás nélküli vetésforgókban a rozs Milyen intézkedések lesznek a borárrendeletben Az árkormánybiztosságon a hét végért' befejeződtek azok a tanácskozások, amelyek a borkereskedői árak megállapítására vonatkoztak. A megbeszélések alapján már el is készült a rendelet, amely valószínűleg a hét elején már meg is jelenik a hivatalos lapban. A rendelet, értesülésünk szerint, igen érdekes intézkedéseket tartalmaz. Alapárakat állapítanak meg, amelyeknél olcsóbban kereskedő termelőtől nem vásárolhat. Miután a rendelet csak a kereskedőkre vonatkozik és nem a termelőkre így természetesen a termelő az alapárnál magasabb árat is felszámíthat. Ar; alapárakat a meglevő készletek figyelembevételével állapították meg. Ha ezek a meglevő készletek elfogynak, akkor az állami intervenciós árnál, alacsonyabban nem szabad kereskedőnek bort vásárolni. Ehhez az árhoz természetesen hozzászámíthatja rezsijét, amelynek nagyságát szintén szabályozza a rendelet. Megkülönböztet bortermelő vidéken működő, Budapesten működő és nagyban és kicsinyben vásárló kereskedőt. A haszonkulcsot is szabályozza a. rendelet. A rendes, úgynevezett kommersz borok után 7 százalékot, a minőségi, különleges borok után ennél magasabbat is számíthat fel a kereskedő haszon címen. Természetesen külön szabályozza a rendelet a csemegekereskedések, vendéglők és kávéházak felszámítható legmagasabb hasznát. Jósa András utca 8. számú ház (ölszoba, fürdőszoba, stb) eladó Értekezni lehet jósa András utca T. szám alatt — Lisztre ktír könyv kapható «• J ó b a-féle pupírüzletben, BetMcnr utca 1. Telefóo: 77. (x>